a Vajal-forrás és környékének helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról

 

 
Mór Város Önkormányzata, Mór közigazgatási területen található Vajal-forrást és környékét különleges tájképi elemként, valamint természetvédelmi jelentősége, oktatási-ismeretterjesztési és kirándulóhelyként betöltött szerepe alapján, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkörében eljárva helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás céljából az alábbi rendeletet alkotja.
 
 

1. §

 
Mór Város Önkormányzata Mór város határában található Vajal-forrást és környékét természeti értékeinek hosszú távú megőrzése, oktatási-ismeretterjesztési és kirándulóhelyként való fenntartása céljából helyi védelem alá vonja.
 
 

2. §

 
A terület
a) megnevezése: Vajal-forrás és Környéke Természetvédelmi Terület
b) jellege: természetvédelmi terület
c) kiterjedése: 8.571 m²
 
 

3. §

 
A terület védetté nyilvánításának indokolását és védett természeti értékeinek felsorolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
 
 

4. §

 
A védett terület ingatlan nyilvántartási adatait a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
 
 

5. §

 
A védett terület kezelési tervét a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
 
 

6. §

 
A védett terület természetvédelmi kezelését a Képviselő-testület által felkért Móri-Árok Természeti Öröksége Alapítvány végzi.
 
 

7. §

 
Ez az önkormányzati rendelet 2009. december 21. napjától lép hatályba.
Kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően gondoskodik.
 
 
 
 
 
 
                          Fenyves Péter                                                 Dornyi Sándor
                            polgármester                                                          jegyző
 
 
 
 
 

1. számú melléklet a 35/2009. (XII.17.) Ök. rendelethez

1. A védetté nyilvánítás indokolása

 
Szűkebb hazánk, a Móri-árok kedvező adottságai miatt már évezredek óta lakott terület. Természetesen a folyamatos emberi jelenlét nem hagyta érintetlenül a környezetet, a korábban itt élők megélhetésük érdekében egyre nagyobb területeket hódítottak el a természettől. Ez a tevékenység, noha évszázadokig tartott nem okozott súlyos problémát, dinamikus egyensúly alakult ki az ember és környezete között, illetve a természet saját erejéből kompenzálni tudta az őt ért emberi hatásokat.
 
Ez az akár ideálisnak is mondható állapot a technikai fejlődés felgyorsulásával, egyre korszerűbb gépek, technológiák megjelenésével felborult. A Móri-árok tekintetében ez azt jelentette, hogy az egykori természetes állapot szinte tökéletesen eltűnt. Az egykori erdők, rétek, mocsarak helyén lakott területet, szőlőültetvényt, szántókat találunk. 
 
A móri Földhivatalban folytatott kutatás során sikerült tanulmányozni az 1883-ban Mórról és környékéről készített kőnyomatos térképeket. Úgy tűnik a 120 éves térképek első pillantása után (a mai viszonyokhoz képest), mintha egy másik terület térképét tartanánk a kezünkben. Hihetetlen, rég elfelejtett információkat mutatnak a több mint egy évszázados nyomatok. Sok mindenre lehet következtetni a térkép felirataiból, egyes területrészek, dűlők régi elnevezéseiből. Számunkra különösen érdekes a régi mezőgazdasági szerkezethez kapcsolódó birtokviszony, illetve az ezzel együtt járó, apró nadrágszíj parcellás struktúra. Következtethetünk, továbbá az eltűntetett régi utak, betemetett árkok, felszántott rétek tájképi megjelenésére.
 
A képzeleten túl, konkrét összehasonlítás elkészítésére ad lehetőséget a két emberöltővel ezelőtti, és a mai állapotot mutató térképek tüzetes vizsgálata. Említett történelmi szempontból igen rövid időszak alatt, gyökeresnek mondható változáson ment át a szóban forgó terület környéke is.  
 
Egyértelmű képet kapunk arról, hogy milyen mértékben fogyott a város környékén a természet közelinek mondható területek száma. Ezen a környéken a Vértes erdőit leszámítva ez kb. 90 %-os csökkenést jelent!
 
A földrészletek számának óriási csökkenésének oka a mezőgazdasági szerkezet átalakulása. Ennek tudható be, hogy sok kis apró rét, legelő szántó művelés alá került, s így az arra addig jellemző természetes növényzet eltűnt.
 
Az elmúlt évtizedek mezőgazdasági technológiája tovább rontotta környezetünk természetes állapotát. A rendszerváltás óta, a sok tekintetben örvendetes ipari fellendülés természeti értékeink szempontjából további nagyon kedvezőtlen hatások megjelenésével járt.  Szerencsére maradt néhány olyan terület, amely emlékeztet a hajdan volt állapotokra. Ilyen védelemre érdemes érték a Vajal-forrás és környéke.
Vajal forrás és Szürke nyárfa matuzsálemei
 
Vértes festői vonulatának közelében szülőültetvények, szántók, telepített erdők, és már beépült területek által közrefogva találjuk a Vajal-forrást.
 
A környezet „egyhangúságából" apró területe nagymértékben elüt, hiszen a forrást szegélyező területen őshonos, hatalmas Szürke nyárfák, és szintén idősnek mondható fűzek állnak egy viszonylag kis kiterjedésű nádasban.
 
Ezek a tekintélyes törzsű öreg fák böhöncös alakjuknak köszönhetően, a göcsörtös, vastag ágaikban az idők során bennük kialakult odvakkal sok védett állatfajnak nyújtanak élő-, búvó-, szaporodó- és táplálkozóhelyet. Az élővilág számára a nyugalom szigetét jelenti szomszédos mezőgazdasági területek „kultúrsivatagában".
 
A szigorú természetvédelmi szempontokon túl, a terület védelemre érdemes a ma embere természettől, és az eredeti természeti értékektől megfosztottsága miatt is.
 
A nyárfák kora e faj tekintetében igen nagy, egyes becslések szerint jóval száz év feletti, más becslések szerint megközelíti a három évszázadot. E becsült kor arra enged következtetni, hogy itt nem történt nagy, minden előző állapotot felforgató emberi tevékenység. Betudható ez a terület igen mély fekvésének, és az ehhez kapcsolódó magas talajvízszintnek. Természetvédelmi szempontból éppen szerencse az intenzív mezőgazdasági művelésre való alkalmatlansága. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy megmaradt szinte eredeti formájában. Fontos dolog ez, hiszen a Mór közigazgatási területének Vértest szegélyező részein mára ez az egyetlen, sajnos már csak maroknyi terület, amely emlékeztet a hajdan volt növény és állatvilágára.
 
Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a már régóta kiépítésre tervezett borúton közlekedők itt haladnak majd el. A turizmusban résztvevők megállhatnak néhány pillanatra, és az emberi hatásoktól terhelt környezet látnivalói után megfigyelhetik a környék kivételes tájképi elemét. A hatalmas átmérőjű fatörzsek láttán elmerenghetnek, hogy milyen lehetett a környék sok-sok évvel ezelőtt, mikor még a civilizáció ártalmai nem érték ilyen mértékben környezetünket. Közben megcsodálhatják az ide kötődő állatvilág életét is.
 
A védetté nyilvánítás indoklásakor meg kell említeni azokat a veszélyeztető tényezőket is, melyek befolyásolják a jelen állapot megtartásának lehetőségeit. A védelem létrehozásával ezek a tényezők káros hatásai megelőzhetők.
 

• 1. Fák kivágása

 
A területen álló faállomány faja, állapota, mennyisége szerint igen kevés értéket képvisel, gyakorlatilag csak gyenge minőségű tűzifának lenne alkalmas. Ezzel szemben természetvédelmi és tájképi elemként betöltött szerepük olyan felbecsülhetetlen értéket képvisel, ami a fák kivágását teljesen oktalanná teszi.
 

