Bevezetés Programunk az " Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja " szellemében fogalmazódott meg. Elképzelésünk: a külső világ tevékeny megismerése során alakítani, formálni a ránk bízott gyermekeket és megmutatni számukra a világot olyannak, amilyen. Programunk a gyermekek természetes megnyilvánulásaira, egyéni-, és életkori sajátosságaikra építve tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értékeket. Ebben a folyamatban kiindulópontnak tekinthetőek a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatok, hiszen a környezet a fejlődés egyik forrása, meghatározó közege. Hiszünk abban, hogy a 3 éves kortól az iskolába lépésig érzelmileg és értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. A program az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A gyermek játéka, ami örömet és boldogságérzetet ad, jól ötvözhető a természetszeretettel, a néphagyomány-ápolással. A kisgyermekkorban a cselekvéssel szerzett tapasztalatok, érzelemmel dús élmények hatnak a felnövekvő egyén cselekedeteire. Ismeretei bővülésével később érti meg, dolgozza fel amit kapott és közben van hova visszakapcsolnia azokat. Erkölcsi, esztétikai értékrendszere kialakul, a szükségletek további cselekvésre késztetik. Hitvallásunk fontos eleme az is, hogy az " ünnepelni tudás " képességének alakítását a természet, a néphagyomány-ápolás és a társak szeretetére nevelés elősegíti. Átérzik az ünnepnapok " másság "-át, a bensőséges összetartozás élményét, alapozódik az " ünnepelni tudás " képessége. A programban az optimális környezet - a tárgyi és személyi feltételeken túl - egy gyermekközpontú életrendet jelent. Ez egy folyamatos és komplex nevelési rendszerben valósulhat meg, amelynek feltétele a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő környezet. Ezt csak oldott, családias, érzelmi biztonságra épülő óvodai élet megszervezésével látjuk biztosítottnak, ahol a gyermeki személyiség szabadon bontakozhat ki. Ebben az életrendben a gyermek központi tevékenységformája a játék. A gyermek a játék által fejlődik és fejleszthető! A játék folyamatában történik a műveltségtartalmak közvetítése, elsajátítása is. Az óvodában dolgozók közösen megfogalmazott és elfogadott általános érvényű szabályozók betartásával egy olyan belső szokásrendszert alakítanak ki, amely derűs összhangot, biztonságot áraszt. Magatartásuk tükrözi a gyermek és a szülő iránti tiszteletet. . Az óvoda adatai Az intézmény hivatalos elnevezése: Meseház Óvoda Kindergarten Märchenhaus Az intézmény címe és elérhetősége: 8060 Mór Szabadság tér 12. Tel: (06) 22/407-129 Fax: (06) 22/407-095 E-mail: szabtovi@mor.hu, szab.teri.ovi@datatrans.hu Web: www.mor.hu/intezmenye4k/ovodak Az óvoda fenntartója, címe és elérhetősége: Móri Polgármesteri Hivatal Mór Szent István tér 6. Tel.:+36 22 560 823 E-mail: fenyves@mor.hu Web: www. mor.hu Felügyeleti szerve: Mór Város Önkormányzat Képviselőtestülete A Pedagógiai program alkotója az intézmény nevelőtestülete. Benyújtója: Förhécz Sándorné óvodavezető . Óvodai nevelés személyi és tárgyi adottságai Dolgozói létszám adatok: Óvodapedagógusok 11 fő Logopédus 1 fő Óvodapszichológus 1 fő Pedagógiai asszisztens 1,75 fő Óvodatitkár 1fő Szervezési működési rend Az óvodai csoportok szervezési módját a nevelőtestület határozza meg. A program megvalósítható homogén, ill. vegyes életkorú csoportok szervezésével is. A napirend folyamatos, az egyes tevékenységformák játékba ágyazottan szerveződnek. A gondozási teendők időtartama a gyermekek tempójához, igényeihez igazodik. A többi tevékenységforma megválasztásának időpontját a gyermekek életkora, a csoport és a helyi sajátosságok határozzák meg. A heti rendben az egyes tevékenységformák az aktualitásnak megfelelően szerveződnek. A zavartalan működtetéshez a csoportok között folyamatos egyeztetést végzünk. Az óvoda működési rendje, tárgyi, személyi feltételrendszere tükrözi az óvodában folyó nevelési felfogást. A nemzetiséghez tartozó és migráns gyermekeket is nevelünk óvodánkban, dolgozóink feladata, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. Ebben az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű, munkáját összehangolja a nem pedagógusokkal. Tárgyi feltételek: Az elmúlt években a fenntartó Önkormányzat saját erőből, illetve pályázati támogatással jelentős külső- és belső felújítást végzett az óvoda épületén. Az energiatakarékosság megvalósításaként nyílászárók cseréje és szigetelési munkák történtek. A csoportszobák a Köznevelési törvény 4. sz. melléklete szerint megfelelő nagyságúak. A falak színe világos, a csoportszobák megvilágítása megfelelő. A folyamatos szellőztetés biztosított. Jelenleg 5 gyermekcsoportnak 3 mosdó áll a rendelkezésére. A berendezések a gyermekek méretének megfelelőek, könnyen tisztántarthatók. Az egészséges, tiszta környezet fenntartásának legfontosabb feltétele az alapos, naponkénti ill. időszakonkénti takarítás, fertőtlenítés, amelyben időnként a gyermekek maguk is aktívan részt vesznek.(lásd. munka). A csoportszobákban a bútorokat a tevékenységekhez igazodóan rendeztük el. Programunk szükségessé teszi a természetes anyagból készült csoportszobai bútorok és tárgyak folyamatos beszerzését. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, esztétikusak, a gyermekek által könnyen mozgathatók és a gyermekek számára könnyen elérhetők. A hagyományos és szükséges berendezések, játékeszközök elhelyezésén túl kialakítottuk a kézműves, élő-és természetsarok helyét. Galéria építésével szeretnénk növelni a csoportszobák belső terét. A testnevelés foglalkozáshoz szükséges eszközök pótlásáról folyamatosan gondoskodunk, kihasználjuk a pályázati lehetőségeket. Udvarunk tágas, gyermeklétszámunknak megfelel. Játszóhelyek kialakítottak, homokozók, mászókák, pihenőhelyek, virágos és veteményeskert áll a gyermekek rendelkezésére, biztosítva a változatos tevékenységhez a színteret. Napos és árnyékos részek jól elkülönülnek. A játékok, sportszerek biztonságára folyamatosan figyelünk. Az óvoda épületéhez vezető utak burkoltak. Természetes anyagokból készült udvari játékok bővítését folyamatosan tervezzük. A homokozás a gyermek udvari tevékenységének sorában elsődleges helyet foglal el. A földdel való játék, homokozás, sarazás, a gyermek elemi, ősi szükséglete. A gyermek egészségének védelmében évenként cseréljük a homokot, naponként lazítjuk, locsoljuk. A csoportok veteményeskertjében a gyermekek változatos tevékenységekben kipróbálhatják erejüket, ügyességüket, kitartásukat. Az udvarunk teret ad a játék, az egészséges életmód, a környezetvédelem és a hagyományápolás tevékenységeihez. Az elmúlt évek során az előírt szabványoknak megfelelő udvari játékokat szereztünk be, de az elavult eszközök cseréje továbbra is szükséges. A programunk célja: . Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a játék elsődlegességének biztosítása . Az óvodáskorú gyermek harmonikus fejlesztése a külső világ tevékeny megismerésén keresztül. . A gyermekben a magyar és a német hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása. . A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. . A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. További törekvésünk, hogy a közös cselekedetek folyamatában a gyermekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Óvodai nevelésünk általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: . a gyermekek egészségfejlesztéséhez rendelt feladatok, . a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, . az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása, . az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Fenntartói elvárások: . Óvó, védő, szociális és nevelő - személyiségfejlesztő funkciók teljesítése, iskolai életre felkészítés. Óvoda- iskola közti átmenet jó előkészítése. . Az óvodai ellátás keretei között valósuljon meg a sajátos nevelési igényű gyermek integrált nevelése. . Az esélyegyenlőség megteremtése. a kisgyermekek szükségleteihez alkalmazkodó fejlesztés. . Különös gondoskodást igénylő gyermekekkel való integrált foglalkozás. . A kétnyelvű óvodai program magvalósítása. . . Óvodaképünk és küldetés nyilatkozatunk . Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számra kötelesség. . Nevelésünk célja az, hogy elősegítsük óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). . Célunk a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítése, ezáltal olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. . A nemzetiséghez tartozó gyermekeink óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. . Hitvallásunk a befogadó (inkluzív) nevelés legtágabb értelmezése, összhangban az egyenlő hozzáférés elvével, a multi- és interkulturális nevelés szemléletével, a gyermeki szükségletek kielégítésével, az egyéni bánásmóddal, a gyermek egyéni készségei, képességei kibontakoztatásával. . Küldetésünk a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése. . A napjainkban világszerte zajló gyors változások erősítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely majd végig kíséri őket egész életük során. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra, helyi pedagógiai programunk igyekszik megalapozni a jelenkor, illetve a századunk kihívásaihoz elengedhetetlen attitűdöket, tudásanyagot és készségeket. o A ránk bízott gyermekeket egyéni fejlettségükből kiindulva, egyéni fejlődési ütemüket figyelembe véve, önmegvalósítási szándékukat, gyermeki szabadságukat és jogaikat tiszteletben tartva, érzelmileg elfogadva formáljuk, illetve alakítjuk. o Kiegészítve és tiszteletben tartva a családi nevelést, a benne még jelenlévő hagyományokat erősítve nevelünk a mindennapi élettel a mindennapi életre, az általunk készített pedagógiai programunkkal. o Megalapozzuk a gyermek környezettudatos magatartását, ennek érdekében segítő pedagógiai tevékenységrendszert működtetünk és kialakítjuk a hozzá illő tárgyi környezetet. o Célunk a gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés. o Törekvésünk, hogy óvodánkban teremtődjenek meg a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában. Helyi pedagógiai programunk szellemisége, filozófiája a gyermekkép alakítása során az egyenlő hozzáférés elvét, a ránk bízott gyermekek esélyegyenlőségét preferálja. Gyermekképünk A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, mással nem helyettesíthető személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Pedagógiai Programunkban az óvodai élet tevékenységi formáiban kitűzött célok és feladatok eredményeként : . Az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. . Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. . A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. . A gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelést szem előtt tartva törekszünk a személyiség kibontakoztatására, nevelési programunkkal megvalósítjuk a gyermek testi, lelki, szociális érettségét, amelyek szükségesek a sikeres iskolai munkához. . Biztosítjuk, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és meglévő hátrányai csökkenjenek. Ennek okán nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. . Mindezeket tesszük felelősségteljes óvodai nevelő munkánkkal, óvodánk eddigi értékeinek megőrzésével. 2. Óvoda átfogó, globális nevelési terve Óvodai nevelésünk célja Nevelésfilozófiánk lényege, hogy a gyermek mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Feladatunk: a ránk bízott gyermekeket egyéni fejlettségükből kiindulva, egyéni fejlődési ütemüket figyelembe véve, önmegvalósítási szándékukat, gyermeki szabadságukat és jogaikat tiszteletben tartva, érzelmileg elfogadva formálni, alakítani. Kiegészítve és tiszteletben tartva a családi nevelést, a benne még jelenlévő hagyományokat erősítve nevelünk a mindennapi élettel a mindennapi életre. . A környezettudatos és egészséges életmódra nevelés, az óvodai környezet adta lehetőségek tudatos és tervszerű kihasználása, az udvari játéklehetőségek körének bővítése. . Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. . A magyar és a német nemzetiségi kultúra és a néphagyományok ápolása, átörökítése. . Nemzetiségi nyelvi nevelés személyi feltételeinek bővítése. . Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése az óvodai életben. . Szakismeretek bővítése a fejlesztő pedagógia, gyermekvédelem, a korszerű óvodavezetés területén. . A szülők speciális szolgáltatás iránti kérelmének bizonyos mértékű beépítése az óvodai életbe A különleges bánásmódot igénylő gyermekek Fogalma: Olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért a speciális nevelési-oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek az óvodában. . Az Alapító okiratban foglaltak alapján végezzük a SNI gyermekek sérülésének megfelelő speciális fejlesztést, integrált formában. A valamilyen szempontból sérült gyermekek kapják meg a személyiség fejlődésüknek megfelelő gondoskodást, bánásmódot. A nevelőmunka tartalmi kérdéseit a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet szabályozza a benne foglalt irányelveknek megfelelően, a fogyatékosság típusát figyelembe véve. Az SNI gyermekek számára biztosítjuk a szükséges, sérülésnek megfelelő speciális feltételeket. Ezekkel lehetővé tesszük számukra az esélyegyenlőséget, az óvodai integrált nevelésben való részvételüket. . A mozgáskorlátozott gyermekek esetében az akadálymentes környezetet, a megfelelő mozgás-és életteret, a szükséges eszközöket. . A látássérült gyermekek az önállóság megélését és gyakorlását, a fizikai terhelhetőséget figyelembe véve. Segítjük a részvételt a közös játékban, az alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását. . A hallássérült gyermekeknél megalapozzuk, megindítjuk és fejlesztjük a nyelvi kommunikációt az egész napi nevelőtevékenységben a logopédus bevonásával. . Az enyhe fokban értelmileg sérült gyermek esetében biztosítjuk a spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a folyamatos gyógypedagógiai megsegítést szakember bevonásával. . A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek számára biztosítjuk, hogy kis lépésekre alapozva, cselekvésbe ágyazott, gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésben kompetens szakember által részesüljön. . A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek számára biztosítjuk az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetet az óvodai logopédus segítségével. . Az autista, autisztikus gyermek esetében természetes élethelyzetben biztosítjuk a jól strukturált környezetre, a pszichológiai képesség mérésére alapozott fejlesztést. Az SNI gyermekek ellátási időkeretét mindenkor a szakértői vélemény határozza meg. Speciális szükséglet esetén (pl. autizmus), amíg az intézmény nem rendelkezik saját erőforrással, addig az önkormányzat a szerződésen alapuló megsegítéssel, utazó gyógypedagógussal oldja meg a fejlesztést. A habilitációs órák egyéni és integrált keretben zajlanak, a gyermek érdekeit figyelembe véve. Integráltan az óvónő végzi a teljes napi nevelőmunka keretében, a gyógypedagógus irányításával. Az SNI gyermekek integrált ellátása a „normál” fejlődésmenetű gyermekek között valósul meg napi rendszerességgel, amennyiben a szakértői bizottság másként nem rendelkezik. Óvodánk személyi erőforrás terén rendelkezik 1 fő főállású logopédus-gyógypedagógussal, valamint 1 fő óvodapszichológussal. Ha az SNI-s gyermek a habilitációs órán nem tud részt venni, a szülőnek ezt kötelezettsége bejelenteni az óvónőnek vagy a gyógypedagógusnak, aki ezt a tényt adminisztrálja. Óvodánk Együttműködési megállapodást írt alá a székesfehérvári EGYMI-vel ( Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény), akik „Újabb lépések a befogadó pedagógia és a befogadó társadalom felé” című (TÁMOP 3.1.6-11/3-4) projekttel komplex szolgáltató bázist alakított ki az együttnevelés szakmai megsegítésére. Sikerkritériumok: . Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósítását, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. . Fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A kiemelkedő képességű gyermek A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermek fogalma: „Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,…,aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” Kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felbukkanására is számíthatunk az óvodában. Elsődleges feladatunk a tehetség felismerése, azonosítása. A tehetség fejlesztés színterei lehetnek a programban részletesen kidolgozott tevékenység formák. Különösen az ének, zene, tánc, a rajzolás, festés, mintázás, a mozgás, torna, a nyelvi nevelés, a tevékenységekbe ágyazott tanulás. A program rendszerábrája A program célja, feladata, gyermekkép, óvodakép Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód alakítása Anyanyelvi,-értelmi fejlesztés, nevelés Az érzelmi nevelés és a szocilalizáció biztosítása Vers, mese JÁTÉK Ének, zene, énekes játék, tánc A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Mozgás Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A tevékeny- ségekben megvalósuló tanulás Német nyelvi nevelés, nemzetiségi hagyomány ápolás Munka jellegű tevékeny- ségek A program kapcsolatrendszere Család Fenntartó, Bölcsőde, Iskola, Közművelődési Intézmények, Pedagógiai Szakszolgálatok, Nemzetiségi Önkormányzat, Egészségügyi Szakszolgálatok A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 9. A gyermekek egészségfejlesztése 9.1.Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: . a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; . a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; . a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése . az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, . az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; . a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, . a környezettudatos magatartás megalapozása, . megfelelő szakemberek bevonásával –a szülővel, a pedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermek testi szükségletének kielégítése során a szokások alakításához nélkülözhetetlen a felnőtt gondoskodó, simogató szeretete. Az érzelmi biztonság segíti át a "botladozó", önmagát kipróbáló gyermeket az önkiszolgálás bonyolult tevékenységrendszerén. Célunk: . Az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása, a helyes életritmus megteremtése a folyamatossággal, amelyet a napirend rugalmasságával és kötetlenségével biztosítunk. . A lelki egészség fejlesztésünk célja, hogy elősegítsük a gyermekek kiegyensúlyozott pszichés fejlődését. Az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének elősegítése minden óvodai programban kiemelt nevelési feladat. A fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők: a veleszületett adottságok, a biológiai érés sajátosságai, a környezet hatásai (emberi, földrajzi). A gyermek érésének alapja a családban megszerzett biztonságérzet, amely a bölcsődében, majd az óvodában szerzett biztonságérzettel bővül. A kiegyensúlyozott, derűs gyermek, aki biztonságban érzi magát, és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek, harmonikusan fejlődik. Feladataink . A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása és fenntartása. . A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, védelme. . Minden gyermekünk részesüljön óvodánk mindennapjait átszövő egészségfejlesztő tevékenységben. . A környezetből érkező ártalmas hatások kivédésére felkészítjük gyermekeinket, az óvodapszichológus bevonásával megoldási stratégiákat kínálunk. Az egészséges óvodai környezet kialakítása Az életmód a gyermek és a külső világ állandó egymásra hatásában formálódik, gerincét a mindennapi cselekvések rendje alkotja. A cselekvéssorok mindennapi ismétlődése, reprodukciója alakítja a szokásokat. A szokások zavartalan alakításához megteremtjük azt a feltételrendszert, amely a gyermek testi és értelmi fejlődését szolgálja. Az egészséges életmód alakításának színtere a csoportszoba és kapcsolódó helyiségei, valamint az óvoda udvara. . Célunk: Az egészséges, barátságos környezet megteremtése mellett olyan személyi, tárgyi és szervezeti, működési környezet kialakítása, amely lehetőséget nyújt a gyerek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére, illetve a személyi higiéné és a baleset-megelőzés gyakorlásával a helyes magatartási formák rögzítésére. A folyamatos napirenddel, a gyermekek egyéni tempójához igazodva dolgozunk. Tiszteletben tartjuk a belső késztetésre létrejövő, spontán játékot, „továbbfejlesztéssel”, irányítással, sürgetéssel stb. nem korlátozzuk az ön indította folyamatok alakulását, belső „lezárását”. A biológiailag azonos korú gyermekek pszichikus érettség szempontjából igen különbözőek, az eltérő pszichikus érettség következményei: eltérő szokások, motivációk, érdeklődés; mindezek pedig minőségileg más lélektani helyzeteket hoznak létre adott pillanatban az egyes gyermekekben. Alapvető szempontjaink ezért az elfogadás, a kivárás, valamint az egyéni sajátosságok és különbségek, az egyéni fejlődési tempó figyelembevétele. Időkereteink két szempontból is rugalmasak. A napot nem szabdaljuk fel előre úgynevezett napirendi pontokkal, csak a legszükségesebb dolgok idejét rögzítjük (pl. ebéd, alvás stb.) Egy-egy tevékenység időbeli határai is változnak, több napra kitolódhatnak. A megkezdett játékok másnapi folytatását gyakran igénylik a gyermekek. A gyermek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozás, amelynek biztosítéka a főzőkonyha reform törekvése a gyermekétkeztetés során. Alkalomszerűen zöldség- és gyümölcsfeldolgozó tevékenységeket végzünk csoportjainkban. Hagyományként gyümölcs-és, salátanapokat tartunk, egészséghetet szervezünk a szülők bevonásával. A közös csemegézések formálják a családok szemléletét. Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységekkel valósulnak meg. Fontos az esztétikus terítés és a kulturált étkezési szokások betartása. A megjelölt időkereten belül a gyermek az étkezés időpontját a tízórainál és az uzsonnánál maga választja meg, a déli étkezést is egyéni tempóban fejezi be. A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, személyi higiénéjének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyermek közötti meghitt kapcsolattal segítjük. Testápolás közben a gyermek utánzási hajlama lerövidíti a szokástanulás folyamatát, amelyet a „beszélő környezet” is elősegít (mosakodás, kéztörlés, fésülködés, WC használat). Fontosnak tartjuk a felnőtt állandó segítőkész jelenlétét. Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza. A gyermek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel- és levehető legyen. Egészségügyi szempontból szükséges a gyermeknek cserecipő, csereruha, tornafelszerelés, gumicsizma, esőkabát. A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végez. A gyermek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégítését mindennapos testneveléssel és a változatos tevékenységekkel biztosítjuk. A hagyományápolás által a mozgásanyagban helyet kapnak a népi sportjátékok is. Évente ismétlődő rendszerességgel végezzük a városi óvodák közös sport rendezvényének szervezését és lebonyolítását. Az edzés folyamatában a gyermek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. Óvodásaink minden évszakban sok időt töltenek a szabadban. A jó levegő, a napfény, és a víz a gyermek edzését segítik. Szülői igény alapján óvodánkban heti két alkalommal OVI-FOCI program zajlik. A gyermekek egészségfejlesztését segítő sporttevékenység a kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek kibontakozásának színtere, illetve lehetősége. A pihenés, az alvás az óvodás gyermek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. A nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése mindannyiunk feladata, a szoba levegőjét cseréljük, a külső zavaró ingereket megszüntetjük. Figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni adottságait és egészségi állapotát. (táplálkozási és egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, stb.). Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátásában együttműködünk a szülővel, az egészségügyi szakemberekkel, elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából. Sikerkritériumok: . A nyugalmat árasztó környezet, a szeretetteljes bánásmód erősíti a gyermek biztonságérzetét. . A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. Testi szükségleteinek felismerése, kielégítése hozzájárul a derűs, félelemmentes közérzetéhez. . Megtanul önállóan tisztálkodni, öltözködni, ismeri, alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat. Képessé válik önmaga és társai segítésére. . Vigyáz ruhája, környezete tisztaságára. Alakul igénye a maga körüli rend megteremtésére. . Testileg megfelelően edzett, teherbíró, mozgása összerendezett, jó állóképességgel rendelkezik. Az egészségfejlesztés folyamatában elsődleges a prevenció, és az egyéni adottságokat figyelembe vevő testi fejlesztés. Az óvónő és a családok együttműködése a gyermek testi szükségleteinek kielégítésére és az ellenálló képesség fejlesztésére is irányul. Az egészséges gyermek a biztonságos derűs környezetben jól működő életfunkciókkal rendelkezik: vidám, érdeklődő, aktív. 10. Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért minden dolgozó feladata, hogy: . már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; . Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. . Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, és teret engedjen önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. . A gyermeket annak elfogadására, megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például. az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődése vagy fejlesztése, szokás-és normarendszerének megalapozása. . A gyermek nyitottságára építünk, és segítjük ahhoz a gyermeket, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. . A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. . A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős óvodánk együttműködő szerepe a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A szocializálódás alapja a gyermek biológiai fejlődését segítő, gondoskodó környezet kommunikációs kapcsolatrendszere. A gyermek ebben az életkorban érzelmi fogékonysága által nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékeny. Ha a tekintet, a gesztus, a mimika, a testtartás, a térköztávolság összhangban áll a szóbeli közléssel, a gyermekben felébreszti a kipróbálás, az utánzás vágyát, a felnőtt viselkedése minta lesz számára. A szocializálódás alakulásának színterei: . A befogadás időszaka. . Együttlét a mindennapokban. . Ünnepnapok. A befogadás időszaka Az óvodakezdés első benyomásai óvodai „életre szóló” élményeket adnak, meghatározzák a gyermeknek, szülőnek egyaránt az óvodához való viszonyát és a létrejövő kapcsolat minőségét. A programban ez a közismert tény válik a szocializációs nevelés mozgató erejévé. A gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását. Az első találkozás az óvodával, minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja a csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. Az óvónő a gyermek óvodába lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal és az óvodába kerülő gyermekkel. A kisgyermekben bizonytalanságot, „elveszettségi érzést” kelthet a számára idegen környezet. Ezért kiemelten kezeljük gyakorlatunkból és tapasztalatainkból adódóan a gyermek befogadását, annak előkészítését és folyamatosságát. A beíratást követően, családlátogatás során megismerkedünk a gyermekkel, szüleivel és környezetével. Beszélgetünk a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól. Lehetővé tesszük, hogy ellátogassanak az óvodába, ismerkedhessenek a leendő óvó nénikkel, környezettel. Óvodakezdéskor a gyermek igénye szerint a szülővel együtt kezdi óvodai életét – szülős ill. családos beszoktatás.(Folyamatosan, fokozatosan 1-1 óra, 1-1 nap, egy hét, kettő, ahogy a gyermek kívánja.) A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat fokozó eszközeiket magukkal hozhatják, de törekszünk annak fokozatos elhagyására. Együttlét a mindennapokban A bizalom a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatban alapja, feltétele minden emberi együttlétnek. A szeretetteljes magatartás, barátságos, biztonságos, kiegyensúlyozott légkört biztositunk a gyermekek számára. Segítjük őket érzelmeik megjelenítésében, követendő példát mutatunk. A gyermekek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermekek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, majd az együttjátszás és tevékenykedés során a „mintha” helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. A közösen átélt élmények a gyermekben az újra-meg újra átélés vágyát erősítik, az együttműködés reményében alkalmazkodásra serkentik. Ez egy olyan spirál, amelyben a szociális viselkedéskészség egyre magasabb szinten jelenik meg. A befogadási időszakban bensőséges kapcsolatokat teremtünk a mindennapok tevékenységformáiban a gyermek szocializációs fejlődése, fejlesztése érdekében. A gyermekről szerzett benyomások segítik egyéni bánásmódjának megválasztásában. A különleges gondozást, bánásmódot igénylő gyermekeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segítjük. Lehetőséget nyújtunk arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek. A közös élményekkel az összetartozás érzését erősítjük. A csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrenddel segítünk elfogadtatni a gyermekkel a csoport viselkedési szabályait, az óvoda szokás-és normarendszerét, értékrendjét. Az óvónő és a gyermek kapcsolatának alapvetően fontos követelménye, hogy e kapcsolatban az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, minden gyermek számára elfogadó és toleráns, tehát minta értékű. Ünnepnapok A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermek számára, ünnepi érzelmei átélésre gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, a mindennapi élettől eltérő legyen, és az esemény tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködjenek. A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül megvalósításra (sütés, közös díszítés, kirándulások). Az ünnepek, hagyományok három témakörre épülnek: a gyermeki élet ünnepei (születésnap, gyermeknap, édesanyák ünnepnapja, évzáró) a természettel, néphagyománnyal összefüggő ünnepek . Őszi ünnepkörök: Szüret, Bornap, Márton-nap, Állatok világnapja . Téli ünnepkörök: Advent (Mikulás, Luca, Karácsony), Újév, Farsang, . Tavaszi ünnepkörök: Húsvét, Víz világnapja, Föld napja, Madarak, fák napja . Nyári ünnepkörök: Környezetvédelmi világnap . Társadalmi ünnep: Március 15., Nemzeti összetartozás ünnepe június 4. Az évről évre visszatérő ünnepek, hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyermekek életében, erősödik a valahova tartozás érzése. A mindennapok együttélésében gyakorolt szociális viselkedést a jeles napok szokásaival, viselkedésmintáival gazdagítjuk. Az ünnepi készülődések élményeit a felnőttek bensőséges, hittel teli ünnepelni tudása maradandóvá teszi. Sikerkritériumok: . A szocializáció folyamatában, a gyermek teljes személyisége fejlődik. A mindennapokban az önkipróbálási vágy szükséglete, a jeles napokon a „másképp” viselkedés vágya a szociális viselkedésben a gyermeket egyre magasabb szintre juttatja. A gyermekben megalapozódnak azok a készségek, amelyek további fejlesztésének feltételei. . Alakul szociális beleérző képessége, kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik, elsajátítja a társas együttélés viselkedés normáit. . A különbözőség elfogadásának folyamatában formálódik segítő és tolerancia készsége. Az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásokat: a köszönés, kérés, a megszólítás, a máshol való viselkedés, a vendégfogadás, a kulturált étkezés alapformáit stb. az együttélés során gyakorolja, képes magáévá tenni. . A közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása, a megerősítő szeretet kialakítják a gyermek biztonságérzetét. 11. Anyanyelvi nevelés „Minden nemzetnek fő kincse az anyanyelve” (Gárdonyi Géza) A gyermek a nyelv elsajátítása során teljes személyiségében fejlődik, fejlesztődik. Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés, a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása által a gyermek intenzívebben részesül az anyanyelv élményében. Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítja el. A beszédtanulást befolyásolja a gyermek ép idegrendszere, a családi a bölcsődei és az óvodai környezete. Célunk: . Óvodás gyermekeink érthetően, folyamatosan kommunikáljanak, beszéljenek; gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni; minden szófajt használjanak; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkossanak; tisztán ejtsék a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudják hallgatni és megérteni mások beszédét. Feladatunk: . A gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. . Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik, fejleszthető. . Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. . Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése. Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. . Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. . A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. . A nemzeti kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A gyermek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a családok anyanyelvi kulturáltságának ismerete. A családokkal való kapcsolattartás során, - ha szükséges – meggyőzzük a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról: a szülői szó, az esti közös mesélések, verselések, beszélgetések mintát adnak a gyermeknek, további nyelvi fejlődésében, szocializálódásában meghatározó a szerepük. Tudatosan törekszünk környezetünk beszédkultúrájának csiszolására. Beszédpéldánk hat a gyermekre, szülőre, munkatársakra. A metakommunikációval együtt gondot fordítunk beszédünk hangszínére, erősségére és tempójára. Nyitott légkört teremtünk, amelyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet. Fontos a nyugodt, természetes helyzet, ahol teret nyújtunk a gyermek közlési vágyának, ahol a gyermek nyíltan, őszintén beszélhet arról, ami őt foglalkoztatja.. A beszédöröm a gyermekre ösztönzően hat, sikerélményhez juttatja. Kulturált, rövid, pontos megfogalmazással segítjük a gyermek beszédértésének alakulását. A gyermek a szóbeli közlés elemeit utánzással sajátítja el, amit az óvónőhöz való érzelmi kötődés megerősít. A testközelség a gyermek elemi szükséglete. A személyes segítségnyújtás közben számtalan jó lehetőség adódik arra, hogy beszélgessünk a gyermekkel. A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedés-szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincs gyarapításának az állandó cselekvés fenntartása (anyanyelvi játékok). A játékot, a hagyományőrző és a természetszerető tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzetekkel lehetőségeket nyújtunk a gyermek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy „mintha” játékok párbeszédei, a társasjátékok, a mozgásos játékok szabály megfogalmazásai mellett a népszokásőrző tevékenységek is gazdagítják a gyermek szókincsét. A nyelvi játékok, a szavak játékából fakadó örömérzésen túl sikerélményhez juttatják a gyermeket. A tudatos fejlesztés céljából is kezdeményezzük a párbeszédet, beszélgetést egy-egy gyermekkel vagy gyermekcsoporttal. Feladatunk az aktivizáltatás: a beszéltetés és beszélni hagyás. Közben alakul a gyermek beszédfegyelme, önuralma. Figyelemmel kísérjük az egyes gyermekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. A gátlások oldásához a báb „varázslatos erejével” nyújtunk segítséget. A felismert beszédzavarok, hibák esetén együttműködünk a szülővel és az érintett szakemberekkel. Napi nevelőmunkánkban a gyermek helytelen, rossz kiejtését helyesen ismételjük meg, hasonló értelmű mondatba helyezve, nem feltűnően. A kompenzálás mindig egyénre szabott. Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül, a könyvek szeretetére, az „olvasásra” nevelés. A gyermek a mesélés alatt befogadó. Csoportszobáinkban megtalálható könyvek (mese, vers, természetismeretek, hagyományápolás) az irodalmi élménynyújtáson túl hozzájárulnak a gyermekek esztétikai ízlésformálásához, és lehetőséget nyújtanak az anyanyelvi szókincsük gyarapodásához (mondatalkotás). Mindennapi beszédmintánk az irodalom szeretetére való nevelésben döntő hatású. Sikerkritériumok: . A gyermek az oldott, elfogadó környezetben az anyanyelvét egész nap gyakorolja, utánozza. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. . Befogadó és érdeklődő, másokat is képes meghallgatni. Élményeit képes elmondani, mondatokban kifejezni. . Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt szavak tartalmát. . Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. Magabiztossága abban tükröződik, hogy szívesen beszél. . A gyermeki biztonságérzet megerősödik, a gyermek teljes lényével érzi: elfogadják. Ez a megerősítés, a létrejövő kapcsolat indítja el a nyelvi kifejezőképességének további fejlődését. . Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. . Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. . Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek). . Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. 12. Az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Célunk: . Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. . Alakuljon ki feladattudatuk, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánuljon meg; kitartásuknak, munkatempójuknak, önállóságuknak, önfegyelmüknek alakulása biztosítsa ezt a tevékenységet. Feladataink: . Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta- és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. . Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. . Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. . Az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló, az alkotó, az aktív gondolkodás alapjainak lerakása. . A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. . A megismerő tevékenységet segítő képességek (a figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése. Sikerkritérium . Feladataink megoldása szerves egységben valósul meg az óvodai nevelésünkben. Nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet, a megismerés egész folyamatát, az egész embert. A gyermekekben kialakítjuk azt a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, rendszert átvegyenek, ill. maguk is alkossanak. 13. Az óvodai élet tevékenységformái 13.1. A játék „Csináljon bármit ami nyitogatja szemét és eszét, ezért szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi: csak játszik, de mi már tudjuk mire megy a játék. Arra, hogy –e világban otthonosan mozgó elven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domokos) A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad- képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. Célunk . a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával. . a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet. Feladataink: . A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális - interkulturális szemlélettel. Intervenciós gyakorlattal megvalósítása, ezen belül szoros együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel. . A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire. . A gyermeki kommunikáció fejlettsége és a társas kapcsolatok, pozíciók közötti összefüggések megfigyelése a játékban. A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának megfigyelése, a gátlásos gyermek oldása pl. ölbeli játékokkal. . A HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés. . Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról. A játék célja maga a játék. Örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés. A különböző funkciók gyakorlása, a ritmikus beszéd és a lépegetés ismétlése A gyermek játék közben ismerkedik a világgal, megismeri a véletlen és a valószínű törvényszerűségeit. Az élményeknek meghatározó szerepük van a játékban. A gyermek élményeit a játékban sokszor rejtett formában, néha szelídített feszültséggel éli át. Ez segíti élményei, tapasztalatai feldolgozásában, a maga kedve szerint alakítja át a megfigyelt valóságot. A gyermek állandó belső késztetést, hajlandóságot mutat a játékra. A játék vágymegjelenítés is. A gyermek kívánsága, óhaja a játékban mindig beteljesülhet, nem ütközik akadályba. Keresi helyét a felnőttek világában. (Pl.: önállósodási vágy, megismerési vágy, tevékenységi vágy, utánzási vágy, szereplési vágy, mássá változási vágy, mozgási vágy stb.) A társigény, az ötletek elfogadására ösztönzi, az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki, kialakulnak a jó játék hagyományai. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése is. Ez az a motiváló erő, amelynek hatására a gyermek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játéktevékenység során a hasznosság, a fontosság, a szükségesség érzése keltődik fel a gyermekben, és kielégülése során megéli a kompetenciát. A gyermekben él a kompetencia iránti igény, vagyis az a törekvés, hogy képesnek érezhesse magát egy adott játék keretében hatékonyan cselekedni, hogy hatást tudjon kifejteni a játék folyamatának alakulására, vagy a játékban résztvevő társakra, valamint arra, hogy „ura legyen” a helyzetnek. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételt teremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztöntő magatartásával a nem direkt reakcióival éri el. A játék feltételrendszere A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb egymás elfogadása, a toleráns óvónői minta példaértékű. Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozik be, például a veszélyessé váló agresszív játékba. A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Ezért játékbeli szerepe kritériumainak meghatározásakor megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékokat. A hely a gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeni kibontakozását szolgálja. A játék színtere a csoportszoba. A játéktér növelhető galéria építésével. A gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakítunk ki. Ügyelünk arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Az irodalmi és zenei élmények befogadására alkalmas hely a csoportszoba nyugalmas része (pl.: zenesarok, mesekuckó, meseszőnyeg stb.). A mindennapok hagyományőrző tevékenységeinek gyakorlására természetes anyagok, kellékek felhasználásával játékgazdagító lehetőségeket nyújtunk. Az építőjátéknak állandó helye van, így a nagyméretű elemekkel, textíliákkal az építkezés több napon keresztül folyhat. A gyermekek a csoportszoba kisebb, mozgatható bútorait saját elgondolásaik alapján variálják játékaikban. A játék további helye az udvar. Az udvar alkalmas a mindennapi játékok mellett a népi játékok játszására, népi játékok készítésére. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók. Az óvoda területén kívül is adódhat hely játékra pl.: játszótereken, családi házaknál kertekben, kirándulások alkalmával erdőkben, réteken stb. Fontos az óvónő helyismerete. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia! A játékidő a napirend sajátosságából fakadóan folyamatos. A napirendben szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Időlegesen megszakítják ugyan, de nem tördelik szét. Körültekintő szervezéssel a kezdeményezések, foglalkozások helyének és idejének megválasztásával az elmélyült játékot nem szakítjuk meg. A konkrét szervezést igénylő kötött időpontú foglalkozások kivételt képeznek (pl.: testnevelés foglalkozás, bábszínház, kirándulások, körjátékok stb.). A játék eszközei. A mai kor játékpiaca ezrével kínálja a különféle játékeszközöket. A jó ízlésnek, a játék funkciójának nem minden játék felel meg. A játékszerek megválasztásában tükröződjék az óvónői igényesség. A játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elő a sokoldalú fejlődést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsen. A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt. A mai játékeszközöket harmonikusan egészítik ki az ősi-népi játékeszközök, rongybabák stb. Értékük az alábbiakban rejlik: . természetes anyagból készültek, . kapcsolódnak a természeti környezethez, . hordozói egy sajátos ízlésvilágnak, ízlésformáló hatásúak. A játékeszközök lehetnek még, a környezetben fellelhető dolgok is: kavics, falevél, bot, ágdarab stb., amelyek élő sarkokban bármikor fellelhetőek. A dramatikus játékeszközök ösztönzik a gyermekeket fantáziájuk szárnyalására. Az esztétikus textíliák, színes leplek, az ízlésesen elkészített korona, palást, tarisznya, mind elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak, mesedramatizálásnak, spontán "mintha" játéknak. Ezek az anyagok az építőjátékban is új színfoltként jelennek meg. A gyermeki önkifejezésmódokat a bábozás eszközei teljesítik ki. Fontos a báb és a dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye gyermekek számára elérhető közelségben. A játék tartalma A gyermekek saját elhatározásuk és kedvük szerint játszanak. A játék "klasszikus" tartalma kiegészül népi játékokkal. Ezek közé sorolhatók: . az énekes-táncos játékok, (szembekötősdi, gyűrűsdi, párcserélő játékok, fogyó- gyarapodó játékok, leánykérő játékok, lakodalmas játékok, vásáros játékok, furfangos és szórakoztató játékok...) . a mozgásos és küzdő játékok, (versengő, váltást tartalmazó játékok, várkörüljárás, sorjátékok, hidas játékok...) . a népszokásőrző dramatikus játékok (a jeles napokhoz kötődő játékok), . a népi játékszerkészítések (bábuk, rongybabák, csutkababa, csuhébaba, töklámpás). Mindezek új tartalommal töltik meg a gyermekek játékát. A gyermekek fejlődését elősegítő játékfajták óvodáskorban Ismeretük azért fontos, mert mint fő tevékenységi forma, a gyermekek képességének kibontakoztatásában, fejlesztésében nagy szerepet játszanak. Az óvodáskort megelőző fejlődési szakaszban a gyermekek a tárgyi cselekvések egész sorát sajátítják el és gyakorolják. Ezek a gyermekkor minden időszakában újra megjelennek, valahányszor a gyermek egy új képességet szerez. A gyermekek a játéknak ezen a fokán a fölhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével ismerkednek. Fontos, hogy megfelelő mozgásteret, játékszereket, eszközöket, anyagokat biztosítsunk a manipulációs vágy kielégítésére. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem - kéz koordinációt, kezesség és szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeként is. Akkor kell erre figyelnünk, ha a gyermek kizárólag a gyakorlójáték szintjén marad. A konstrukciós játékhoz kapcsolva megjelenik a barkácsolás, elsősorban az óvónő által barkácsolt kellékek készítésével, amit a gyermek aktív bevonásával hozunk létre. A gyermek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át az "én készítettem" alkotás örömét. A gyakorlójáték keretei között bontakozik ki a szerepjáték, amely nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A szerepekkel bővült fantáziajátéknak a megismerés szempontjából nagyon sok ismerethordozója van. A vállalt szerepeken keresztül megjelenítik a valóság számukra lényeges elemeit, miközben sokoldalúan megnyilvánulnak és alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok (együttműködés, alá-fölérendeltség, viselkedési formák, fejlődik akaratuk, önállóságuk, beszédkészségük, gondolkodásuk stb.). Figyelemmel kísérjük a gyermekek szerepjátékát, a gyermekek kérésére részt veszünk abban, jelenlétünkkel, viselkedésünkkel adjuk a mintát. A szerepjátékban számos eszközre van szükségük a gyermekeknek, ezeket alkalomadtán együtt készítjük el, és amelyet fantáziájuk szerint szabadon használnak fel. Ehhez biztosítunk eszközöket, anyagokat, hogy bármikor munkálkodhassanak. Néphagyományokhoz, jeles napokhoz kapcsolva pl.: betlehem, három királyok koronák, farsangi álarcok stb. A szerepjátékot gazdagítja a gyermek irodalmi élményeire épülő dramatizálása, bábozása. A gyermekek kötetlen módon játsszák el ezeket az élményeket. Módot adunk arra, hogy szándékuk szerint átformálják, vagy szőjék tovább a történetet. Gondoskodunk jelmezekről, kellékekről, eszközökről. A báb mögé bújva a félénkebb, visszahúzódóbb gyermekek is szívesen szólalnak meg. A báb állandóan jelen van, kézközelben, alkalmuk van minden tevékenység közben szabadon használni. közösen készítünk bábokat is (zacskó, termés, fakanál, bot, ujjbáb), hogy azokat szabadon, fantáziájuk szerint használják. A gyermekek játékuk során valamilyen szabályhoz alkalmazkodnak, minden formában szabálytanulás folyik, nem szándékosan, utánzás útján, aktív tevékenységgel a sokszoros újrajátszás és variáció lehetőségeivel. Megjelenik már a gyakorló játékban is, ezek még nem tudatosan vállalt szabályok. A szabályjátékok egyes fajtái a gyermekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. Megtanulják a magatartás alapvető formáit: szerénységet, mértéktartást, eredményre törekvést, kudarctűrést. Ezt a játékfajtát akkor szeretik meg igazán a gyermekek, ha érdekes és vonzó, a szabály érthető számukra, betartásuk nem okoz nehézséget. Az óvónő részvételét, figyelmét ez a játékforma különösen megkívánja. Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék területén Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. Sikerkritériumok . A játékban a gyermek teljes személyisége fejlődik. . A játéknak az értelmi képességekre gyakorolt hatása megmutatkozik az érzékszervek működésének pontosabbá válásában. . Fejlődik az észlelés, megfigyelő-képesség, az önkéntes és szándékos figyelem, az emlékezet és felidézés, a képzelet működése, a gondolkodás. . A játék közben felmerülő nehézségek leküzdése alakítja a gyermek intellektuális tevékenységét. . A szituációk létrehozása megmozgatja a gyermek alkotó képzeletét, fantáziáját. . Fejlődik szellemi aktivitása, beszédkészsége, problémaérzékenysége, helyzetfelismerő képessége. . A gyermek mozgáskészsége is fejlődik. Újfajta mozgásokat tanul, melyeket a szabadban és a teremben egyaránt gyakorol. . Alakul térérzékelése, fejlődik nagymozgása és szenzomotoros kézügyessége. . A gyermek közel kerül az erkölcsi szokások felismeréséhez, elfogadásához. . Formálódik erkölcsi ítéletalkotása, alakul illembeli viselkedése, udvariassága. . Az átélt játékörömök, sikerélmények vagy kudarcok erős érzelmeket váltanak ki benne. A gyermek megtanulja érzelmeinek kezelését. . A játék feszültség levezető hatása a gyermeket oldottá teszi. A siker újra- átélési vágya kitartásra ösztönzi. . A játék felerősíti a szocializálódás folyamatát. A játékban a gyermek felfedezi a másikat, és más képet alakit ki önmagáról is. A közös játék öröme, az élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát. Megjelenik az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése. . Kommunikációs kapcsolatteremtő készsége fejlődik. . A játékkörnyezet derűs harmóniája, biztonságot adó légköre, áttekinthető rendje ösztönzi a gyereket a játékrend betartására. Mindezek hatására alakul a fegyelem, ami nem csupán játékfegyelem. 