“Aki Márton-napon libát nem eszik és újbort nem iszik, éhezni fog egész évben” tartja a szólás. November 11. a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, amikor nagy eszem-iszomokat rendeztek. A protestán­sok pedig Luther Márton neve napjára ürítették poharai­kat. Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresz­tény kalendárium jeles napként, sőt a középkorban a legnépszerűbb ünnepként tartotta számon. A Márton-nap és vele az újbor és a lúdfogyasztás hagyományai az elmúlt évtizedekben lassan feledésbe merültek, de a hagyományőrző civil szervezetek és éttermek országszerte újra felelevenítik ezt a népszokást.

Az ókori Pannónia Savaria városában született Szent Márton kultusza - a németföldi hagyományokat megőrizve - a móri németség körében is nagy tiszteletnek örvend. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a Márton-napot a Móri Német Kisebbségi Önkormányzat legfontosabb nemzetiségi ünnepeként szervezi meg a városban a művelődési központ közreműködésével. Az óvodák és iskolák nemzetiségi műsorokat mutatnak be a rendezvénysorozat keretében. A borlova­gok ünnepi libasült mellett kóstolják az újbort. A városközpontban hangulatos lampionos felvonuláson vehetünk részt, továbbá nemzetiségi táncház, zenei programok, kiállítások, német nyelvű színházi előadás és a hagyományos Márton-napi bál várja Móron az érdeklődőket.