• 2. Nádas felgyújtása

 
Sajnos évről évre bekövetkező probléma, amely részben szándékos, részben figyelmetlenségből adódik. A tűz veszélyezteti a fák életét, az élővilág búvóhelyét szünteti meg, illetve ha szaporodási időszakban történik, jelentős a szaporulat, de felnőtt egyedek pusztulása is.

• 3. Szemetelés

 
Folyamatos gond, mely elcsúfítja a területet, illetve veszélyes anyagok is a területre kerülnek.

• 4. Ágfa gyűjtés

 
Ősszel, télen a környék hétvégi házainak lakói gyakran itt gyűjtenek tüzelőt. Folyamatosan károsítják az öreg fákat alsó vastag ágainak levágásával. A letört és levágott ágak elvitelével a környék fontos „rovarbölcsői" kerülnek tűzre.

• 5. Turisztika

 
Mivel a terület út mellett fekszik, sok turista természetet nem tisztelő tevékenységének sokaságát lehetne említeni. E pontban a legkárosabb a már említett szemetelés, és egyes fiatalok által az idős fákra készített építmények káros, és környezetbe nem illő jelenléte.

• 6. Mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek

 
Hosszú távon nem csak a védett terület életében, hanem az egész környékre nézve igen káros hatásokkal bír a szomszédságban működő műtrágya forgalmazó üzem. A műtrágya alkotóelemei a csapadékvízzel elmosódnak, és felhalmozódnak a környéken.
Veszélyes a forrás kútvizének felhasználása permetezőgépek helybeni mosására, ami szintén a már említett felhalmozódáshoz vezet.  
Fenti komoly veszélyeztető tényezők ellenére, szerencsére a Vajal-forrás közvetlen környékének maroknyi területe még természetközelinek mondható, és érdemes megmenteni magunk és az utókor számára. Védelem alá helyezésével meg lehet óvni a növények egyedeit és a velük szoros összefüggésben álló életközösséget. Ha a biotópon belül bármi zavar keletkezik (pl. szántóföldi munkák, fakitermelés, stb.) a védett növényfajok eltűnhetnek a velük együtt élő állatokkal együtt. Ezért nagy figyelmet kell fordítani az emberi behatásokra, melyek többsége a természetvédelmi szakemberek irányításával pozitív irányba fordíthatók.

2. A terület környezeti adottságának bemutatása

 
2.1. Domborzati viszonyok
 
A Móri-árok a Láng-Vass féle reliefenergiatérképen a Dunántúli-középhegység DNY-Vértes peremi szakaszának izoreliefenergia vonalai közé esik. Geomorfológiai arculata eltér a Dunántúl egyéb területeitől, különösen a geológiai, geomorfológiai, talajtani, klimatikus és botanikai vonatkozásban. Ezért kifejezetten résztájnak tekinthető (Kiss 1992). Az átlagos tengerszint feletti magasság 160-200 m közötti. A legmagasabb a Vértes lábánál lévő Felső Magyalos 305,7 m. Legalacsonyabb pont a Mór-Bodajki vízfolyásnál mért 142,2 m.
 
A terület alapkőzete 4-500 m vastag tengeri és szárazföldi üledék. A felső pannóniai beltenger visszahúzódása után a süllyedő árok 40-50 m vastagságú homokos, kavicsos folyóvízi hordalékkal töltődött fel (Erdős 2002).
 
 
2.2. Éghajlati adottságok
 
A vizsgált terület a Dunántúli-középhegység éghajlati körzetbe tartozik, melyet a Köppen-féle éghajlatrendszerben cfbxx-el jelölnek. Klimatikus jellemzőit az alábbi táblázatok mutatják.
 
          A régió klimatikus adottságai
 

Adatforrás: OMSZ Önálló Időjáráselőrejelzési Osztály
Adat			Érték
Átlagos évi középhőmérséklet (C):			10.81
Tenyészidőszak alatti középhőmérséklet              (C):			17.81
Fagyos napok száma:			21-22
Havas napok száma:			16-17
Hótakaró átlagos vastagsága (cm):			19-19
Hőségnapok száma:			25-30
Átlagos maximális hőmérséklet:			22.1
Napsütéses órák száma:		1900-2000
A régió átlagos hőmérséklet és csapadék értékei
Hónap	Havi átlagos
	Hőmérséklet (C)			Csapadék (mm)
JANUÁR	-1,2			35,00
FEBRUÁR	0,8			33,00
MÁRCIUS	5,6			35,00
ÁPRILIS	11,4			44,00
MÁJUS	16,3			57,66
JÚNIUS	19,8			62,66
JÚLIUS	21,7			50,00
AUGUSZTUS	20,9			74,33
SZEPTEMBER	16,8			46,33
OKTÓBER	11,1			43,66
NOVEMBER	5,2			54,66
DECEMBER	0,8			38,33

 
Ám ettől eltérően a Móri-árok kifejezett, egységes karakterizálható mezoklimatikus bélyeget hordoz, amelyen belül számtalan mikroklimatikus elkülönülés tapasztalható. (Kiss 1992.)
 
Fentieket, illetve a vizsgált terület különlegességét bizonyítják a Móron mért csapadék és hőmérsékleti adatok.
 
          Móron mért hőmérséklet és csapadék adatok
 

Hónap	Havi átlagos
	Hőmérséklet (C)	Csapadék (mm)
JANUÁR	-0,56	42,65  (35)
FEBRUÁR	1,23	32,78  (36)
MÁRCIUS	5,31	28,99  (39)
ÁPRILIS	10,05	51,38  (51)
MÁJUS	15,54	76,35  (71)
JÚNIUS	18,41	80,90  (60)
JÚLIUS	20,31	82,35  (58)
AUGUSZTUS	19,90	82,38  (61)
SZEPTEMBER	15,37	59,91  (55)
OKTÓBER	9,51	57,70  (55)
NOVEMBER	4,80	48,89  (53)
DECEMBER	0,76	48,56  (41)

                                                                                             
2.3. Hidrológiai viszonyok
 
A Móri árok ősfolyója az Őssárvíz volt, mely a Kárpátok nyugati része felől lefolyó vizet vezette a Mezőföldön keresztül az Alföld felé (Erdős 2002).
 
Mára sajnos a vizsgált terület vízhálózata gyérnek mondható. A felszínre jutó víz mennyiségét nagyban csökkentette a bányászati tevékenység, melynek révén sok forrás apadt el. A térségről általában elmondható, hogy sem talaj, sem rétegvizekben nem bővelkedik.
 
Fenti kedvezőtlen hidrológiai adottságok miatt is fontos a védendő területre nagyobb figyelmet fordítani. A Móri-víz hordalékos völgysíkján a talajvíz 2-3 m mélyen található, míg a folyó melletti réteken ez az érték 20 cm-re módosul. A régióban ez különlegesség, ennek köszönhető a terület jellegzetes, különleges élővilága.
 
2.4. Jellemző talajtípusok
 
A Mór környéki talajok genetikai főtípusai a következők:

• - váztalajok
• - kőzethatású talajok
• - közép-és DK-európai barna erdőtalajok
• - csernozjom talajok
• - réti talajok
• - folyóvízi és tavi üledékek, hordalékok talajai

 
A környék talajfelszínére jellemző a nagy erodáltság. Mór talajainak 40%-a közepesen vagy erősen erodált, a talajok 35%-ánál lenne szükség talajjavításra (Erdős 2002).

3. A Vajal-forrás környékének természetvédelmi vizsgálata
 
A védetté nyilvánítás alapját, a területen található védett természeti értékek, védelemre érdemes tájképi elemek, védett növény és állatfajok adják. Felkutatásukkal nyeri el a védelmi javaslat igazi értelmét, illetve a kutatómunka eredményei indokolják az eljárás szükségességét, amelyet a Pro Vértes Természetvédelmi Alapítvány munkatársai, valamint e sorok írója végeztek.
 