13. 2. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés „Aki gyermekkorában megtanul látni, az sok-sok év múlva, ha jár az úton, meglátja a zöld fűben a sárga kankalin ragyogását vagy a fecske röptének eleganciáját, és máris szebbnek látja a világot” (Hermann Alice) Életünk meghatározó közege a környezetünk. Alapvetőnek tekintjük a gyermek társas környezetével és természeti, tárgyi környezetével való kapcsolatát. A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. Célunk: . Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. . Ismerjék meg, ápolják és szeressék a szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeit. Feladataink: . Olyan feltételeket teremtünk, amelyek lehetővé teszik a tapasztalatszerzést szűkebb és tágabb környezetünkben. . Természeti és társadalmi környezet megfigyelése és tapasztalatok szerzése. . Néphagyományok, a családi tárgyi kultúra beépülése, értékeinek megismerése. . Matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása. . Környezetvédelem, környezetalakítás, A természeti és társadalmi környezet megfigyelése, tapasztalatok szerzése. Az óvodás gyermek számára a természeti és társadalmi környezet jelenti a világot. Éppen ezért megismerő tevékenységük középpontjában is a környezet áll. Természeti és társadalmi környezetünk változásait alapvetően befolyásolja az évszakok váltakozása. A természeti témaköröket a legegyszerűbben az évszakok, s ezáltal, az idő múlásával tudjuk átölelni, a gyermekekhez közel hozni. A gyermekeket nem tudományágak szerint ismertetjük meg a valósággal, hanem természetes egységben kezeljük azt. A külső világ tevékeny megismerése Természeti környezet Társadalmi környezet Évszakok változása Néphagyomány ápolás Család Növény és állatvilág megismerése stb Nemzetiségi hagyományápolás, (régi népi hagyományok és játékok) Óvodai környezet Jeles napok: Emberi foglalkozások Bornap Közlekedés Márton-nap Emberi test Mikulás Napszakok Luca Karácsony Újév Farsang Húsvét Majális Zöld jeles napok (a Föld napja, a Víz világnapja, a Madarak és fák napja, az Állatok világnapja). Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása Célunk: Matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása. Feladatunk: . A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés. A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika pl.: játékukban párosítanak: csésze-csészealj, ló-lovas stb., halmazokat képeznek: baromfiudvar benépesítése, játékválogatás stb. Ismerkednek a mennyiségekkel pl.: terítéskor a naposi munka során, társasjátékok játszásakor stb. összehasonlító méréseket végeznek pl.: ki ugrott nagyobbat, kinek nehezebb a hátizsákja stb. sorba rendezik egymást, tárgyakat adott tulajdonságok, szabályosságok szerint. A geometria világából tapasztalatokat szereznek síkbeli, térbeli alakzatokról pl.: különféle építések során, papírnyírás, puzzle kirakások alkalmával stb. A tükörrel való játék során figyelik tükörképük mozgását, utánozzák egymás tükörképét, festékfolttal tükrös (szimmetrikus) alakzatokat hoznak létre. Gyakorolják a térben és síkban történő tájékozódást. Környezetvédelem, környezetalakítás Célunk, hogy . óvodásaink tanulják meg tisztelni és védeni a természet értékeit, fedezzék fel szépségét, nyugalmát, hogy felnőttkorukra a természetet védő és kedvelő emberekké váljanak. Feladataink: . Biztosítjuk a lehetőséget és az eszközöket a természetben való folyamatos tevékenykedéshez. . Biztosítjuk a feltételeket az óvodai élősarok kialakításához, az udvari veteményes kert műveléséhez. . Elősegítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában. . A gyermekekkel szervezett tevékenységekkel és a kialakított szokásrendszerrel spontán alakítjuk a családok szemléletét a környezet védelmében A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. Ennek feltétele az óvónő felelősségteljes tudatos és tervszerű szervező munkája, az élménynyújtás megszervezése, a spontán helyzetek kihasználása. Az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó- védő tevékenység eredményeként a gyermeket emocionális alapokon eljutatja annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. Óvodánk környezete, tárgyi és személyi feltételei teszik lehetővé, hogy programunkban új elemként szerepel a „Zöld jeles napok” számon tartása, ünneplése. Szervezésük, lebonyolításuk a játéktevékenységekben valósulnak meg. A Föld napján a kertásás, ültetés, a szelektív hulladék gyűjtése, válogatása, a városban végzett szemétgyűjtés az egészséges, élhető környezet alakítása az óvodai csoportok közös feladata. Madárbarát óvoda vagyunk, évszakonként figyelemmel kísérjük a telepített madáretetőkben az odúkban megjelenő különböző fajtájú madarakat. Az etetőket a szülők és a gyermekek segítségével látjuk el eleséggel. Megemlékezünk a Madarak és fák napjáról. A Víz világnapján az élet egyik fontos elemével ismertetjük meg a gyermekeket játékos tevékenységek keretében. Az Állatok világnapja alkalmából megvalósítjuk a „Környezeti nevelés szobában, szabadban” projektet, amelyet óvónőtársunk dolgozott ki továbbképzése zárásaként. Folyamatosan pályázunk a Zöld óvoda cím elnyerésére, illetve az Erdei óvoda programra. Csoportjaink évszakonként rendszeresen kirándulnak szűkebb és tágabb környezetünkben, a városban, illetve annak környékén. Figyelemmel kísérik a természet változásait, lakóhelyünk nevezetességeivel ismerkednek. A különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kulturált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet szükségletként jelentkezik. Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent. Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében . A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. . A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása. Sikerkritériumok: . A tevékenységek során a gyermekek tapasztalatokat szereznek a növények, állatok életéről, az ezekhez kapcsolódó emberi munkálatokról, az idő múlásáról. A tevékenységek által a gyermekek megismerkednek a "külső világgal" és szert tesznek arra az érzelmi kötődésre, amelyet felnőve, a szülőföld szereteteként fogalmaznak meg. . A külső világ megismerésére nevelés meghatározó a gyermekek képességeinek fejlesztésében, elsősorban az alábbi területeken: tapasztalás, emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség. Egyre jobban megközelítik a későbbi megismeréshez szükséges elvonatkoztatás útját. . Képessé válnak elemi problémák felismerésére és megoldására. Fejlődik a gondolatok tevékenységgel és szóban történő kifejezésének képessége. . Előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, vélemény-nyilvánításban, fejlődik kommunikációs készségük. . A közös tevékenységek során kapcsolatot teremtenek társaikkal, növekszik türelmük, erősödik akaratuk, önfegyelmük. Felébred bennük a felfedezés, tudás öröme, a különbözőség elfogadása. „Vendég vagy e világban, s ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, pillangója, madara. Van virágja rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni neki! Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt!” (Vass Albert) 13.3. Ének, zene, énekes játékok, tánc A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja az ízlését és megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az óvodában folyó zenei nevelés (a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, zenélés) élményhez juttatja a gyermekeket, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Fontos az óvónő módszertani kulturáltsága és naprakészsége, a dalanyag igényes válogatására. Céljaink: Zenei nevelésünk: . fejlessze a gyermek zenei hallását, zenei emlékezetét, játékos alkotókedvét, ritmusérzékét . a harmonikus mozgással segítse elő mozgáskultúrájuk fejlődését, . A zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre való szoktatás . A zenei kreativitás fejlesztése Feladataink: . A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése. A közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a népi játékok, az egyszerűbb táncok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. A zenei nevelés elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Az ölbe vevős, mondókás játékok, a testközelség, az érintés, pozitív érzelmeket ébresztenek, szerepet játszanak az érzelmi kötődés kialakulásában. Az együttlét társas örömet is jelent, fejleszti a zene iránti fogékonyságot, érdeklődést kelt a szín, tér, forma és arányok iránt is. Szorosan kapcsolódik, a környezet megismerésére nevelés, az irodalmi, a vizuális- és a testnevelés hasonló területeihez, alapvető a kapcsolata az anyanyelvi neveléssel. A néphagyomány, a művészi értékű gyermekdalok, az élő zenei rendezvények felébresztik a gyermek zenei érdeklődését, alapul szolgálnak zenei műveltségük továbbfejlesztéséhez. Ez az érdeklődő fogékonyság kapcsolódik a természet és a társadalmi környezet minden formájához, annak megfigyeléséhez. A zenei élmény serkenti a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét. Megmutatkozik a zenei nevelés hatása testtartásukban, esztétikus, rendezett mozgásukban is. A zenei nevelés feladatainak sikeres megoldása elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását. Az óvónői minta utánzásával az éneklés, zenélés a gyermekek mindennapi tevékenységének részévé válik. Az énekes játékok, dalok és mondókák minden fajta óvodai tevékenységformának természetes kísérőelemei lehetnek. A zenei nevelés anyaga: Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát Mondókák A mondókák óvodai megismertetését nagyon fontosnak tartjuk, zenei értékük a gyermekdaléval egyenlő és óvodai szerepük is ugyanolyan jelentős (ölbe vevős lovagoltató, kiszámolók, naphívogatók, gyógyítók, vigasztalók stb.) Dalos játékok A gyermekdalok, énekes játékok alkotják az óvodai dalanyag legnagyobb részét. A gyermekdaloknak zenei sajátosságai a játék mozgásából, a beszéd hanglejtéséből és hangsúlyaiból fakadnak. Az óvónő és a gyermek kapcsolata közvetlen, közös az öröm, a rácsodálkozás, közös a játék izgalma. Barátságok szövődnek az énekes játék párválasztása közben. A játékhelyzetben, énekléskor az egyén és csoport viszonya is új értelmet kap. A gyermek az örömmel végzett cselekvés közben könnyen illeszkedik be a csoportba és szívesen társul a többi gyermekhez. (leánykérős, kifordulós játékok, kapus játékok stb.) Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az énekes népszokások Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő az óvodában, amelyek megfelelnek a gyermek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő ünnepekhez. Nem a szereplés, hanem a játék öröme, egyedi íze az, ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését. Ilyenek: Lucázás, pásztorjáték, farsang stb. Óvodánkban adottak a feltételek ahhoz, hogy csoportközi foglalkozás keretében megismerkedjenek gyermekeink a magyar népi gyerekjátékokkal, a néptánc alapelemeivel. A készségfejlesztés zenei eleme Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenei kreativitás fejlesztése (mozgás rögtönzés zenére, dallam, ritmus variációk kitalálásának ösztönzése stb.) az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt. A ritmikai és dallami elemek iránti fogékonyságot az énekes gyakorlat és a megfigyelés alakítja ki a gyermekekben. A dallamhangok magasságkülönbségeinek tiszta éneklése utánzás alapján történik, a ritmikai elemek pedig játékos mozgásokkal vésődnek be, mindez legtöbb esetben érzéklet, illetve észlelés útján tudatosítás nélkül. A zenei elemekhez tartoznak a tiszta, a csengő hangképzés, az egyenletes lüktetés, a dallam- és ritmusmotívum visszaadása, a tempó (gyors, lassú), a dinamika (halk, hangos), a hangmagasság (magas, mély) érzékelése, éneklése és a zenei hangsúlyok kiemelése. A zörejek közül megfigyelhetők a természet hangjai, az emberi-, állati hangok, a hangszerek hangjai és a környezet zörejei. Zenehallgatás A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Az óvodai zenehallgatás feladata, hogy felkeltse a gyermekek zene iránti érdeklődését. Ismertessük meg őket különböző jellegű dalokkal és zenei hangulatokkal, hangszerek sajátos hangszínével és játékával. Az énekes előadó elsősorban az óvónő legyen. A mindennapos éneklés az óvónő belső igényéből fakadjon. A zene belső lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozdulatok fejlesztik a gyermeki mozgás összerendezettségét, a fegyelmezettséget. Alakul a gyermek harmonikus, ritmikus mozgása, ami a tánc alapja. A hangszeres játék felkelti a gyermekek érdeklődését, rácsodálkozást ébreszt, különleges világot teremt. A zenei neveléssel hatunk a gyermekek érzelemvilágára, esztétikai fogékonyságára. Az öröm újra átélésre készteti, amit a társakkal együtt szerzett élmény is fokoz. A zene, mint esztétikum felfedezése, átélése és létrehozása szükségletként épül be a gyermeki személyiségbe. A zene érzelmekre hat, élményt nyújt, aminek hatása életre szóló, amit a szülőkkel való együttlét még meghatározóbbá tesz. Jelentsen örömet a gyermekek számára a zene meghallgatása is, ne csak az aktív éneklés és a játék. A zeneiskolások hangversenye is hagyománnyá vált. A dramatikus énekes népszokásokkal a felnőttek viselkedési szokásait adjuk tovább. Mindezekkel a gyermekek mozgáskultúráját is gazdagítjuk. Az ének zene, énekes játék és az anyanyelvi nevelés . Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. . Beszéd és zenei hallás fejlesztése. . Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. . A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. . Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). Sikerkritériumok: . Kialakul a gyermekek éneklési kedve. . Az éneklés, a zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. . A zenei nevelés során alkalmazott játékszabályok segítik az igazságos döntésre törekvést, a konfliktusok megelőzését, a kudarctűrő képesség kialakulását. . A küzdő játékok erősítik az egészséges küzdőszellemet, a dallamos játékok a mozgás és a viselkedés szabályait közvetítik. 13.4. Vers, mese "...Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." (Antonie De Saint - Exupéry: A kis herceg) Óvodáskorban a mese, a vers, a mondóka a gyermek számára varázslat. A mese - képi és konkrét formában - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. Célunk: . A gyermek nyelvi képességének fejlesztése versek, mesék, dramatikus játékok segítségével. . A gyermekek hallgassanak szívesen verset, mesét, váljanak az irodalmi élmények akti befogadójává. Feladataink: . A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása legyen az önkifejezés egyik módja. . A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. . A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. . A népi, a klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása. . A színvonalas irodalmi anyagok összeállításával, irodalmi élmények nyújtásával az igény felébresztése a könyv, a színház iránt. A vers, a mese Az irodalmi nevelés a legszorosabban összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, a mozgásos játékokkal. Az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok: a vers és a mese. A verselés és a mesélés élmény a kisgyermek számára, az érzelmi biztonság megteremtésének igen fontos eszköze. Az élmény érzéki benyomásokból támad, és érzelmi állapotokat hoz létre. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelése valósul meg. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset és a mesét, ha az örömet okoz neki, ha várja a vele való találkozást. Kezdetben a gyermek egyértelműen a befogadó, az óvónő az előadó. A gyermek a ritmusok, dallamok, mozdulatok egységében, spontán, játékos módon szerkeszti, sajátítja el a nyelvet. Ehhez a spontán tevékenységhez igen közel állnak a népi mondókák, dúdolók, tapsoltató és más játékok. Az irodalom közege a nyelv. Ezért lényeges, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak a gyermekek. Mind a magyar és a külföldi gyermekköltészet, mind a népi hagyományok, gazdag és jó alapot, sok alkalmat kínálnak a mindennapos verselésre, mondókázásra A népi mondókák és a népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát, hangzóvilágát nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítik. Ugyanez érvényes a jelentős költők és írók műveire is. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Mindig többről szól, mint amennyit szavakkal kimond. A jó mese olyan kapcsolatokat, helyzeteket mutat fel a gyermekek számára, amelyek megértésére más eszközökkel ebben az életkorban még nincs mód. A mese a legtágabb értelemben tanít. A gyermek érzelmi - értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a megfelelő viselkedésformákat. A népi eredetű mesének erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. Erkölcsi rendszerében a jó és az igaz győz a gonosszal és a hazuggal szemben. Világképe teljes világmagyarázat, melyben minden a helyén van, működési törvényei átláthatók. Feloldást és megoldást kínál a kisgyermek szorongásaira. A szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe a csodák és átváltozások segítségével ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mese az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít. A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez. A belső képteremtés képességének kifejlődése nélkül lehetetlen az olvasóvá válás. Abból a gyermekből lesz jó olvasó és jó beszélő, aki képes intenzív belső fantáziakép megjelenítésére. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát. A képzelet uralma miatt kap az óvodáskorú gyermek életében oly kitüntetett szerepet a mese. A gyermek széleskörű és csekély élettapasztalatának, gondolkodása kezdetlegességének az egyszerű, könnyen áttekinthető cselekmény, s a mesébe illő, egysíkú, élesen, egyértelműen körvonalazott csupa jó vagy csupa rossz jellemek felelnek meg. A mese, éppúgy, mint a játék, örömforrás, a mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a gyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Közlésforma, amelynek segítségével, a gyermekekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl a legjobban foglalkoztatja őket. A jó mese tanulságos, az emberi természet belső tájairól és a világ-egészről ad szemléletes magyarázatot. A mesék arról szólnak, hogy a kézzelfoghatóságok világában, az életben maradáshoz ügyesség, találékonyság, testi-lelki erőnlét szükséges. Az élet, ajándék és vállalkozás. Az önálló létet azonban ki kell vívni. Az otthontól, a szülőktől el kell válni, és vállalni kell a felnövekedéshez szükséges próbákat, veszélyeket. Ezt a mondanivalót csak az igazán őszinte nagy mesék, többnyire a népmesék hordozzák. Elbeszélő alaphangjukat át- meg átszövik a lírai és drámai elemek. Megjelenítő erejüket ez is növeli. Kiindulópontjuk mindig valami megrázó érzelem; a szeretet, a harag, félelem, öröm, szomorúság. Cselekménye a jó és a rossz összecsapása. Táplálója; az érzelemtől átfűtött képzelet és az akadályt nem ismerő akarat. Ezért is illik az óvodások életkorához. A mese; az anyanyelv zenéje és észjárása. Beszédnevelő, én erősítő és a személyiséget összerendező hatása felbecsülhetetlen. A mese, szép erkölcsi szokásokra, az emberi együttélés törvényeire is tanít. A mesében a természet nem idegen és ellenséges. A nap, a virágok, a fák, a fű, és különösen az állatok emberlelkűek, emberarcúak. Megszólíthatók, válaszolnak, kiismerhetők. A mese a gyermekkor valóságos lelki és érzelmi színvonalán képekben, eseményekben jeleníti meg azt, amit mindnyájan elemi igazságként élünk át: hogy az ember szereti az életet és féli a halált, s a számára csak a másik emberrel kialakított boldog kapcsolat lehet a megoldás. A kapcsolatteremtés és beilleszkedés alapműveleteinek lépéseire vezeti rá a gyermekeket. Az óvodában a népi, a klasszikus, a kortárs és az igényes irodalmi műveknek egyaránt helye van. Az irodalmi anyag tartalma: Kicsiknél az irodalmi nevelés a mozgással kísért, énekelt szöveg gyakori ismételgetésével kezdődjék. A ritmikus mondókák nagy segítséget nyújtanak a beszoktatás nehéz időszakában, a mozgáskoordináció, a térérzékelés, a ritmusérzék alakításához, testünk, érzékszerveink megismeréséhez. A hozzájuk kapcsolható mozgásos játékoknak fontos szerepük van az érintésben, a felnőtt- gyermek, gyermek-gyermek közötti érzelmi kötődés megszilárdításában. Hozzájárulnak az óvónő és gyermek közötti intim kapcsolat kialakulásához. Ilyenek pl. a lovagoltatók, simogatók, altatók, illetve a természettel kapcsolatos mondókák. A mesehallgatás lelki szükséglet, mindennap hallgassanak mesét a gyerekek. A mese segítségével a gyermek etikai világképet is kap. Mesebeli és reális gondolatokat egyaránt közöl a gyermekkel, hallgatása fogalmat alkothat a jóról és a rosszról is. Bátran válogathatunk az állathangutánzó, felelgetős mondókák, mesék, láncmesék, versek, verses mesék, majd a bonyolultabb, hosszabb prózai mesék közül. Mind a versek, mind a mesék előadásmódjánál törekedjünk a beszéd zenei elemeinek érvényesítésére, a ritmus, a hangzás legyen az elsődleges - ne magyarázzuk, ne gyakoroltassuk unalomig a verseket, de a velük kapcsolatos spontán felvetődő kérdésekre válaszoljunk. A mondókák, közmondások, szólások, találós kérdések, mesék lehetőséget nyújtanak a mindennapi élet szokásainak, hagyományainak, a jeles ünnepeknek, a természet jelenségeinek, változásainak megismerésére. A klasszikusok, a mai magyar írók, költők, gyermekek számára írt verseikből, elbeszéléseikből is válogatunk irodalmi anyagunkba. Ritmikus, humoros, gyermekekről, állatokról szóló alkotások felhasználása ajánlott. Igen fontos az ismétlések gyakorisága, én erősítő hatásának felhasználása. Nem a mennyiségre törekekszünk, hanem arra, hogy a gyermekek a megkedvelt verseket és meséket újra és újra szívesen hallgassák. Szabadon választhassanak kedvenc verseik, meséik közül. A mondókázás, verselés naponta bármikor elkezdhető és befejezhető legyen. A mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokásokkal teremtjük meg - intim mesesarkot alakítunk ki, mesepárnákon ülhetnek a gyerekek, gyertyát is gyújthatunk stb. Mesélés közben a hangsúly a szöveget mondó, a gyermekkel játszó felnőtt kapcsolatteremtő beszédén, cselekvésein van. Az érdeklődés tárgyai elsősorban a hallgatható, utánozható szöveg és a mozgásos játék. Óvakodunk attól, hogy külsőségekkel keltsünk figyelmet, nem alkalmazunk öncélú, harsány eszközöket. A túlzott szemléltetés, a fázisrajzok megtörik a mesemondás folyamatosságát, megakadályozzák, hogy a mesemondó és a gyerekek folyamatosan belső képzeleti képeket készítsenek. Az óvodában az élő dal, játék, vers, mese legyen a természetes. A "gépi mesék" a feldolgozatlan benyomások felhalmozódásához vezetnek, a feldolgozatlan hatások pedig akadályozzák a belső képteremtést. Magunk döntjük el, mikor szükséges az irodalmi élménynyújtáshoz a csend, s a csoport részvételi aránya. A csoport teljes részvétele bábműsornál, filmvetítéskor indokolt, mesehallgatáskor is kívánatos, főleg igaz ez az elalvás előtti verselésre, mesélésre. Igen fontos a rendszeres alvás előtti mesemondás! A mozgással kísérhető verseknek nem árt a természetes játékzaj. Képeskönyveket nézegetni, dramatizálási kellékeket készíteni kisebb csoportokban jó. A gyermekek bábozása, dramatizálása maga is játék, tehát kis csoportos, spontán együttlétet kíván. Mindig a kitűzött feladathoz illő formát találjunk. A feladat nem a szövegek megtanítása, hanem a vers- és mesemondás folyamatának élvezetessé tétele. A versek, mesék ismétlése történhet bábozással, dramatizálással, mímes játékkal stb. A paraván nélküli (ez főként a kicsiket érinti), és a paraván mögötti bábozásra egyaránt nyújtsunk lehetőséget. A nagyobbakkal történő közös barkácsolás maga is játék, eredményével, a bábuval újra játékot lehet kezdeményezni, sőt, érzelmileg is kötődik hozzá a gyermek, hisz az ő "munkája" révén született a figura. Rendkívül fontosnak tartjuk a bábozást, mert az szóra késztet, beszéltet. Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése. Sikerkritériumok: . A népmesék, mondókák, az irodalmi művek hallgatása, mondogatása közben erősödik az egymás iránti figyelem, az összetartozás érzése. . A népmesei minták hatására kialakul konfliktuskezelési módjuk, problémamegoldó készségük, erkölcsi érzékük, ítélőképességük. . Az élmények hatására kötődésük alapozódik a népköltészet értékei iránt. 13. 5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A vizuális nevelés az élet egészében érvényesülő folyamat. A gyermek az őt környezetéből érő spontán vizuális ingerek és szervezett tapasztaltszerzési alkalmak hatására egyaránt fejlődik, gazdagodik. Az őt körülvevő világból egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során mindezeket újraalkotja, rendezi, átszervezi - magáévá teszi (interiorizálja). Az ábrázoló tevékenysége nem más, mint a tárgyi világ cselekvő birtokbavétele. Célunk: . A belső képek gazdagítása történjen a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. . Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a környezet esztétikai alakítása. . A vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. Feladataink: . Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával,(célszerű, biztonságos, kreatív használatra szoktatás), különböző anyagokkal, a rajzolás, a festés, a mintázás, a kézi munka technikai alapelemeivel és eljárásaival (a munkafogások, megoldások bemutatása, gyakorlásra való ösztönzés). . Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosítunk. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, az esztétikai élmények befogadására, a környezet esztétikai alakítására. Ezen tevékenységekkel biztosítjuk a feltételeket, amelyek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését, a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakulását. A közvetlen környezet a spontán vizuális hatások közül a legjelentősebb, hiszen mindennapos, állandó ingert jelent. Sok érthetetlen agressziót szül az emberi - tárgyi tömegben élő gyermeket elhalmozó vizuális- hallási- tapintási- szaglási ingerek feldolgozatlan özöne, s mivel feldolgozhatatlan, az ilyen közegben élő gyermek esztétikai szempontból alig különbözik az ingerszegény környezetben nevelkedőtől! Pontos, elmerült megfigyelésre, összpontosításra képtelen, ismeretei így szétszórtak lesznek, analizáló - szintetizáló képessége gyenge marad, érdektelenné válhat! Vizuális szempontból, de nevelésünk egészének szempontjából is célravezetőbb, ha a gyermeket csak a feltétlenül szükséges mennyiségű lehetőleg, többfunkciós szemlélődésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönző, finoman esztétikus tárgyak veszik körül. Ezek az ingerek állandóan jelen vannak, így nem annyira az inger erősségével, mint inkább az inger tartósságával hatnak! Lehetőleg természetes anyagokból készült használati tárgyakkal, tárolókkal, játékokkal rendezzük be a csoportokat! A gyermeket az általa létrehozott dolgokhoz mindig erősebb érzelmi szálak fűzik, érzelmei pedig mélyebbé, tartósabbá teszik emlékképeit - ezért vonjuk be kicsi korától kezdve környezete szebbé tételébe, alakítsa, egészítse ki, rendezze minél többet kedve szerint, hiszen eközben is jelentős spontán (cselekvéses) ismeretre, téri tapasztalatra tesz szert! Rendezkedés közben behatóbban megismeri az őt körülvevő teret, téri viszonyokat, megtanulja, hogy a célszerűvé rendezett környezet rendezettebbé, nyugodtabbá teszi az életünket is. A gyermek az őt érő spontán tapasztalatok egy részével is a felnőtt tudatos átgondolása, pontos szervezőmunkája eredményeképp találkozik. A spontán és a szervezett tapasztalatok határa egybemosódik. A gyermekek játékai közé "becsempészhetünk" olyan különböző vizuális részfunkciókat fejlesztő játékokat, amelyek a szórakozás mellett elősegítik a gyermek látásának, észlelésének, finommotorikájának, szem-kéz koordinációjának fejlesztését. A megfelelő vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez szükséges a térpercepció fejlődése, a testséma, a testfogalom minél pontosabb érzékelése ahhoz, hogy a gyermek térben, mozgásban, történésében tudja megjeleníteni a különböző dolgokat, jelenségeket. A vizuális tevékenység feladatai és az anyanyelvi nevelés Sokféle verbális fejlesztésre is lehetőséget biztosítunk a cselekvések, testrészek, ingerek, térbeli viszonyok, színek stb. megnevezésére, tudatosítására, melyeknek ismerete pontosabbá, kifejezőbbé teszi ábrázolásukat. A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáit fejlesztjük: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, a különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincsbővítés, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatásához kapcsolódó élmények megbeszélése. Sikerkritériumok . A gyermek a vizuális technikák gyakorlása során minden alkalommal átéli az alkotás örömét, a sikerélmény pedig újabb alkotásra motiválja. . Formálódik alkotó képzelete, ábrázolókészsége, önkifejezési módja. . Problémamegoldó készsége fejlődik, kezdeményezővé válik, önbizalma erősödik. . A változatos cselekvések során a gyermek alkotókészsége, fantáziája csiszolódik, amely hat értelmi képességeinek fejlődésére is. . A gyermek képessé válik arra, hogy megfigyeléseit átértelmezze, azokat új kombinációban alkalmazza. . A megerősítő légkörű környezetben a gyermek jókedvvel, szívesen alkot. Nyitottsága, magabiztossága alkotásra készteti. Tevékenységének, alkotó munkájának eredményei a személyiségének fejlődését tükrözik. 13.6. Mozgás o A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítjük elő. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. o A gyermek természetes mozgásigényét figyelembe véve, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítjük az irányított mozgástevékenységekkel, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). o A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hat a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. o A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Célunk: . A természetes mozgásképességek fejlesztése, stabilizálása. . A mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába. . A társra figyelés képességének fejlesztése . Az egészséges testi fejlesztés Feladataink: . A helyes testtartás alakítása. . A térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése. . A mozgásműveltség, a mozgáskoordináció fejlesztése. . A térben való tájékozódás, a helyzetfelismerés, a döntés és az alkalmazkodóképesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése a Mozgáskotta módszerrel. . Rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás, a mozgásszükséglet fenntartása. . Az egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása. . A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak. a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése. . A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával. . A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése. . Egészségóvás megelőzéssel. A mozgás tartalma: . szabad, spontán mozgás, . szervezett testnevelés, . gyógytestnevelés, . sport délelőttök, . vízhez szoktatás Szabad, spontán mozgás A mozgást nem kell külön megszerettetni a gyermekkel, mert az állandó belső késztetést érez a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt. Az óvodaudvar lehetőséget nyújt a mozgásformák gyakorlására, miáltal a gyermekeink természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A mozgásos népi játékok tere is igazában a kinti tér: szembekötősdik, labdacica, gyermek, ugróiskola, kötélhúzás stb. A gyermekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: fogó, mászások, gurulások, bújócskák, futások, járások, labdajátékok. A téli időszakban jeges játékokat szervezünk, csúszkálást, szánkózást, hógolyózást stb. A mozgásos játékok során is a gyermek választhatja meg játékát, társait. A szabadidőben zajló szervezett mozgásos játékokban a gyermek önként vesz részt. Fontos az egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása. A szervezett testnevelés két formában van jelen az óvodában: . a mindennapokban sok játékkal . heti egy alkalommal, kötelező jelleggel szervezett testnevelés foglalkozáson A gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez olyan feltételeket teremtünk, amelyben a gyermek mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik. A játéktevékenység során mozgásos játékokat kezdeményezünk, vagy a gyermekek spontán kezdeményezését erősítjük. Megszervezzük a népi mozgásos játékokat a teremben, a szabadban. A szervezett testnevelés fejlesztő hatását tudatosan tervezzük, megvalósítását módszertani szabadságunk határozza meg. A jó hangulatú, szervezett testnevelést szolgálja: a körültekintő szervezés, a játékos hangvétel, rövid, érthető utasítások, a kevés várakozási idő. Gyógytestnevelés: Óvodánk gyermekorvosa által kiszűrt gyermekek részére szervezett, speciális tornaforma heti egy alkalommal, csoportokra bontva. (gerinc-illetve lábtorna, obesitas.) A terápiát gyógytestnevelés szakképesítéssel rendelkező kolléganő végzi az Egészséges életmód munkaközösség egyik tagjával közösen. A foglalkozások csoportközi foglalkoztatási formában zajlanak a tornaszobában. Sport délelőtt Célja, az önfeledt mozgás, játék, versengés. Az óvodában tartott évszakos sport délelőttök mellett társintézményeinkkel –óvodákkal, iskolákkal- közösen rendezett mozgásos programokon veszünk részt. Vízhez szoktatás Célja, a vízzel való ismerkedés, játékos mozgás a vízben, az úszás iránti kedv felkeltése. Sikerkritériumok: . A mozgás, kedvezően befolyásolja a gyermek fejlődését. . Segíti az új mozgásformák kialakulását, begyakorlását, a mozgásszervek fejlődését. . Alakítja a mozgásszokásokat, és a játéktudat szintjét. . A szabálytartás az önuralmat erősíti, alakul az egészséges versenyszellem. . A mozgás örömélménnyé válik. A gyermek mozgásán keresztül ismeri meg a világot. A programban a mozgásfejlesztés tartalma bővül a népi sportjátékok nyújtotta mozgásformákkal. A nap folyamán a gyermek állandó "mozgásban van". A tapasztalatok hiányában még nem látja minden mozgásának a következményét. Az önpróbálkozásnak teret adunk, türelemmel kivárjuk, csak balesetveszély esetén lépünk közbe. 13.7. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés egyik eszköze a munka és a munka jellegű játékos tevékenység. Mozgatója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnőtti munkacselekvéseket játékában utánozza. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység, közben alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok, elősegíti a kapcsolatok színesebbé, bensőségesebbé válását. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége. Lehetővé válik általa a kitartás, az önállóság, a felelősségérzet, a céltudatosság, a kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés és a közösségi értékelés alakulása. Fontos nevelési eszköz, nevelőereje nagy hatású, mert elősegíti a gyermekben a munka játéktól eltérő jegyeit, ízlésformáló hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket. A gyermek munka jellegű tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Célunk: . A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. . Éljék át a munka örömét, tanulják meg tisztelni a munkát végző embert, munkavégzés közben alkalmazkodjanak egymáshoz. A gyermeki munka tőlünk tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Feladataink. . Lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára olyan munkák végzésére, amelyek fejlesztik képességüket, gazdagítják személyiségüket. . Tapasztalat útján felfedeztetjük a munka hasznosságát, szükségességét. . A munka jellegű tevékenységek végzése során lehetőséget biztosítunk a cselekvő tapasztalással megszerzett ismeretek elmélyítésére. A munka végzésére belső motivációval késztjük a gyermekeket. Munka jellegű tevékenységek az önkiszolgálás a közösségért végzett tevékenységek és a mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák, megbízások. Önkiszolgálás A gyermek testi szükségletének kielégítése során a szokások alakításához nélkülözhetetlen a felnőtt gondoskodó, simogató szeretete. Az érzelmi biztonság segíti át a "botladozó", önmagát kipróbáló gyermeket az önkiszolgálás bonyolult tevékenységrendszerén. Értékelésünk buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. A gyermek az önkiszolgálás során gyakorolja azokat a tevékenységeket, amelyek az egyéb munkajellegű műveletek végzésére alkalmassá teszik. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyermek közötti meghitt kapcsolat segíti. Fontos a felnőtt állandó, segítőkész jelenléte. Az önkiszolgálás készségei gyakorlás útján megszilárdulnak. Az önálló munkavégzés szokásai kialakulnak. Közösségért végzett tevékenységek . Mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák, megbízások. . Évszakokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó alkalomszerű munkák. A gyermek életkorának megfelelően, a szemlélődéstől a konkrét munkáig terjedő folyamat a gyermek számára szabadon választható. Az együttmunkálkodás érzelmi élménye a közösség iránti igényét alapozza. A hagyományőrzés munkajellegű tevékenységeinek gyakorlása során a gyermek tapasztalatokat, jártasságokat szerez. A környezetében lévő felnőttek kedvvel végzett munkája mintául szolgál és egyben meghatározója a későbbi munkához való viszonyának. A naposság vállalásában az önkéntesség dominál. A jelkép (kötény, kitűző stb.) nem csak a megbízást és a feladatvállalást jelzi, hanem vonzóvá is teszi a tevékenységet, amire büszke a gyermek és örömmel, sikeresen teljesíti azt. A naposi munka tartalmát úgy alakítjuk, hogy minél kevesebb időt vegyen el a gyermek játékából. A mindennapi élettel kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkákhoz tartoznak: az udvar- és teremrendezés, a játékjavítás-, tisztítás-, készítés, az egyéni megbízások, az üzenetek teljesítése, az ünnepi készülődés (ajándékkészítés, csoportszoba díszítése, díszítés), a házimunka jellegű tevékenységek (étkezés utáni seprés, sütés-főzés, ünnepek előtti nagytakarítás stb.). A növénygondozás munkálatai közben a gyermek megismerkedik az egyes munkafolyamatokkal (ültetés, vetés, locsolás, kapálás stb.) Az óvoda udvarán kialakított veteményes-, virágoskert folyamatos munkát igényel ültetéstől- betakarításig. A kisebb gyermeket az eszköz, a cselekvés vonzza, míg a nagyobb már tudatosan végzi el feladatát. Évszakokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó alkalomszerű munkák: . kerti munka, betakarítás, udvarrendezés, levelek gyűjtése . nagytakarítás, dekoráció kicserélése ünnepek előtt . süteménykészítés, zöldség-gyümölcstisztítás, darabolás . játékeszközök, babaruhák, könyvek javítása, rendben tartása . segítés a felnőtteknek Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. Sikerkritériumok . Átélik az "én csináltam, mi csináltuk " sikerélményét. . Kialakul a munkához való pozitív viszonyuk. . Megbecsülik egymás munkájának eredményét, . Kitartása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye, felelősségtudata alakul. . Megtalálja helyét a csoportban, a csoport a közösség hasznos tagjává válik. A segítségnyújtás igénye alakul. . Óvja, védi, gondozza környezetét, ezáltal alapozódik a másról való gondoskodás igénye. . Az érzelmi hatások révén feladattudata, önértékelése, önbizalma fejlődik . A közösen végzett munka, erősíti a baráti, az egymást segítő kapcsolatok alakulását. 13.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Nevelésünk koncepciójából fakad, hogy a program gyakorlatában a tanulás nem önálló tevékenységformaként jelenik meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A gyermek változatos tevékenységek gyakorlása során, játékba ágyazottan tanul. Programunk felfogása szerint a játékba ágyazott tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy újat kezdhetnek. Ebben a folyamatban követjük és segítjük az egyes gyermek tanulási képességeinek alakulását. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból következik, hogy a gyermek cselekvésein, érzékszervi mozgásos tapintásos észlelésen keresztül tanul. A gyermeki tevékenység motorja a játékkedv, a mozgásigény, az utánzási vágy. A környezetében lévő ingerek aktivitásra késztetik, kiváltják a hatékony viselkedés igényét, közben ismereteket szerez, készségei, szokásai gyarapodnak, tanul. Ebben az önkéntelen tanulási helyzetben a 3-7 éves gyermek ismeretei bővíthetők. A gyermek a folyamatban többször átéli, tanulja, mikor, miként figyeljen a környező világra és belső jeleire. Érzékenységgel, érdeklődéssel fordul az őt körülvevő környezeti ingerek, hatások felé, tevékeny aktivitását a felnőtt megerősítő, elfogadó viselkedése befolyásolja, ismétlésre készteti. Ebben az életkori szakaszban a gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez ez az érzelmi fogékonyság szolgál alapul. A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenységrendszerében jön létre. Célunk: . A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak, a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. . A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával. . Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. . Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva Feladataink: . A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását . a tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. . a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; . az irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, a gyakorlati problémamegoldás. lehetőségeinek biztosítása A tanítás "hogyanja" néha jelentősebb a gyermekek szempontjából a "mit"-nél - tartja a pedagógia. A megfelelő módszert megtalálni az aktuális tevékenységekhez nem könnyű feladat, segít az eligazodásban, ha van választási lehetőségünk. Lehetőségünk van mérlegelni, hogy az adott szituációban milyen megoldási forma lenne a legmegfelelőbb. Utánzásos mintakövetéssel, a szokások alakítása során sajátíttatjuk el a magatartási és viselkedési szabályokat. Az óvónő joga és feladata, hogy csoportja ismeretében adott témakörben és szituációban a kötött, vagy kötetlen foglalkoztatás lehetőségét választja-e? A kötött foglalkozás választása esetén is törekszünk az oldott, családias légkör megvalósítására, nem alkalmazunk merev kereteket (pl. körbeültetés, frontális foglalkoztatás túlsúlya, direkt módszerek). A kötött foglalkozás alkalom a közös játékra és nem más, mint élményt adó, oldott légkörben zajló közös cselekvés, felfedezés! Programunk tevékenységrendszerében a tanulás a gyermeki tevékenység velejárója. A "valamit megtanulás" a gyermek részére spontán folyamat, részünkről a "valamit megtanítás" tudatos, célszerű tevékenység, a tanulási képesség megalapozása. A gyermek a tevékenységformák gyakorlása során tanul, gyarapodik ismerete. Cselekvés közben, érzelmein át készségeket, jártasságokat szerez, amelyek által fejlődik értelme, intelligenciája, tanul. A sajátos fejlesztőhatás az egyes tevékenységformáknál követhető. A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kezdeményezett foglalkozásokat a gyermek önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembe vételével szervezzük. Sikerkritériumok A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. 14. Német nemzetiségi nyelvi nevelés és kultúraközvetítés az óvodánkban A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (magyar nyelv és a kisebbség nyelve) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát az óvodai élet során a gyermekcsoport nyelvismeret határozza meg. „ Kétnyelvűnek, illetve többnyelvűnek az az egyén Nevezhető, aki két (illetve több) nyelvet beszél, használ.” (Göncz Lajos: A kétnyelvűség pszichológiája 1985.) Nemzetiségi óvodánk, kétnyelvű programjának alapja a nevelőtestület által elfogadott magyar nyelvű „Óvodai nevelés a külső világ tevékeny megismerésével” c. helyi programunk. Az óvodáskorú gyermeket testi-szellemi fejlettsége és az ebből következő életkori sajátosságai alkalmassá teszik az idegen (német) nyelv befogadására. Olyan gyermek közeli nyelvi nevelést kívánunk megvalósítani, amit játékosan, élményekre alapozva, az egész személyiség fejlesztését célozva szervezünk. A gyermekek a német nyelvet oly módon sajátítják el, ahogyan a magyar nyelvet – utánzással. Az utánzáson alapuló nyelvelsajátítás fő területe – a játéktevékenység -, amely a nyelvtanulás egyetlen eredményes útja. . Pl.: Gyakorlójáték – babázás, autózás, állatfigurákkal való manipulálás mind alkalmat teremt a cselekvések, tárgyakhoz kapcsolt mondanivalók állandó ismétlésére. . Szókincsbővítés, nyelvi készségfejlesztés . Konstrukciós játékok – a gyermek maga alkot, először spontán, majd előre megtervezett céllal. . Beszédkészség fejlesztése . Barkácsolásaikkal új kellékeket készíthetnek szerepjátékaikhoz. . Szókincsbővítés stb. A gyermeket a természetes utánzás ösztöne arra serkenti, hogy a sokszor halott (német nyelvet) mint passzív szókincset raktározza, majd az óvónővel együtt mondja, aktív szókinccsé alakítsa. A gyermekek emlékezete ebben a korban tartós, hisz agyuk önkéntelenül tárolja azokat az ismereteket, amelyek felkeltették érdeklődésüket, érzelmileg hatottak rájuk. A nevelési év első napjától kezdve legfontosabb a gyermekek szeretet igényének kielégítése. Ennek érdekében elsődleges az olyan kapcsolatteremtés, melynek középpontjában a gyermekek személyiségének figyelembe vétele áll. A gyermekekkel való kapcsolatban a közlés nyelve a gyermek által otthonról, a szülői házból hozott nyelv, így zömmel a magyar nyelv, melyet a nevelési év minden napján a kisebbség nyelvén szervezett helyzetekkel egészítünk ki. A síró, bizonytalanságot jelző gyermeket először a saját anyanyelvén vigasztaljuk meg, majd a kisebbség nyelvén kezdeményezünk páros játékot, höcögtetőt, simogatót, lovagoltatót, ezzel nyelvi élményt nyújtva a gyermekeknek. Az egész nap során differenciáltan használjuk a két nyelvet. A nevelési év második felétől, mikor már a kicsik is teljesen biztonságban érzik magukat a nevelési helyzetben is egyre többet igyekszünk használni az idegen nyelvet. A német nyelvvel való ismerkedésnek a nap egészét át kell hatnia (az óvodába érkezéstől hazamenetelig) szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Ugyanakkor a két nyelv használata, annak aránya az óvodai napirendben belül, az egyes tevékenységekben nem határozható meg, függ a gyermekcsoport összetételétől, fejlettségi szintjétől. A csoportnaplóban a magyar nyelvű heti ütemtervekkel párhuzamosan rögzítjük a tevékenységi formákat, a célokat és az elvégzendő feladatokat német nyelven is A nyelvi nevelés szervezeti kereteit az Országos Alapprogram tartalmazza. Ebből következik, hogy a nemzetiségi csoportok kétnyelvű nevelésének célja – feladata egyezik az Országos Alapprogramban és a nemzetiségi irányelvekben megfogalmazottakkal. A kétnyelvű nevelésünk célja – feladata: Cél: A gyermekek életkori sajátosságainak és individuális fejlettségi fokának megfelelően . nyelv iránti érdeklődés felkeltése . a gyermekek életkorának megfelelően a helyi német nemzetiségi kultúrkincsek és o hagyományok ápolása, nyelvjárás megóvása, népi játékok, hagyományok felelevenítése . nemzeti identitástudat kialakítása . a gyermekek felkészítése a német nemzetiségi nyelv, iskolai tanulására Feladat: . Lehetőség szerint minél szélesebb körű nyelvhasználat megteremtése. . Óvoda környezete tükrözze a német nemzetiség kultúráját, életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit. Az óvónőnek jelentős szerepe van abban, hogy a német nyelv iránti igény, a gyermekek számára belső szükséglet legyen. A gyermekek természetes körülmények között, a gyakorlatban tevékenységekhez kötve játékosan és főleg örömmel ismerkedjenek a nyelvvel. Az óvodai élet minden mozzanata lehetőséget nyújt a gyermekek szókincsbővítésére – nyelvi készség fejlesztésére. A gyermeket érő ingerek sem szelektálódnak, így a nyelvvel való ismerkedés során sem választjuk szét mereven a tevékenységi formákat. Helyi programunkban a játékot alapvető és legfontosabb tevékenységi formának tekintjük, így a játéktevékenységeket nem szabdaljuk szét, különböző tevékenységeinket játékba ágyazottan próbáljuk megvalósítani. Így megszűnnek a tétlen várakozási idők, az egyes napi – és hetirendi szakaszok merev váltásai. A konkrét napirendi időpontokat felváltotta a folyamatosság. Mindig az adott helyzet, alkalom, az aktualitás határozza meg a német nyelvi nevelés lehetőségeit, módszereit. Programunk lehetőséget biztosít a tevékenységek kötött és a kötetlen formában történő megszervezésére. Az óvónő az adott lehetőségek alapján választhat csoportos, kiscsoportos, egyéni foglalkoztatási formák között, és a nap bármely időszakában kezdeményezhet. Külső világ tevékeny megismerése során szerzett ismeretekhez szorosan kapcsolódnak a játék, vers - mese, ének-zene, énekes játék és tánc, mozgás, rajzolás – festés - mintázás-kézimunka és a munka során szerzett ismeretek. Feladataink meghatározásakor a komplexitásra törekszünk. A nyelv jellemzőit mondókákkal – versekkel – dalokkal, tánccal lehet a leginkább érzékelni. Az irodalom a zene a gyermek számára az öröm forrása, játék a nyelv egyes elemeivel. A gyermekek a nyelv zenéjét, intonációját tökéletesen képesek felfogni. Örömüket lelik abban, hogy a számukra idegen nyelv szokatlan hangjait, szavait, mondatait utánozzák. Sikerélményt jelent nekik a mondókák, énekek, táncok reprodukálása. Artikulációs bázisuk igen gazdag, ezért a helyes kiejtés könnyen rögzül. 4-5 évesek már hosszabb verseket képesek megtanulni (megjegyezni). A halott szöveg formai jegyei ragadják meg elsősorban, a szavak ritmusa, hangzása a bennük rejlő zeneisége. A ritmikus szép hangzású szavak ismétlése a gyermek nyelvtanulását szolgálja, sőt élményt, élvezete nyújt számára még akkor is, ha értelmét nem ismeri. A német nyelv zeneiségét, ritmusát, a nyelvre jellemző sajátosságokat legtisztábban a népi kultúrkincs őrzi maga egyszerűségében, szépségében. A német gyermekdalok zenei szövege eltér a magyartól. A pentaton hangzásvilág ismeretlen, sőt alig találunk 2-3 hangból álló egyszerű dalocskát. A nyelvi nevelés céljai közül fontosnak tartjuk a helyi német nemzetiségi kisebbség hagyományainak ápolását. A hagyományok révén őrizhetjük meg azt a rengeteg tudást, tapasztalatot, amelyet elődeink felhalmoztak. A kulturális hagyományok identitást alapozó, alakító tevékenységek, közösségi érzést fejlesztenek és erősítenek. Az élő szokások élményt jelentenek a gyermeknek, teljes körű átélést biztosítanak. A nyelv és a kultúra nagyon közel állnak egymáshoz. Lehetővé tesszük a hagyományokkal. életformával a magyarországi német kultúrával való találkozást. Élő szokásokat ápolunk és továbbadjuk azt. Együtt gyűjtünk a gyermekekkel kulturális értékeket. Részesei vagyunk a város és a tágabb környezet ünnepeinek. Tágabb környezetünkben meglátogatunk érdekes, különleges épületeket, kiállításokat, múzeumokat… Népviseleti, néptánc ruhákat szerzünk be. Megismertetjük a gyermekeket a hagyományos magyarországi német hangszerekkel. Az óvoda használati eszközei régi idők motívumait hordozzák / asztalterítő, függöny, szalvéta, játék, dekoráció, hímzés stb./ A helyi szokásokat, hagyományokat beépítjük az óvoda mindennapi életébe, alkalmazzuk a helyi vagy a Magyarországi Németekre jellemző szimbólumokat. „ A nemzeti kisebbség jellegű nemzetiség a lakosság többségét alkotó nemzettel azonos államban együtt élő, saját anyanemzetétől határral elválasztott népcsoport. Tagjait a nyelv, a kultúra, a hagyományok és a származás közössége az összetartozás tudata, valamint a nemzetiségük megőrzésére irányuló akarat tartja össze.” (Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon) A nemzetiségi kultúra ápolása, a tájnyelven megismertetett mondókák, gyermekdalok s egyszerűbb táncok illetve tájjellegű táncok tanításán keresztül erősíti a gyermekekben a nemzeti identitástudatot. Évente megrendezendő Márton-hét, és német nemzetiségi hét már hagyományként működik óvodánkban. Jellegzetes móri táncokkal ismerkednek a gyermekek (Tralili, Schmidt, Hochzeitsmarsch), illetve a már feledésbe merült sváb süteményeket sütik (Kvirzedli, Nustangli, Kotzenpratzl) és elfogyasztják. A táncnak nagyon sok személyiségfejlesztő hatása van. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek szeressék meg a zenét, a zenére feloldva, önfeledten tudjanak táncolni, érzelmeiket kifejezni. Ha akarják, utánozzák az óvónő táncát, így önkéntelenül is megtanulják a lépéseket. A tánchoz kapcsolódó népi játékdalok a gyermekek önszabályozó, önnevelő képességét fejlesztik. A táncnak fegyelmező, de ugyanakkor serkentő ereje is van. A dalok éneklése, a zene hallgatása és a mozgás megosztott figyelmet kíván. Ez azt jelenti, hogy a gyermek egy időben többféle tevékenységre válik képessé. A lépésekre, a zenére való tudatos ráfigyelés finomítja a megfigyelőképességét, szándékossá alakul a figyelem azzal, hogy megfigyeli az óvónő tevékenységét. Mozgása közben érzékeli a ritmust, visszaemlékszik a lépésmotívumokra, gondolkodik azon, hogy helyesen táncolta-e, játszhatta-e az adott játékot . A gyermeknek az óvónőn kívül társai játékát és táncát is figyelni kell, ez elősegíti az egymás iránti felelősséget, és ezen keresztül a közösségi érzés alakulását. A tánc hatására fejlődik az ügyesség, gyorsaság, hajlékonyság, rugalmasság, helyes testtartás, kultúrált mozgáskészség. Így a táncot csoporton belül és csoportközi foglalkozás keretében is megvalósítjuk. A zenében, mozgásban, játékban a különböző tevékenységekben feloldódó, önmagát kifejező gyermek látványa a legnagyobb öröm, mely célunk, eredményünk egyaránt a nyelvi nevelés terén is. A nyelv és a kultúra fejlesztése tükröződik a helyiségek berendezésében. . A német nyelvet az egész óvodában láthatóvá tesszük . Az óvodában vannak állandó és időszakos kiállítások a magyarországi német szokásokhoz / ruhadarabok, babák, játékeszközök, bútorok, korsók stb. . A gyermekek megismerkednek a magyarországi németek szimbólumaival / rozmaring, jellemző színek, motívumok, minták, hímzések stb./ Együttműködés a szülőkkel: . A család szerepe kiemelkedő jelentőséggel bír a gyermek nyelvi fejlesztésében. A gyermek nyelvfejlődése elsősorban a családban történik. Ebből következően a német nyelvi fejlesztést az óvodában a családdal együtt közös feladatnak látjuk. . Partnerközpontúan dolgozunk együtt a szülőkkel . A magyarországi német óvodák sajátos céljairól, a nemzetiségi nyelvi nevelés előnyeiről az óvodai beiratkozáskor tájékoztatjuk a szülőket A fejlődés jellemzői az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodáskor végére Sikerkritériumok: . A gyermekekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a német nemzetiségi kisebbség kultúrája és nyelve iránt. . Ismerjenek a kisebbség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is) . Ismerkedjenek meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel, tanulják meg azok tiszteletét és megbecsülését. . Életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően rendelkezzenek olyan passzív szókinccsel, mely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudják a kisebbség nyelvén közvetíteni. Erziehung in der nationalitäten deutscher Sprache und Kulturvermittlung in unserem Kindergarten Der zweisprachige Kindergarten, der die Erziehung der Minderheiten betreibt, dienst zur Entwicklung beider Sprachen (der ungarischen und der der Minderheit ). In den Tätigkeitsformen des Kindergartenlebens kommt die Benutzung beider Sprachen zur Geltung. Das Verhältnis der Benutzung der zwei Sprachen in dem Kindergartenleben wird von den Sprachkenntnissen der Kindergruppe bestimmt. „ Zwei-bzw. mehrsprachig kann derjenige genannt werden, der zwei ( bzw. mehrere ) Sprachen spricht und benutzt.” Lajos Göncz Die Psychologie der Zweisprachigkeit 1985 Die Grundlage des deutsprachigen Programms unseres Nationalitätenkindergartens ist das von dem Kindergärtnerinnen-Kollegin angenommene örtliche Programm unter dem Titel „Erziehung in dem Kindergarten durch das aktive Kennen Lernen der Ausswelt” in ungarischer Sprache. Die Kindergartenkinder sind von ihrer körperlich – geistigen Entwicklung und ihren daraus folgenden altersbedingten Charaktermerkmalen her geeignet sich eine Fremdsprache (die deutshe Sprache ) anzueignen. Wir bieten solche kindorientierte Sprachförderung, die wir spielerisch, erlebnisorientiert und im Sinne einer ganzheitlichen Förderung gestalten. Die Kinder können sich die deutshe Sprache so aneignen wie die ungarische Sprache, mit Nachahnung und Spieltätigkeiten, die das Hauptgebiet des Sprachernlernens mit Nachmacherei bilden. Dies ist der einzige effektive Weg des Spracherlernens. Z: B. Ubungsspiele ( Puppenspiel, Autofahrenspiel, Manipulieren mit Tierfiguren ) schaffen die Gelegenheit. Worte und Sätze, die mit Handlungen und Gegenständen gebunden sind, stets zu wiederholen. ( Wortschatzerweiterung, sprahliche Fähigkeitsentwicklung) Konstruktionsspiele – die Kinder schaffen selbständig, zuerst nur spontan, dann schon vorgeplant und mit einem Ziel – fördern die Entwicklung der sprachlichen Fähigkeiten. Die Kinder können mit Bastelspiele neues Spielzeug für ihre Rollenspiele fertigen und erlangen dabei eine Wortschatzerveiterung usw. Der natürliche Nachahmungsinstinkt kann die Kinder dazu anregen, dass sie das häutig Gehörte (die deutsche Sprache) als passiven Wortschatz in ihrem Gedächtnis speichern. Dann sagen sie das Gehörte mit den Kindergärtnerin zusammen und so aktivieren sie den passiven Wortschatz. Das Gedächtnis der Kinder ist in diesem Lebensalter andauernd, weil ihr Gehirn die Kenntnisse spontan speichert, die ihr Interesse geweckt und die auf ihre Gefühle gewirkt haben. Ab dem ersten Tag eines Erziehungsjahres ist die wichtigste Aufgabe die Befriedigung der Kinder an ihren Liebesansprüchen. In diesem Interesse ist die Kontaktschaffung, in deren Mittelpunkt die Berücksichtigung der Persönlichkeit des Kindes steht, vorrangig. In dem Kontakt mit einem Kind ist die Sprache der Kommunikationen die Sprache, die das Kind von zu Hause aus dem Elternhaus mitbringt vorwiegend die ungarische Sprache. Diese Sprache wird jeden Tag des Erziehungsjahres in konkreten Situationen mit der Sprache der Minderheit ergänzt. Das weinende und ein Unsicherheit aufweisendes Kind wird zuerst in seiner eigenen Muttersprache getröstet. Dann beginnt man mit ihm in der Minderheitssprache ein Paar –Liebkosungs – oder Reiterspiel. Dadurch bekommen die Kinder ein sprachliches Erlebnis. Wir Kindergärtnerin benutzen die zwei Sprachen den ganzen Tag differenziert. Ab dem zweiten Teil des Erziehungsjahres, wenn sich die Kinder schon völlig sicher fühlen, benutzen wir die Fremdsprache bis auf die Erziehungssituationen immer mehr. Die Erziehung in deutscher Sprache soll den ganzen Tag durchwirken (Angefangen mit dem Ankommen morgens im Kindergarten bis zum nach Hause Gehen). Die deutsche Sprache soll ein organischer Teil des Lebens in jedem Moment und bei jeder Tätigkeit in dem Kindergarten sein. Zugleich kann die Benützung und das Mass der zwei Sprachen bei der Tagesordnung und bei den einzelnen Tätigkeiten in dem Kindergarten nicht vorgeschrieben werden. Es hängt von der Zusammenzetzung und des Entwicklungsniveaus der Kindergruppe ab. Die Landesgrundprogramm enthält den Organisationsrahmen der sprachlichen Erziehung. Daraus folgt, dass das Ziel und die Aufgabe der Erziehung der nationalen Gruppen in zwei Sprachen mit dem Inhalt des Landesgrundprogramms und den nationalen Richtlinien auch identisch ist. Ziel und Aufgabe der Erziehung in zwei Sprachen Ziel: . Gemäss den altersbedingten Charaktermerkmale und der individuellen Entwicklungsgrad der Kinder . Interesse für die Sprache erwecken . Pflege und Wahrung der Kulturschätze, der Traditionen der örtlichen deutschen Minderheit . Herausbildung Aufbau der nationalen Identität . Wir bereiten den Kindern auf dem Lernen der deutschen nationalitäten Sprache in der Schule vor. Aufgabe: . Zustande bringen einer möglichst breiten Benützung der Fremdsprache. . Die Umgebung unseres Kindergartens soll der Kultur der Nationalitäten, ihre Lebensweise, ihre Gewohnheit, ihre Traditionen und ihre Gebrauchsgegenstände wiederspiegeln. Eine Kindergärtnerin spielt darin eine bedeutnde Rolle, dass der Anspruch an der deutschen Sprache für die Kinder ein innerer Bedarf wird. Die Kinder sollen unter natürlichen Umständen, an die praktischen Tätigkeiten gebunden, spielerisch und vor allem mit Spass die Sprache kennen lernen. Jeder Moment des Kinergartenlebens ermöglicht, den Wortschatz der Kinder zu erweitern und ihre sprachlichen Fähigkeiten zu etwickeln. Die aus der Ausenwelt kommenden und die Kinder betroffenen Wirkungen werden nicht selektiert. Deshalb setzen wir z. B. die einzelnen Tätigkeiten bei dem Kennen lernen der Sprache nicht starr auseinander. Wir betrachten in unserem örtlichen Programm das Spiel als eine grundlegende und die wichtigste Tätigkeitsform. Wir trennen die Spieltätigkeiten nicht auf, und wir führen unsere verschiedenen Tätigkeiten ins Spiel eingebettet durch. So bleiben die passiven Wartezeiten und die scharfen Wechsel zwischen den einzelnen täglichen wöchentlichen Einheiten aus. Statt der konkreten Tagesordnungspunkte gibt es Kontinuität. Immer die bestimmte Situation und die Aktualität bestimmen die Möglichkeiten der Erziehung in der deutschen Sprache. Unser Programm stellt die Möchlichkeit sicher, die Tätigkeiten in gebundener und in ungebundener Form zu organisieren. Die Kindergärtnerin kann gemäß den gegebenen Möglichkeiten unter den Beschäftigungsformen in normalen Gruppengrößen oder in kleinen Gruppen bzw. einzeln wählen, und sie kann zu jeder Zeit des Tages Anregungen geben. Die bei dem aktiven Kennen lernen der Aussenwelt erworbenen Kenntnisse der Kinder sind mit den Kenntnissen durch die Versen, die Märchen, die Musik, die Lieder und den Tanz, die Bewegung, die Zeichnungen das Malen und die Handarbeit und die Arbeit eng miteinander verbunden. Bei der Festlegung unserer Aufgaben streben wir nach der Komplexität. Die Merkmale einer Sprache können durch Reimsprüche, Versen, Lieder und Tänze am meisten wahrgenommen werden. Die Literatur und die Musik sind für die Kinder Glücksquellen und Spiele mit den Elementen der Sprache. Die Kinder sind fähig, die Melodie und die Intonation einer Sprache vollkommen aufzufassen. Sie haben Spaß daran, die ungewöhnlichen Stimmen, die Worte und die Sätze einer für fremden Sprache nachzuahmen. Es ist für sie ein Erfolgserlebnis, Reimsprüche, Lieder und Tänze zu reproduzieren. Ihre Artikulationsbasis ist sehr reich, daher können sie sich die Aussprache leicht einprägen. Die Kinder mit 4-5 Jahren sind schon fähig ,sogar längere Versen zu erlernen ( merken). Sie fassen vor allem die förmlichen Merkmale des gehörten Textes, den Rhythmus und den Klang der Worte und deren Melodie auf. Die Wiederholung der schönen und rhytmisch klingenden Worte dient dem Spracherlernen der Kinder. Sie bieten den Kindern sogar ein Erlebnis und Genuss, wenn auch die Kinder ihre Bedeutung noch nicht kennen. Der volkstümliche Kulturwertschatz bewahrt am reinsten an ihrer Einfachheit und Schönheit die Melodie und den Rhythmus der deutschen Sprache. Der Musiktext der deutschen Kinderlieder weicht von denen der ungarischen ab. Die fünfstufige Anklangswelt ist unbekannt. Man kann kaum einfache Lieder aus 2-3 Singstimmen finden. Von den Zielen der sprachlichen Erziehung halten wir die Pflege der Traditonen der örtlichen detschen Minderheit für wichtig. Man kann durch die Traditionen das viele Wissen und die Erfahrungen erhalten, die unsere Vorfahren ansammelten. Kulturelle Traditionen sind identitätsstiftend. Sie fördern und stärken den Gemeinschaftssinn. Gelebtes Brauchtum schenkt den Kindern Erlebnisse- ganzheitliches Erleben. Sprache und Kultur liegen ganz nahe beieinander. Wir ermöglichen den Kindern die Begegnung mit Kultur, Lebensformen und Traditionen der Ungardeutschen. Wir pflegen gelebtes Brauchtum und geben es weiter. Wir sammeln mit den Kindern altes Kulturgut. Wir beteiligen uns an Festen und Feiern im Stadt, in der Gemeinde und im Umfeld. Wir besuchen interessante Einrichtungen im Umfeld / Heimatmuseum, Puppenmuseum, Bauernhof, Fähre, Ausstellungen…/ Wir schaffen Volkstracht und Volkstanzkleidung an. Wir machen die Kinder mit den typischen Musikinstrumenten der Ungardeutschen bekannt. / Ziehharmonika, Trompete usw../ Die Gebrauchsgegenstände im Kindergarten / Tischdecken, Servietten, Vorhänge, Spielzeuge, Kalender, Dekoration usw. / tragen Motive früherer Zeiten / Stickereien usw. / Wir bauen die örtlichen Bräuche und Sitten in unseren Kindergartenalltag ein, benutzen die örtlichen oder die für die Ungardeutchen allgemein bekannten Symbole. „ Eine Minderheit mit nationalem Charakter lebt in einem gemeinsamen Staat mit der Nation zusammen, die die Mehrheit der Bevölkerung bildet und eine Minderheit ist von ihrer eigenen Mutternation durch eine Grenze getrennt. Die Mitglieder einer Minderheit werden durch die Sprache , die Kultur, die gemeinsame Herkunft und das Bewusstsein der Zusammengehörigkeit sowie ihren Willen zur Bewahrung ihrer Nationalität zusammengehalten.” ( László Kővágó: Nationlitaten in dem heutigen Ungarn ) Die Pflege der nationalen Kultur , die in der Dialektsprache bekannt gemachten Kinderlieder und das Beibringen der einfacheren Tänze, sowie der landbezogenen Tänze verstärken das nationale Identitätsbewusstsein der Kinder. In unserem Kindegarten sind die jährlichen Martins-Wochen und das deutschprachige Lager schon Traditionen geworden. Die Kinder lernen typische Tänze aus Moor kennen ( Tralili, Schmidt, Hochzeitsmarsch ). Sie backen und essen die schon in Vergessenheit geratenen schwäbischen Kuchen. (Kvirzedli, Kotzenpratzli, Nustangli). Der Tanz hat eine erhebliche Wirkung auf die Entwicklung der Persönlichkeit . Wir halten es für wichtig, dass die Kinder die Musik lieb gewinnen, sie auf die Musik gelöst und gedankenlos tanzen und ihre Gefühle ausdrücken können. Wenn die Kinder wollen, können sie den Tanzen der Kindergärtnerin nachahmen, so können sie sich die Schritte spontan aneignen. Die zu den Tänzen gehörenden alten Spiellieder entwickeln die Selbstregulierungs – und die Selbsterziehungsfähigkeiten der Kinder. Der Tanz besitzt eine disziplinierende, zugleich eine anregende Kraft. Das Singen der Lieder , das Musikhören und die Bewegung verlangen eine aufgeteilte Aufmerksamkeit. Das heißt, dass die Kinder fähig werden, gleichzeitig mehrere Tätigkeiten auszuüben. Die bewusste Konzentration auf die Tanzschritte und auf die Musik verfeinert die Beobachtungsfähigkeit und die Aufmerksamkeit wird bewusst, in dem die Kinder die Tätigkeit der Kindergärtnerin beobachten. Sie nehmen bei der Bewegung den Rhythmus wahr, erinnern sich an die Schrittmotive und denken darüber nach, ob sie das bestimmte Spiel richtig getanzt und gespielt haben. Die Kinder müssen jedoch nicht nur auf die Kindergärtnerin, sondern auch auf den Tanz und das Spiel ihrer Kameraden achten. Dies fördert die Verantwortung gegeneinander und dadurch auch die Herausbildung des Gemeinschaftsgefühls. Auf die Wirkung des Tanzes entwickeln sich die Fertigkeit, die Schnelligkeit, die Biegsamkeit, die richtige Körperhaltung und die kultivierte Bewegungsfähigkeit. So,können wir den Tanz in den einzelnen deutschen Gruppen und auch im allen zwei Natinalitätengruppen durchführen. Der Anblick eines glücklichen Kindes, das aus sich in der Musik, in der Bewegung und in den verschiedenen Tätigkeiten auflöst, ist der höchste Spaß, was unser Ziel und zugleich unser Ergebnis ist. Die Förderung der deutschen Sprache und Kultur spiegelt sich in der Gestaltung der Kindergartenräume: . Wir machen die deutsche Sprache im gesamten Kindergarten sichtbar. . Wir haben im Kindergarten ständige und wechselnde Ausstellungen zu den ungarndeutschen Traditionen / Kleidungsstücke, Puppen, Spielzeuge, Möbel, Töpfe usw./ . Die Kinder lernen die ungardeutschen Symbole /Rosmarin, Farben, Motive, Stickereimuster usw./ kennen. Zusammenarbeit mit den Eltern: . Die Familie nimmt einen hohen Stellenwert für die Sprachentwicklung des Kindes ein. Der Spracherwerb findet zum Großteil in der Familie statt. Wir sehen daher die Förderung der deutchen Sprache in unseren Kindergärten als gemeinsame Aufgabe von Kindergarten und Familie. . Wir arbeiten partnerschaftlich mit den Eltern zusammen. . Wir informieren die Eltern umfassend über die Ziele ungardeutscher Kindergärten und darüber, welchen Nutzen die Kinder davon haben. Die erfolgt bei der Einschreibung. Die Merkmale der Entwicklung durch die Erziehung in dem Kindergarten, am Ende des Kinderjahres Erfolgskriterien: . In den Kindern soll sich ein in positives Gefühlsverhältnis für die Sprache und die Kultur der Minderheit herausbilden. . Die Kinder sollen Lieder, Tänze , Versen, Märchen, Reimspruche und Spiele ( sogar auch in de Dialektsprache) in der Kultur der Minderheit kennen lernen. . Die Kinder sollen die örtliche Gewohnheiten, Traditionen und die Wertgegenstände der Kultur der Minderheit kennen lernen. Sie sollen erlernen, diese zu achten und zu schätzen. . Die Kinder sollen gemäß ihrem Alter und ihrer individuellen Entwicklung über einen passiven Wortschatz verfügen, der später ihnen ermöglicht, die erworbenen Kentnisse in der Sprache der Minderheit vermitteln zu können. 