A védett területek hálózatának létrehozása egy olyan komplex folyamat részének tekinthető, ami együttesen biztosítja a természetvédelmi célok elérését. E komplex cselekvéssorozat elemeit többféle bontásban nevezhetjük el. A következő felsorolás két összefoglaló tanulmány (Shafer 1999, Margules-Pressey 2000) nyomán összegzi a legfontosabb lépéseket.
 

• 1. Az érintett régió élővilágát, élőhelyeit leíró adatok összegzése.
• 2. Az érintett régió érvényesítendő prioritások kijelölése, az elérendő természetvédelmi célok pontos meghatározása.
• 3. Annak áttekintése, hogy a jelenlegi védett területhálózat milyen mértékben biztosítja a megfogalmazott célok elérését.
• 4. A célok eléréséhez szükséges új, védett területek helyének kiválasztása
• 5. Az alkalmazandó védettségi kategóriák meghatározása.
• 6. A védett terület megtervezése
• 7. A védett terület létrehozása, a védelmi kategóriának és a kitűzött céloknak megfelelő kezelés alkalmazása
• 8. A védett terület biotikus és abiotikus állapotának rendszeres monitorozása, a kijelölt célállapotoktól való eltérésének korai jelzése.
• 9. A szükséges intézkedések megtétele, szükség esetén a 2-5. pont újragondolása (Standovár 2001).

 
 
3.1. Botanikai felmérés
 
A védetté nyilvánítási javaslat legfontosabb célja jelen esetben a mementóként szolgáló tájképi érték, és védett állatfajok élőhelyének megmentése. Botanikai szempontból védett fajt eddig nem sikerült felfedezni (ám ez nem zárja ki jelenlétüket), de mint már említésre került nem is ez volt az eljárás elindításának az oka.
 
Így ebben a témakörben az itt egykor természetes állapotában valószínűsíthető növénytársulásokat sorolom fel, ahová a már elszigetelt élőhely beilleszthető lenne.
 
A vizsgált terület florisztikai beosztása
 
A védendő terület Magyarország növényföldrajzi beosztásában a következő:
Klímaöv, vegetációzóna: erdős puszták öve
Flóratartomány: Pannóniai flóratartomány (Pannonicum)
Flóravidék: Dunántúli-középhegység (Bakonyicum)
Flórajárás:Vértes és Bakony (Vesprimense)
(Soó nyomán, Kovács 1995)
 
 
A terület növénytársulásai
 
A védendő terület fontosabb növénytársulásainak ÉIÚ szerinti besorolása
 
A módosított Á-NÉR alapján készült Élőhelyismereti Útmutató 2.0 (Bölöni, J. - Kun, A. - Molnár, Zs. szerk. 2003) besorolásai szerint, az alábbi növénytársulások fordulnak elő a területen:
Láprétek (D1)
Kékperjés rétek (D2)
Mocsárrétek (D34)
 
Borhidi-Sánta (1999) besorolásai alapján az alábbi potenciálisan veszélyeztetett és védelemre javasolt társulások fordulnak elő a területen:
 
Kékperjés és kiszáradó láprétek csoportja (Molinion coeruleae Koch 1926) CORNIE azonosító szám: 97.31
Sík és dombvidéki mocsárrétek csoportja (Deschampsion caespitosae Horvatic 1931) CORNIE azonosító szám: 37.26
Bokorfüzesek és puhafaligetek rendje (Salicetalia purpureae Moor 1958) CORNIE azonosító szám: ---
 
3.2. Zoológiai felmérés
 
A területen gerinctelen állatokra vonatkozóan még nem történt részletes kutatás, de a többszöri megfigyelések során az alábbi védett fajok kerültek meghatározásra.
 
3.2.1. Védett rovarfajok listája
 

Magyarnév	Latinnév	Védettség	Eszmei érték (Ft)
Imádkozó sáska	Mantis religiosa	védett	2000
Szarvasbogár	Lucanus cervus	védett	2000
Nappali pávaszem	Inachis io	védett	2000
Kardoslepke	Iphiclides podalirius	védett	10000
Rézfutrinka
Fecskefarkú lepke	Papilio machaon	védett	2000

 
A védett gerinces fauna már lényegesen nagyobb fajszámban képviseli magát. A következő felsorolás nem csak konkrétan a védendő területen élő fajokat tartalmazza, hanem a területre érkező, azt táplálékszerzés céljából, búvó és pihenőhelyként használókat is.
 
3.2.2. Védett gerinces állatfajok listája
 
A fajnevek utáni rövidítések magyarázata: F=fészkelő, V=vonuláskor, T=táplálkozó, kóborláskor gyakori vagy rendszeres vendég, R=ritka faj.
 

Magyar név	Latin név	Védettség	Eszmei érték(Ft.)	Megjegy-zés
Kétéltűek	Amphibia
Barna varangy	Bufo bufo	védett	2000
Zöld varangy	Bufo viridis	védett	2000
Barna ásóbéka	Pelobates fuscus	védett	2000
Erdei béka	Rana dalmatina	védett	2000
Kecskebéka	Rana esculenta	védett	2000
Vöröshasú unka	Bombina bombina	védett	2000
Hüllők	Reptilia
Fürge gyík	Lacerta agilis	védett	10000
Zöld gyík	Lacerta viridis	védett	10000
Vízisikló	Natrix natrix	védett	10000
Rézsikló	Coronilla austriaca	védett	10000
Madarak	Aves
Bajszos sármány	Emberiza cia	védett	50000	T
Barátcinege	Parus palustris	védett	2000	F
Barátposzáta	Sylvia atricapilla	védett	2000	F
Barázdabillegető	Motacilla alba	védett	2000	F
Barna rétihéja	Circus aeruginosus	védett	50000	F
Békászó sas	Aquila pomarina	Fokozottan védett	1000000	R
Berki tücsökmadár	Locustella fluviatilis	védett	10000	F
Bíbic	Vanellus vanellus	védett	2000	F
Búbosbanka	Upupa epops	védett	50000	F
Cigánycsuk	Saxicola torquata	védett	2000	F
Csilp-csalp füzike	Phylloscopus collybita	védett	2000	F
Citromsármány	Emberiza citrinella	védett	2000	F
Cserregő nádiposzáta	Acrocephalus scirpaceus	védett	2000	F
Csuszka	Sitta europaea	védett	2000	F
Egerészölyv	Buteo buteo	védett	10000	F
Énekes nádiposzáta	Acrocephalus palustris	védett	2000	F
Énekesrigó	Turdus philomelos	védett	2000	F
Erdei fülesbagoly	Asio otus	védett	10000	F
Erdei pinty	Fringilla coelebs	védett	10000	F
Fehér gólya	Ciconia ciconia	Fokozottan védett	100000	V,T
Fekete rigó	Turdus merula	védett	10000	F
Fenyőpinty	Fringilla montifringilla	védett	2000	V
Fenyőrigó	Turdus pilaris	védett	10000	V
Foltos nádiposzáta	Acrocephalus schoenobaenus	védett	2000	F
Függőcinege	Remiz pendulinus	védett	2000	F
Fülemüle	Luscinia megarhynchos	védett	10000	F
Füsti fecske	Hirundo rustica	védett	2000	V,T
Gatyás ölyv	Buteo lagopus	védett	50000	V
Gyurgyalag	Merops apiaster	Fokozottan védett	100000	V,T
Hamvas küllő	Picus canus	védett	50000	R
Hantmadár	Oenantha oenanthe	védett	10000	V
Hegyi billegető	Motacilla cinerea	védett	10000	R
Héja	Accipiter gentilis	védett	50000	F
Holló	Corvus corax	védett	10000	V,T
Kabasólyom	Falco subbuteo	védett	50000	F
Kakukk	Cuculus canorus	védett	10000	F
Karvalyposzáta	Sylvia nisoria	védett	50000	F
Karvaly	Accipiter nisus	védett	10000	F
Kerecsensólyom	Falco cherrug	Fokozottan védett	500000	T
Kék cinege	Parus caeruleus	védett	10000	F
Kék galamb	Columba oenas	védett	50000	V
Kékes rétihéja	Circus cyaneus	védett	50000	V
Kenderike	Caeduelis cannabina	védett	10000	F
Kis poszáta	Sylvia curruca	védett	10000	F
Kis sólyom	Falco columbarius	védett	50000	V
Kuvik	Athene noctua	Fokozottan védett	100000	F
Léprigó	Turdus viscivorus	védett	10000	F
Macskabagoly	Strix aluco	védett	50000	F
Meggyvágó	Coccothraustes coccothraustes		10000	F
Mezei pacsirta	Alauda arvensis	védett	10000	F
Mezei poszáta	Sylvia communis	védett	10000	F
Molnár fecske	Delicon urbica	védett	2000	V,T
Nádi sármány	Emberiza schoeniclus	védett	10000	F
Nádi tücsökmadár	Locustella luscinioides	védett	10000	F
Nádirigó	Acrocephalus arundinaceus	védett	2000	F
Nagy fakopáncs	Dendrocopos major	védett	10000	F
Nagy őrgébics	Lanius excubitor	védett	50000	V
Nyaktekercs	Jynx torquilla	védett	10000	F
Örvös galamb	Columba palumbus			F
Őszapó	Aegithalos caudatus	védett	10000	F
Parlagi sas	Aquila heliaca	Fokozottan védett	1000000	V
Réti tücsökmadár	Locustella naevia	védett	10000	F
Rozsdás csuk	Saxicola rubetra	védett	10000	F
Rövidkarmú fakusz	Certhia brachydactyla	védett	2000	F
Sárga billegető	Motacilla flava	védett	10000	F
Sárgarigó	Oriolus oriolus	védett	10000	F
Széncinege	Parus major	védett	10000	F
Szürke légykapó	Muscicapa striata	védett	10000	F
Tengelic	Carduelis carduelis	védett	10000	F
Tövisszúró gébics	Lanius collurio	védett	10000	F
Vadgerle	Streptopelia turtur	védett	10000	F
Vörös vércse	Falco tinnunculus	védett	50000	F
Vörösbegy	Erithacus rubecula	védett	10000	F
Zöld küllő	Picus viridis	védett	50000	F
Zöldike	Carduelis chloris	védett	10000	F
Sordély	Miliaria calandra	védett	10000	F
Emlősök	Mammalia
Keleti sün	Erinaceus concolor	védett	2000
Vakondok	Talpa europaea	védett	2000
Erdei cickány	Sorex araneus	védett	2000
Törpecickány	Sorex minutus	védett	2000
Mezei cickány	Crocidura leucodon	védett	2000
Közönséges denevér	Myotis myotis	védett	50000
Törpedenevér	Pipistrella pipistrellus	védett	10000
Korai denevér	Nyctalus noctula	védett	10000
Kései denevér	Eptesicus serotinus	védett	10000
Nyuszt	Martes martes	védett	2000
Hermelin	Mustela erminea	védett	10000
Közönséges menyét	Mustela nivalis	védett	2000

 

2. számú melléklet a35/2009. (XII.17.) Ök. rendelethez
 
 

A Vajal-forrás és Környéke Természetvédelmi Terület

ingatlan-nyilvántartási adatai
 
 
 
Érintett település: Mór

Hrsz.	alr.	Terület (ha,m2)	Érték (AK)	Művelési ág	Tulajdonos
0167	a	3.2600	79,22	Szántó	Magyar Állam
	b	8571	22,37	Rét	Magyar Állam
	d	3035	0,85	Legelő és út	Magyar Állam
A földrészlet összes területe		4.4206	102,44

 
Az „a" jelzésű szántó természetesen nem kell, hogy a védett terület részét képezze, de mivel a hrsz. közös, így említésre kerül. Területe a valóságban lényegesen nagyobb a nyilvántartásban szereplő értéknél, hiszen a „b" jelzésű rétből jelentős mértékben elszántottak.
 
A „b" jelzésű, rétként nyilvántartott terület tulajdonképpen a védendő terület, melynek kiterjedése a fent említett ok miatt tulajdonképpen csak 0,4-0,6 ha.
 
A „c" jelzésű, legelő és útként nyilvántartott terület legelő részét, mai elbokrosodott állapotában érdemes hagyni, hiszen a környék madárvilágának jelentős fészkelő és táplálkozó helye. 
 

3. számú melléklet a 35/2009. (XII.17.) Ök. rendelethez
 

1. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVET MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ
 
 
1. Általános információk
1.1. A terület azonosító adatai

a) azonosításra alkalmas név:	Vajal-forrás és Környéke Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület
b) a Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma:
c) tervezési terület helyi jelentőségű védett terület-részeire vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma:	Önk rend.
d) nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy nemzetközi jelentőségű terület jelölése, sorszáma:	-
f) a tervezési terület kiterjedése:	8.571 m2
g) a megye megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik:	Fejér
h) a települések megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik:	Mór
i) a tengerszint feletti magassága (szélső értékek):	201 m
j) a tervezési területet fedő 1: 100 000 méretarányú térképszelvények száma:	EOTR -
k) az illetékes természetvédelmi hatóság megnevezése:	Mór Városi Önkormányzat Jegyzője
l) a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő megnevezése	Móri-Árok Természeti Öröksége Közalapítvány.

1.2. A terület rendeltetése
 
Természetvédelmi:
Biztosítsa a védendő terület hosszú távú megőrzését, ezzel az ott élő védett növény- és állatfajok védelmét, élőhelyük megtartását.
 
Tájképi elem védelme:
A terület látványos értékét adó szürke nyár matuzsálemek megőrzése.
 
Oktatási-ismeretterjesztési és kirándulóhely:
A város közelében természetvédelmi oktatást segítő bemutatóhely, illetve a Borút mentén található értékes-érdekes színfolt fenntartása.
 
1.3. A terület jogi helyzete
Helyi jelentőségű természetvédelmi terület
 
1.4. A terület elhelyezkedése, határai
A tervezési terület Fejér megyében, Mór városból ÉK irányben kivezető, régi „csókai" út mellett található. A terület durván háromszög alakú, D-ről kövesút, ÉNY-ról földút, ÉNY-ról szántó határolja.
Középpontjának hozzávetőleges földrajzi koordinátái: EOV Y: 472230, EOV X: 181336.
A tervezési terület lehatárolása az 1. számú térképmellékletben került feltüntetésre.
 
1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok

A védett terület helyrajzi száma:  Mór 0167, b (rét, legelő) alrészlet.

A védett terület tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.
A terület további, szántó része mezőgazdasági művelés alatt áll, haszonbérlője a Geszler Kft.
1.6. Területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások
 
1.6.1. Településrendezési vonatkozások
Mór Városi Önkormányzat Képviselő-Testülete a 76/2006. (VIII.30.) számú határozattal és a 23/2006. (IX. 25.) számú rendelettel elfogadta Mór Településrendezési Tervét. A település rendezési tervben meghatározásra került, hogy Mór területén természetvédelmi szempontból az alábbi védettségeket kell figyelembe venni:
 
Móron ex lege védett terület (láp, kunhalom, szikes tó) nem található. A település közigazgatási területén ex lege védett források helyezkednek el.
 
A település területén érzékeny természeti terület nem található.
 
A település területén országos védelem alatt álló terület (Vértesi Tájvédelmi Körzet) található, amely a tervezett Vértesi - Naturpark területéhez fog tartozni, ahol a természeti és kulturális értékek hasznosítását az idegenforgalom - elsősorban a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés - lehetőségeit feltáró részletes vizsgálattal ajánlott alátámasztani. Az oktatási - kutatási - ökológiai célú idegenforgalmi hasznosítást, valamint a természetkímélő gazdálkodást szükséges előnyben részesíteni.
 
A településen az országos ökológiai hálózat egyéb területei:
 
Ökológiai folyosó területek a vízfolyások mentén helyezkednek el.
Természeti területek a Tímár erdő tömbje és a Móri víz mellett húzódnak.
 
A településen Natura 2000 területek kijelölésre kerültek.
 
Az országos védelemre nem tervezett és törvény ereje által sem védett területek közül számos természeti, illetve ökológiai értékekben gazdag. Ezen területek védelmét helyi természetvédelmi területek kialakításával, illetve a területhasználatok ökológiai védelmet biztosító szabályozásával lehet elérni.
 
A természeti védelem kialakítása megkönnyíti a tájvédelmi, művelési ág váltási javaslatok végrehajtását, ezáltal lehetővé teszi az élőhelyek rehabilitálását, ökológiai, illetve zöld folyosó kialakítását. A helyi védettségekkel a táj fontos elemeinek a fennmaradása biztosítható. A település területén helyi jelentőségű természetvédelmi területként védelemre tervezett területek:
 
               - a Vajal-forrás és környéke, amelynek természet-közeli állapota mély fekvésének köszönhetően megmaradt. Az itteni, viszonylag kis kiterjedésű nádasban őshonos, hatalmas szürke nyár matuzsálemek, valamint szintén idős füzek állnak. Számos állatfajnak nyújt menedéket az intenzív mezőgazdasági termeléssel övezett terület. A helyi jelentőségű természetvédelmi területen a tájszerkezet jellegzetes elemeit bemutató tanösvények kialakítása javasolható.
 
               - a Móri-víz környéke, ahol rétek, nádasok, éger-füzesek kísérik a vízfolyást a Vértes és a Kelet-Bakony között. Ez, a talaj- és felszíni vízviszonyok miatt mezőgazdaságilag értéktelennek mondható terület ökológiailag igen jelentős értéket képvisel, számos természetvédelmi ritkaság található meg itt. Az élővilág számára élő-, szaporodó-, búvó- és táplálkozóhely, természetközeli állapotban való megőrzése az intenzív mezőgazdaság övezte területen rendkívüli fontosságú.
 
A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.
A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, feltöltést, bozót- és cserjeirtást végezni.
 
A település területén található idős, értékes fák helyi jelentőségű védett természeti emlékként védelem alá kerülnek. A helyi jelentőségű védett természeti emlék nem károsítható, nem vágható ki. Fakivágási engedély csak abban az esetben adható ki, amennyiben azt a növényegyed egészségi állapota szükségessé teszi és a fakivágás balesetveszély elhárítására irányul. A kivágást követően a fa helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó. A helyi jelentőségű védett természeti értékek védelem alá helyezéséről azon ingatlanok tulajdonosait, amelyen a természeti érték található, értesíteni kell.
 

1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája

 
A természetvédelmi kezelési terv készítője:
Móri-árok Természeti Öröksége Alapítvány
Groszeibl Zoltán Természetvédelmi szakmérnök

 

A tervezési terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet:

 
Móri-Árok Természeti Öröksége Közalapítvány
 
 
2. A tervezési terület környezeti, természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek leírása
 
2.1. Környezeti jellemzők
2.1.1. Éghajlat
A terület klimatikus adottságait röviden az alábbi táblázatok mutatják be:
 
 

Adat		Érték
Átlagos évi középhőmérséklet (C):		10.81
Tenyészidőszak alatti középhőmérséklet(C):		17.81
Fagyos napok száma:		21-22
Havas napok száma:		16-17
Hótakaró átlagos vastagsága (cm):		19-19
Hőségnapok száma:		25-30
Átlagos maximális hőmérséklet:		22.1
Napsütéses órák száma:	1900-2000

 
 

Hónap	Havi átlagos
	Hőmérséklet (C)	Csapadék (mm)
JANUÁR	-0,56	42,65  (35)
FEBRUÁR	1,23	32,78  (36)
MÁRCIUS	5,31	28,99  (39)
ÁPRILIS	10,05	51,38  (51)
MÁJUS	15,54	76,35  (71)
JÚNIUS	18,41	80,90  (60)
JÚLIUS	20,31	82,35  (58)
AUGUSZTUS	19,90	82,38  (61)
SZEPTEMBER	15,37	59,91  (55)
OKTÓBER	9,51	57,70  (55)
NOVEMBER	4,80	48,89  (53)
DECEMBER	0,76	48,56  (41)

 
 
2.1.2. Hidrológia
A régióban a felszínre jutó víz mennyiségét nagyban csökkentette a bányászati tevékenység, melynek révén sok forrás apadt el. A térségről általában elmondható, hogy sem talaj, sem rétegvizekben nem bővelkedik.
A tervezési terület a Vértes hegység erdőtömbje és a Kecske-hegy között az egyik legmélyebben fekvő részén terül el. A Vajal forrás és a Vértes közötti szőlőültetvények meredek (mára jelentősen átalakított) lefutással érik el ezt a mélyen fekvő területet. Ennek tudható be, hogy nagyobb esőzések után napokig folyik a területet szegélyező úton a csapadékvíz. A mély fekvésnek köszönhetően a talajvíz a felszíni közelében van, illetve a gyakran tapasztalható felszíni vízállás. A tervezési területen jelenleg állapotában természetes vízfolyás, állóvíz nincs.
2.1.3. Felszínalaktan
A tervezési terület a földrajzilag a Dunántúli-középhegység nagytájban, a Vértes-Velencei hegyvidék középtájban, a Móri-árok kistájban helyezkedik el.
A Vértes DNY-i széle (Csóka-hegy) sasbérces szerkezetű. Innen dombvidék jellegű területek (Kecske-hegy, Látó-hegy) képezik az átmenetet a Móri-víz folyót szegélyező, szinte alföldi sík (Sárrét) között.
 
2.1.4. Földtan, vízföldtan
A tervezési terület a szakaszos süllyedéssel képződött Móri-árok egyik, ÉNY-DK-i irányú haránttörésében helyezkedik el. A Móri-árok a pannon emeletben tengerszoros, a felső pleisztocénben és a pleisztocén kezdetén ősfolyó, az Őssárvíz medre volt, mely a Kárpátok nyugati része felől lefolyó vizet vezette a Mezőföldön keresztül az Alföld felé.
.
2.1.5. Talajtan
A tervezési terület talajtani szempontból elkülönül a közvetlen környékétől. Kőzethatású-, váz-, közép-és DK-európai barna erdőtalajok genetikai főtípusai övezik a védendő területen található réti talajt.
 
 
 
2.2. Biológiai, ökológiai jellemzők

2.2.1. Növénytársulások

 
A vizsgált terület florisztikai beosztása:
Klímaöv, vegetációzóna: erdős puszták öve
Flóratartomány: Pannóniai flóratartomány (Pannonicum)
Flóravidék: Dunántúli-középhegység (Bakonyicum)
Flórajárás: Vértes és Bakony (Vesprimense)
 
A védendő terület fontosabb növénytársulásainak ÉIÚ szerinti besorolása a módosított Á-NÉR alapján: Mocsárrétek (D34)

2.2.2. Növényvilág

 
A tervezési területen az előzetes botanikai felmérés védett növényfajt nem tárt fel. A terület legnagyobb értékei a nagyon idős, őshonos Szürke nyár (Populus x canescens) egyedek, melyek kora óvatos becslések szerint is jóval száz év feletti. A környezettől nagymértékben elütő, kivételes tájképi elem a hatalmas, böhöncös fák alakja. 
           
 

2.2.3. Állatvilág

 
A védett gerinces fauna már lényegesen nagyobb fajszámban képviseli magát. Az öreg nyár és fűzfák fák göcsörtös, vastag ágaikkal az idők során bennük kialakult odvakkal sok védett állatfajnak nyújtanak élő, búvó és táplálkozóhelyet.
 
A következő felsorolás nem csak konkrétan a védendő területen élő fajokat tartalmazza, hanem a területre érkező, azt táplálékszerzés céljából, búvó és pihenőhelyként használókat is.
 
Védett rovarfajok listája
 

Magyarnév	Latinnév	Védettség	Eszmei érték (Ft)
Imádkozó sáska	Mantis religiosa	védett	2000
Szarvasbogár	Lucanus cervus	védett	2000
Nappali pávaszem	Inachis io	védett	2000
Kardoslepke	Iphiclides podalirius	védett	10000
Rézfutrinka
Fecskefarkú lepke	Papilio machaon	védett	2000

 
 
 
Védett gerinces állatfajok listája
 
A fajnevek utáni rövidítések magyarázata: F=fészkelő, V=vonuláskor, T=táplálkozó, kóborláskor gyakori vagy rendszeres vendég, R=ritka faj.

Magyar név	Latin név	Védettség	Eszmei érték(Ft.)	Megjegy-zés
Kétéltűek	Amphibia
Barna varangy	Bufo bufo	védett	2000
Zöld varangy	Bufo viridis	védett	2000
Barna ásóbéka	Pelobates fuscus	védett	2000
Erdei béka	Rana dalmatina	védett	2000
Kecskebéka	Rana esculenta	védett	2000
Vöröshasú unka	Bombina bombina	védett	2000
Hüllők	Reptilia
Fürge gyík	Lacerta agilis	védett	10000
Zöld gyík	Lacerta viridis	védett	10000
Vízisikló	Natrix natrix	védett	10000
Rézsikló	Coronilla austriaca	védett	10000
Madarak	Aves
Bajszos sármány	Emberiza cia	védett	50000	T
Barátcinege	Parus palustris	védett	2000	F
Barátposzáta	Sylvia atricapilla	védett	2000	F
Barázdabillegető	Motacilla alba	védett	2000	F
Barna rétihéja	Circus aeruginosus	védett	50000	F
Békászó sas	Aquila pomarina	Fokozottan védett	1000000	R
Berki tücsökmadár	Locustella fluviatilis	védett	10000	F
Bíbic	Vanellus vanellus	védett	2000	F
Búbosbanka	Upupa epops	védett	50000	F
Cigánycsuk	Saxicola torquata	védett	2000	F
Csilp-csalp füzike	Phylloscopus collybita	védett	2000	F
Citromsármány	Emberiza citrinella	védett	2000	F
Cserregő nádiposzáta	Acrocephalus scirpaceus	védett	2000	F
Csuszka	Sitta europaea	védett	2000	F
Egerészölyv	Buteo buteo	védett	10000	F
Énekes nádiposzáta	Acrocephalus palustris	védett	2000	F
Énekesrigó	Turdus philomelos	védett	2000	F
Erdei fülesbagoly	Asio otus	védett	10000	F
Erdei pinty	Fringilla coelebs	védett	10000	F
Fehér gólya	Ciconia ciconia	Fokozottan védett	100000	V,T
Fekete rigó	Turdus merula	védett	10000	F
Fenyőpinty	Fringilla montifringilla	védett	2000	V
Fenyőrigó	Turdus pilaris	védett	10000	V
Foltos nádiposzáta	Acrocephalus schoenobaenus	védett	2000	F
Függőcinege	Remiz pendulinus	védett	2000	F
Fülemüle	Luscinia megarhynchos	védett	10000	F
Füsti fecske	Hirundo rustica	védett	2000	V,T
Gatyás ölyv	Buteo lagopus	védett	50000	V
Gyurgyalag	Merops apiaster	Fokozottan védett	100000	V,T
Hamvas küllő	Picus canus	védett	50000	R
Hantmadár	Oenantha oenanthe	védett	10000	V
Hegyi billegető	Motacilla cinerea	védett	10000	R
Héja	Accipiter gentilis	védett	50000	F
Holló	Corvus corax	védett	10000	V,T
Kabasólyom	Falco subbuteo	védett	50000	F
Kakukk	Cuculus canorus	védett	10000	F
Karvalyposzáta	Sylvia nisoria	védett	50000	F
Karvaly	Accipiter nisus	védett	10000	F
Kerecsensólyom	Falco cherrug	Fokozottan védett	500000	T
Kék cinege	Parus caeruleus	védett	10000	F
Kék galamb	Columba oenas	védett	50000	V
Kékes rétihéja	Circus cyaneus	védett	50000	V
Kenderike	Caeduelis cannabina	védett	10000	F
Kis poszáta	Sylvia curruca	védett	10000	F
Kis sólyom	Falco columbarius	védett	50000	V
Kuvik	Athene noctua	Fokozottan védett	100000	F
Léprigó	Turdus viscivorus	védett	10000	F
Macskabagoly	Strix aluco	védett	50000	F
Meggyvágó	Coccothraustes coccothraustes		10000	F
Mezei pacsirta	Alauda arvensis	védett	10000	F
Mezei poszáta	Sylvia communis	védett	10000	F
Molnár fecske	Delicon urbica	védett	2000	V,T
Nádi sármány	Emberiza schoeniclus	védett	10000	F
Nádi tücsökmadár	Locustella luscinioides	védett	10000	F
Nádirigó	Acrocephalus arundinaceus	védett	2000	F
Nagy fakopáncs	Dendrocopos major	védett	10000	F
Nagy őrgébics	Lanius excubitor	védett	50000	V
Nyaktekercs	Jynx torquilla	védett	10000	F
Őszapó	Aegithalos caudatus	védett	10000	F
Parlagi sas	Aquila heliaca	Fokozottan védett	1000000	T
Réti tücsökmadár	Locustella naevia	védett	10000	F
Rozsdás csuk	Saxicola rubetra	védett	10000	F
Rövidkarmú fakusz	Certhia brachydactyla	védett	2000	F
Sárga billegető	Motacilla flava	védett	10000	F
Sárgarigó	Oriolus oriolus	védett	10000	F
Széncinege	Parus major	védett	10000	F
Szürke légykapó	Muscicapa striata	védett	10000	F
Tengelic	Carduelis carduelis	védett	10000	F
Tövisszúró gébics	Lanius collurio	védett	10000	F
Vadgerle	Streptopelia turtur	védett	10000	F
Vörös vércse	Falco tinnunculus	védett	50000	F
Vörösbegy	Erithacus rubecula	védett	10000	F
Zöld küllő	Picus viridis	védett	50000	F
Zöldike	Carduelis chloris	védett	10000	F
Sordély	Miliaria calandra	védett	10000	F
Emlősök	Mammalia
Keleti sün	Erinaceus concolor	védett	2000
Vakondok	Talpa europaea	védett	2000
Erdei cickány	Sorex araneus	védett	2000
Törpecickány	Sorex minutus	védett	2000
Mezei cickány	Crocidura leucodon	védett	2000
Közönséges denevér	Myotis myotis	védett	50000
Törpedenevér	Pipistrella pipistrellus	védett	10000
Korai denevér	Nyctalus noctula	védett	10000
Kései denevér	Eptesicus serotinus	védett	10000
Nyuszt	Martes martes	védett	2000
Hermelin	Mustela erminea	védett	10000
Közönséges menyét	Mustela nivalis	védett	2000

 
 
 
2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők
 
2.3.1. Mezőgazdaság
A tervezési terület rét és legelő művelési ágú. A helyrajzi szám szerinti terület nagyobb része korábban gyümölcsös volt, melynek kiöregedése óta szántóként használják a földrészletet. A területen található kút víznyerési lehetőségként szolgál a környező szőlőültetvények növényvédelmi munkálataihoz.
 
 
 2.3.2. Erdőgazdálkodás
A tervezési területet nem érinti erdészeti üzemterv.
 
2.3.3. Vadgazdálkodás
Vadgazdálkodási tevékenység folyik a területen. A tervezési terület a Vajal Vadásztársaság Mór vadászati jogosultságával érintett, 07 400 210 141 kódszámú vadászterületben fekszik.
 
2.3.4. Üdülés és idegenforgalom
A tervezési terület közvetlenül a Borút mellett található, illetve a területet határoló utak gyakran turisták választott útvonalai a Vértes és Mór között.  .
 
2.3.5. Települési viszonyok
A tervezési terület Mór város belterületének, valamint a Kecske-hegyi zártkertek közelében határán helyezkedik el. Az ÉNY-i irányban szomszédos egykori szovjet laktanyát műtrágya üzemként használták. A csapadékvízzel elfolyó oldott műtrágya hatalmas környezetkárosító terhelést jelentett a környék számára.
A Kecske-hegyi zártkertekben eredendően hétvégi házakat, illetve gyümölcs és szerszámtárolókat egyre több esetben építik át állandó lakóhelyként szolgáló épületté, így jelentősen megnőtt az itt élők létszáma.
 
2.3.6. Oktatás, bemutatás
A tervezési területen jelenleg nincs kiépített oktatással, bemutatással kapcsolatos létesítmény, de tervezett a védett területrészen egy az oktatást és bemutatást egyaránt szolgáló tanösvény és információs tábla kialakítása.
 
2.3.7. Kutatás
A területen részletes ökológiai, botanikai, zoológiai, vagy átfogóbb természetvédelmi kutatás, illetve ezekhez kapcsolódó monitoring tevékenység nem folyt. A területen ez idáig csak alkalmi és részleges botanikai és zoológiai felmérések történtek.
 
 
2.3.8. Egyéb használat
A védett területrészen jelenleg lakó, vagy gazdasági ideiglenes vagy állandó épület, építmény (mezőgazdasági részben már említett kúton kívül) nem található.
 
2.3. 9. Kultúrtörténeti értékek
A tervezési területen nem lelhető fel kultúrtörténeti érték. Érdekességként lehet megemlíteni a tervezési területen elhantolt vadászkutya emlékére állított kopjafát.
 
2.4. Táji értékek
A tervezési terület különleges tájképi értékkel bír, elsősorban az itt található öreg fák jelentik védendő terület értékét.
 
2.5. Adatbázisok
 

• településrendezési terv
• vízjogi üzemeltetési engedélyek
• vízminőség adatok
• kútkataszter
• tulajdoni lap
• fotódokumentáció

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

II. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS TERVEZETE
 
 
3.1. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése
 
 
A helyi jelentőségű védelemre tervezett területrészt mementóként szolgáló természetszerű élőhelyként kell megőrizni, hiszen a környékét olyan mérvű táj átalakítási tevékenységek érték, melyek részleteiben sem emlékeztetnek a hajdani viszonyokra. Botanikai szempontból a különleges tájképi értékkel bíró, őshonos faállomány, zoológiai szempontból, mint védett állatfajok számára élőhelyet biztosító terület emelendő ki.
 
Méret: A terület mérete kicsi, de megfelel elegendő a védelmi célok megvalósításához.
Sokféleség: A közvetlen környezethez viszonyítva a biológiai sokféleség kimagasló.
Természetesség: A területen található élőhely a mezőgazdasági szempontból művelésre alkalmatlanságának köszönheti természetközeli állapotban maradását, így számos értékes fajnak nyújtanak élőhelyet.
Ritkaság: Ritka fajokat nem tartalmaz a terület.
Sérülékenység: A terület a környezeti tényezők miatt sérülékeny.
Jellemzőség: A területen található növénytakaró jellemző a hasonló körülmények (mikrorégió) közötti természetes területekre. Ökológiai egységben elfoglalt helyzetét, potenciális természetvédelmi értékét, különleges jelentőségét éppen az adja, hogy a Vérteshez közeli hasonló területekről már az ilyen jellegű állapot az antropogén hatások miatt eltűnt.
Története: a terület mai képének kialakulását a mellékelt tájtörténeti elemzésben részletezzük
 
 
 
 
3.2. A természetvédelmi célkitűzések, stratégiák meghatározása
 
3.2.1. Célkitűzések
 

• Biztosítsa a területen található természetközeli állapotú élőhely hosszú távú fennmaradását, valamint a tervszerű természetvédelmi kezelés hatására az élőhely jelenlegi állapotának javulását,
• A tervezett élőhely rekonstrukciókkal és élőhely teremtő intézkedésekkel növekedjen a terület biodiverzitása, valamint a területen előforduló védett állatfajok populációnak mérete,
• A terület biztosítsa a látogatók számára a természetközeli állapotú élőhely és ehhez kötődő fajok megismerésének, megfigyelésének lehetőségét.

 
 
3.2.2. Természetvédelmi stratégiák
 
A terület rendeltetésének biztosításához alapvető stratégiai feltétel a terület jelenlegi állapotának, jellegének hosszú távú megőrzése, lehetőség szerint további javítása. Ezért a terület ingatlan nyilvántartás szerinti művelési ágának megváltoztatása, valamint az ingatlanok funkciójának és jellegének megváltoztatása (pl. rét, legelőterület elszántás miatti csökkentése, további útépítési területvesztés.) kifejezetten nem kívánatos tevékenység!
A védett terület által érintett ingatlan jelenlegi természetközeli állapota megfelelő természetvédelmi kezelés mellett alkalmas a terület helyi védettségű rendeltetésének hosszú távú biztosításához. A rendeltetésben foglalt funkciók hosszú távú biztosítása érdekében a környezeti és természetvédelmi kezelési terv bizonyos tevékenységeket időben és térben szabályoz, illetve tilt, valamint meghatározza a szükséges természetvédelmi kezelési beavatkozásokat.
A területet érintő ingatlanok állapotának megváltoztatása engedélyköteles és kizárólag a védett természeti terület rendeltetésével (lásd az 1.1.2. fejezetet) és a kezelési célkitűzésekkel összhangban történhet, amelyet határozatban kell előírni. A határozatot a jegyző adja ki, és végrehajtását ellenőrzi.
A védett természeti érték és természeti terület megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozás csak a jegyző, mint az első fokú természetvédelmi hatósági jogkört gyakorló hozzájárulásával lehetséges.
A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület tulajdonosának, illetve kezelőjének a feladata.
A védett természeti terület határainak táblával történő megjelölése szükséges.
A jelenlegi természeti állapot megőrzése mellett bizonyos élőhelyek rehabilitációja is indokolt lehet, például vizes élőhely rekonstrukció, tájidegen növényfajok eltávolítása, speciális szaporodó helyek kialakítása.
 
3.2.3. Korlátozó és veszélyeztető tényezők
 

• Anyagi források hiánya,
• Mezőgazdasági gépek mosása
• Tűzifagyűjtés
• Elszántás
• Túlzott látogató létszám okozta terhelés (turizmus), fegyelmezetlen magatartás,
• Látogatók okozta szemetelés,
• Havária esetén a csapadékvízzel potenciálisan bekerülő szennyező anyagok,
• Erdőtüzek,
• Globális klímaváltozás okozta környezeti változások,
• Erdőkártevők elszaporodása,
• A tájidegen fajok további terjedése,

 
3.3. A gyakorlati természetvédelmi feladatok meghatározása
 
Általános kezelési előírások
 

• - Mór város hatályos Helyi Építési Szabályzatában és Szabályozási Tervében (az Értékvédelem zónáihoz tartozó Táj és természetvédelem zónák között, mint helyi természetvédelmi területet szerepeltetni kell, a Szabályozási tervlapokon a védett területet jelölni kell,
• - A kút felső részét be kell borítani tájba illő (fából készült) pavilonnal úgy, hogy az a víznyerési funkciót ne akadályozza,
• - Tilos további létesítmények telepítése, lakó- gazdasági, vagy egyéb építmény elhelyezése,
• - A látogatók a kijelölt úton és ösvényen gyalogosan közlekedhetnek,
• - A természetbeli állapotuk alapján gyep és mezsgye területeket kaszálással kell kezelni a gyomosodás megakadályozása érdekében, szükség esetén időnkénti cserjeirtással cserjésedésüket meg kell akadályozni. A kaszálás időbeli korlátozása nem szükséges,
• - A védett területen biztosítani kell a látogatók számára a személyi hulladék megfelelő összegyűjtését szolgáló hulladéktárolók elhelyezését. Javasolt a tájba illő (fából készült) hulladékgyűjtők elhelyezése. A terület látogatásából származó gyűjtött és elhagyott hulladék összegyűjtéséről és elszállíttatásáról a terület kezelője gondoskodni köteles a szükségesnek megfelelő rendszerességgel,
• - A területen található tájidegen fákat és cserjéket el kell távolítani, helyettük szórt állásban őshonos fajok telepíthetők, de a zárt erdő kialakítása nem kívánatos.
• - Tilos a sajnálatosan egyre gyakrabban tapasztalható tűzifagyűjtés! Az esetlegesen veszélyessé váló fák, ágak eltávolítása a kezelő feladata.

 
3.3.1. Mezőgazdaságra vonatkozó előírások
A terület jelenleg a valós telekkönyvi mértékénél kisebb kiterjedésű, mivel száraz időszakban széleit elszántották. Tilos a jelenlegi természetközeli terület további csökkentése, a nádas és cserjés szegélyek megszüntetése, majd felszántása. Hosszú távon törekedni kell a már elvont területek rehabilitálására.  
A területen található kút továbbra is víznyerési lehetőségként szolgálhat a környező szőlőültetvények növényvédelmi munkálataihoz. Azonban a növényvédő szerek helyszíni keverése, és tilos bármilyen nemű jármű, mezőgazdasági gép mosása.
 
3.3.2.  Erdészeti vonatkozású előírások
Tekintettel arra, hogy a tervezési területen található faállomány nem minősül erdőnek, így erdészeti üzemterv hiányában a kezelési terv feladata az alkalmazandó kezelés leírása.
A területen található őshonos fafajok egyedei, azok odvas, és letört ágai fontos rovarbölcsők, illetve védett fajok szaporodó és búvó és táplálkozó helyei. Ezért tilos a területen a favágás, tűzifa és ágfagyűjtés.
A már kivágott, elpusztult fák helyét a szomszédos egyedek vegetatív vagy generatív eredetű újulatával érdemes mesterségesen is pótolni. A területi rehabilitáció esetén, szintén a fentiek szerint kell eljárni.  
 
A terület előzetes vizsgálatai során, a tervezési területen, illetve annak szomszédos földrészletein több tájidegen fafaj jelenléte került megállapításra. A tájidegen fafajok és a javasolt beavatkozások terjedésük megakadályozására:
 
Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
Védekezés ellene: Elsősorban a magtermő egyedeket kell rövid időn belül visszaszorítani, hogy a magról történő további terjedése megszűnjön. Teljes egészében nem lehet kizárni a magról történő terjedést, mivel a környező területekről (akár 10-30 km) is bekerülhet vonuló madarak által a területre. Tősarjai ellen vegyszeres védekezéssel lehet a legjobban védekezni, erre a legalkalmasabb az augusztusi időszakban történő kivágás, majd vágási felület (metszéslap-kenés) Medallon extra totális vegyszerrel (szelektív módon ecsetelő kenéssel).
 
Bálványfa (Ailanthus altissima)
A bálványfa önmagával térben, és időben dimenzionál, így minden konkurenciát kiszorít maga mellől. Gyökérsarjai az anyafa magtermőre-fordulásával azonos időben már megjelennek, és élete végéig folyamatosan terjed sarjról is.
Védekezés ellene: szükséges a bálványfa totális kiirtása a védett területről, jelenleg még megfogható a faj további terjedése, viszont, ha nem avatkozunk be időben, akkor a természetvédelmi kezelés jelentős energiáit ezen agresszívan terjedő fafaj elleni küzdelemre kell szánni. Hasonlóan az ezüstfához nyár végi időben kivágva a vágási felületet Medallon-nal megkenve védekezünk ellene, további két éven keresztül figyelni kell, hogy a sarja mennyire maradtak életképesek, és ezeket Medallon-nal injekciózva kell irtani.
 
Zöld juhar (Acer negundo)
A Zöld juhar intenzív terjedése az egész környéken tapasztalható.
Védekezés ellene: Hasonlóan az előbbi fajokhoz, nyár végi időben kivágás után a vágási felületet vegyszeres kezelése javasolt tősarj ellen.
 
3.3.3. Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások
A területen folyó jelenlegi vadgazdálkodási tevékenység nem veszélyezteti a természetvédelmi értékek megőrzését. További vadászati és vadgazdálkodási berendezés csak különösen indokolt esetben létesíthető. 
 
3.3.4. Oktatás, bemutatás
 
A tervezési területen jelenleg nincs kiépített oktatással, bemutatással kapcsolatos létesítmény, de tervezett a védett területrészen egy az oktatást és bemutatást egyaránt szolgáló tanösvény és információs tábla kialakítása. A területen jól látszó helyen, a város felé eső „Y" elágazásban általános tájékoztató tábla elhelyezése szükséges, amely a védettség tényén túl tájékoztatja a látogatót a területen való tartózkodás legfontosabb szabályairól, és a korlátozásokról. További két, egyszerűsített védett terület jelzőtábla kihelyezése javasolt a terület északi, illetve keleti sarkán, az utak mentén.
A védett területen álló egyik Szürke nyárfához - megtekintésének biztosítására- gyalogösvényt kell létesíteni, melyhez kapcsolódóan az oktatást és ökoturisztikai bemutatást szolgáló tematikus tanösvény kialakítása javasolt.
 
2.3.5. Kutatás
 
A területen ökológiai, botanikai, zoológiai, vagy átfogóbb természetvédelmi kutatást kell végezni, hogy részletesebb adatok birtokába jusson a kezelő. 
 
2.3.6. Egyéb használat
 
A védett területrészen lakó, gazdasági ideiglenes vagy állandó épület, mezőgazdasági építmény nem létesíthető.
 
4. Munkaterv
 
4.1. Rövidtávon

• A terület kitáblázását és az információs tábla kihelyezését 2008-ban meg kell valósítani
• Szeméttárolók kihelyezése
• Az újonnan elkészült út építése során kialakult területbolygatás „elsimítása"
• A fákon található építmények elbontása
• Folyamatos hulladékgyűjtés

 
4.2. Középtávon
 

• A védett terület pontos geodéziai felmérése, az elszántott területek művelési ágnak megfelelő használata
• A pénzügyi források függvényében élőhely rekonstrukciós feladatokat fokozatosan végrehajtásának megkezdése

 
4.3. Hosszú távon
 

• A szomszédos területek monitoringjának megkezdése