15. Logopédiai ellátás óvodánkban A pedagógiai, logopédiai gyakorlat a beszédhibás, nyelvi-, tanulási zavarral küzdő gyermekek évről évre növekvő létszámát mutatja nem csak országosan, hanem helyi szinten is. A tiszta artikuláció, az anyanyelv megfelelő fejlettsége elengedhetetlen az olvasás -, írástanuláshoz, valamint az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátításához. Ezért óvodánkban nagy hangsúlyt helyezünk a logopédiai terápiás munkában a beszédhibák javításán, részképességek fejlesztésén túl - illetve ezek mellett - az esélyegyenlőség fokozására, az egyenlőtlenségek felszámolására, és a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességek differenciált, játékos fejlesztésére. 15.1. A logopédiai munka feltételrendszere Személyi és tárgyi feltételek A Meseház Óvodában egy főállású logopédus (heti kötelező óraszáma: 21) biztosítja a beszéd-, nyelvi- és részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek ellátását egy jól felszerelt logopédiai helyiségben. Az ellátási terület kiegészül két helyi általános iskolával is, ahol szintén rendelkezésre áll egy-egy logopédiai-, illetve fejlesztő terem, melyek felszerelése még igen hiányos. A folyamatos minőségi munka megvalósításához (fejlesztőjátékok, számítástechnikai eszközök, szakkönyvek, stb.) az óvoda biztosít egy elkülönített pénzügyi keretet. Az óvodás gyermekek logopédiai megsegítése a délelőtti órákban valósul meg kiscsoportos (3- 6 fő) formában, míg az iskolákban a délután folyamán kerül sor a foglalkozásokra. A logopédus kompetenciái A logopédus a „beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek és felnőttek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülés-specifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására“ képesített szakember. A logopédus kötelező óraszáma a gyermekek/tanulók kezelésének és vizsgálatának feladatait tartalmazza. A logopédus munkája során az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tanügyi dokumentumokat használja. Vezeti a forgalmi naplót, melynek bejegyzéseire folyamatosan szükség lehet, hiszen ugyanaz a gyermek évekkel később ismét a logopédus látókörébe kerülhet. Egy forgalmi napló több tanéven át használható. Bejegyzések a folyamatos munkarend miatt nyáron is történhetnek. A logopédus feladatai . Az ellátási körzetbe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése (elsősorban a nagycsoportos óvodás, és az első osztályos korú iskolás gyermekek esetében, illetve szükség szerint); . a beavatkozást igénylő gyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata; . szükség esetén a gyermek/tanuló további vizsgálatainak megszervezése a nevelési tanácsadóban, szakorvosnál stb.; . igény szerint logopédiai vizsgálati vélemény készítése; . a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek egyéni fejlesztési tervének elkészítése; . a gyermekek rendszeres fejlesztése, vagyis a hang-, beszéd- és nyelvfejlődési zavarok terápiája, a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia kialakulásának megelőzése, prevenciója; . a terápiás módszerek, eszközök helyességének és hatékonyságnak időszakos felülvizsgálata (folyamatdiagnózis); . a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása; . a fejlesztő beavatkozás írásbeli dokumentálása a megfelelő tanügyi dokumentumokban, illetve igény szerint szakvélemény kiállítása a gondozott gyermekről (szülő, vagy intézmény kérésére); . tanév elején munkaterv, tanév végén pedig év végi beszámoló készítése az intézményvezető, illetve fenntartó felé; . kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermeket fogadó/kezelő más szakemberekkel; . a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, amennyiben az logopédiai kompetenciájú. . Az óvodai logopédiai munkát tartalmilag elsődlegesen a 2/2005. OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek Óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról című dokumentum szabályozza. A logopédiai gondozás formái Óvodánkban a logopédiai foglalkozások heti 1-4 alkalommal, 45 percben zajlanak a gyermek életkorától és nyelvi fejlettségétől, szükségletétől függően, 3-6 fős kiscsoportokban. Tanácsadások keretében történő home training, és/vagy utógondozás (szülő és gyermek részére). Tanácsadás, szakmai segítségnyújtás pedagógusok számára. TEAM-megbeszélések, konzultációk, kölcsönös hospitálások a város többi logopédusával, az oktatási-nevelési intézmények pedagógusaival, az intézményi pszichológussal, szükség esetén szakorvossal stb. A komplex logopédiai ellátás elemei A beszédzavarral, beszédhibával küzdő gyermekek/tanulók kezelése során a logopédus megállapítja és megszervezi a szükséges vizsgálatokat. A logopédus partneri listát készít, amely alapján tanácsot tud adni a szülőnek, hogy hová forduljon, vagy a megfelelő szakemberrel maga is felveszi a kapcsolatot. A vizsgálat kérésének okát írásba foglalja és megfogalmazza diagnosztikai kérdését. Sok esetben nemcsak vizsgálat, hanem párhuzamos terápia vagy egyéb segítség miatt is javasolja mások bevonását. A logopédus a tanév során folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, folyamatdiagnózist állít fel, amely lehetőséget ad arra, hogy új fejlesztési célterületeket jelöljön ki, vagy a fejlesztés intenzitását, módszereit, eszközeit módosítsa. A gyermek állapotát és egyéni szükségleteit figyelembe véve a logopédus egyéni fejlesztési tervet készít, melyben megtervezi a fejlesztés általános célját, a feldolgozandó anyag tartalmát, a megfelelő módszert és eszközt, a gyermek egyéb szükségleteit és sajátosságait, valamint a fejlesztéshez szükséges optimális pedagógiai körülményeket. A tanév utolsó két hetében a logopédiai ellátásban részesülők fejlődését minősíti az adott kritériumok alapján. A logopédiai fejlesztés alapelvei A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermek fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen, a beszéd állapotának felmérését, a diagnózis és prognózis felállítását, a terápiás terv megválasztását, a módszerek/eljárások kiválasztását tekintve egyaránt a tudatosság és a tervszerűség domináljon. A módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a logopédiai gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a terápia adott szakaszának figyelembe vételét. A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait. Tudni kell, hogy az adott gyermeknél hogyan érvényesülnek, és miben jelentkeznek az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását. A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés A kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. A beszédjavító munka fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A különböző beszédműveletek számos azonos elemből épülnek fel, ezért az átviteli megoldások alkalmazása eredményesebbé teszi a fejlesztést. A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermekek hatékony fejlesztése során a csoportra irányuló munka folyamatában kell kialakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának a módját. Óvodánkban alkalmazott logopédiai terápiák Óvodánkban évről évre változik az egyes terápiák iránti igény, szükség. Az óvodai logopédus igyekszik komplex terápiát alkalmazni minden beszéd- és nyelvi zavarnál, a következő felosztást figyelembe véve: A beszédészlelés és beszédmegértés zavarának terápiája Cél: . az elmaradott, illetve zavart beszédmegértés helyreállítása, vagyis az életkornak megfelelő működés kialakítása; szükség esetén a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. . A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése célzott beszélgetések és célzott verbális feladatok megoldásán és gyakoroltatásán keresztül történik általában csoportosan, de súlyosabb esetekben egyénileg is. Szükség esetén a szülőt, óvodapedagógust is bevonjuk a terápiába. Megkésett beszédfejlődés terápiája . Cél: . A beszédkedv felkeltése, szinten tartása. . A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése. . A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése. . Feladat: . a percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás); . a figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok; . az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai; . hangutánzó gyakorlatok; . zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok; . a pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai; . a beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai; . a szó- és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai; . az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok. A foglalkozásokon résztvevő gyermekek nagy része komplex nyelvi zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű óvodás, akik számára különösen fontos, hogy az eredményesség érdekében a szülőt és más szakembert is bevonjunk a terápiába. Pöszeség javítása . Cél: . tiszta, a köznyelvi ejtésnormáknak megfelelő artikuláció kialakítása, amely beépül a gyermek folyamatos, spontán hangos beszédébe. . Feladat: . a beszédhallás fejlesztése, az auditív emlékezet gyakorlatai (hangminőségek differenciálása, a felsoroltak utánzása); . a hallási megkülönböztető képesség fejlesztése; . fonémadifferenciálási gyakorlatok . vizuális, taktilis és kinesztéziás érzékelési gyakorlatok (háttérképességek fejlesztése); . a beszédhangok fejlesztése, kialakítása (utánzás – indirekt – direkt módszer); . a kialakított hangok rögzítése (mozgáskoordinációt is bevonva); . a kialakított hang automatizálása (játékos vagy tanulási szituációban) szavakban, mondatokban, szövegben és a spontán beszédben. . Óvodánkban leggyakoribb a sziszegő hangok, valamint az r hang torzítása, pontatlan képzése, helyettesítése más hanggal, de nem kicsi az általános pösze gyermekek száma sem. Orrhangzós beszéd javítása . Cél: . Fontos, hogy szükség esetén az orvosi, majd logopédiai habilitáció minél korábban megindulhasson. . Lehetőség szerint el kell érni, hogy a gyermek külsejében esztétikailag elfogadhatóan, iskolaéretten és időben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. Mindezek zavartalan, magas szintű végzéséhez a gondozásban részt vevő logopédusnak tisztában kell lennie a hasadékosoknál megoldandó feladatok teljes skálájával. . Az orrhangzós gyermekek terápiája csak szakorvosi vizsgálattal, és a szakorvossal együttműködve történik. A terápia feladatai: . nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés Dadogás . Cél: . A logopédus a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel a lehetőségek határain belül alakítsa ki és rögzítse a folyamatos beszédet, az egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempót és ritmust. Járuljon hozzá, hogy a kommunikációs zavar és az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek megszűnjenek. A terápia feladatai: . a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása, . helyes légzéstechnika kialakítása, . cselekvéshez kötött beszédindítás, . relaxációs gyakorlatok, . mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése, . a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása, . a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése. . Dadogó terápiát minden esetben csak pszichológiai vizsgálatot követően, pszichológussal együttműködve végez az óvodai logopédus. Diszfónia . Cél: . a logopédus kellemes, belső harmóniát közvetítő, tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely zavartalanul épül be a folyamatos, spontán hangos beszédbe. A terápia feladatai: . tiszta egyéni beszédhang automatizálása a spontán beszédben is . hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának megakadályozása . A terápiát minden alkalommal szakorvosi vizsgálat, javaslat előzi meg. Diszlexia-diszgráfia prevenció Cél: . azon részképességek fejlesztése az életkori követelmények szintjéhez igazodva, melyek az alapkultúrtechnikák megtanulásában, elsajátításában fontos szerepet játszanak. (nagymozgás, finommotorika, grafomotorika, vizuális és auditív percepció, téri és síkbeli tájékozódás, ritmuskészség, nyelvi fejlettség, beszédkészség, gondolkodási műveletek, figyelem, emlékezet stb.). A terápia feladatai: . mozgásfejlesztés: nagymozgások és finommotorika terén egyaránt . testséma, téri orientáció fejlesztése: testrészeink, illetve testünkhöz viszonyított irányok megismerése Percepciófejlesztés: . vizuális észlelés- a szemfixáló mozgásának kialakítása, megfigyelés látás útján . akusztikus észlelés-hallási differenciálás képességének kialakítása . taktilis észlelés-tapintásos tapasztalatszerzés, formaérzékelés . alakállandóság, alak konstancia fejlesztése-formák karakterjegyeinek megismerése . alak-háttér felfogás fejlesztése- lényeges dolgok megkülönböztetése a lényegtelentől – . beszédkészség fejlesztése: . -szókincsbővítés, mondatalkotási készség és az összefüggő beszéd fejlesztése, grammatikai struktúra fejlesztése, ellentétpárok tanítása stb Grafomotoros fejlesztés: . a kéz és ujjak koordinált mozgásának kialakítása, . a helyes ceruzafogás és –tartás kialakítása és gyakorlása, . formák, betűelemek kialakítása változatos módon és különböző eszközökkel (gyurma, fonal, termések, festés, rajz stb.). A prevenciós foglalkozások mindig játékba, mozgásba ágyazottak, így a gyerekek számára szinte észrevétlen az ismeretszerzés. Természetesen időnként elkerülhetetlen a direkt módszerek alkalmazása a fejlesztési cél elérése érdekében. Ma már rengeteg fejlesztő játék könnyíti a terápiás munkát, de ez nem jelenti a tervszerűség és tudatosság nélkülözését a foglalkozások során. 16. Az óvoda kapcsolat rendszere 16.1. Az óvoda és a család kapcsolata Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és olyan korosztály tapasztalata, amely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Az egymás felé fordulás, az egymásra figyelés új emberi kapcsolatokat teremt, barátságok szövődnek nem csak a gyerekek, hanem a családok között is. A közös együttlétek érzelmi többletet jelentenek a résztvevő felnőtteknek, gyermekeknek, mindenki kölcsönösen tanul, "gazdagabbá" válik. Célunk: . A szülők szemléletformálása, amelynek eredményeként elfogadják, hogy az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye. Feladatunk: . Vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. Előadásokat, vitaindítókat szervezünk, cikkeket ajánlunk, illetve a faliújságokra helyezünk, e-mail-ben tájékoztatókat küldünk. . Óvodánkban elérhetővé tesszük a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (az óvodapedagógusok speciális képzettségeinek kihasználása, a logopédus, pszichológus, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, szociális ágazat bevonása, fogadóóra, játszó délután, szülők bevonása különböző módszerekkel a nevelési folyamatba, projektek közös megvalósítása, nyitott ünnepek, stb.). . Az indirekt hatások mellett tudatosan törekszünk a szülők bevonására a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban felesleges csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra, közös kirándulás stb.). Körültekintően szervezzük az együttműködés formáit, amely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. A szülőket félévente tájékoztatjuk a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlődési jellemzőiről, felhívjuk figyelmüket arra, hogy a gyermek fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentumot lehetőségük van az iskolába továbbítani. A kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A családlátogatás (még az óvodába kerülés előtt), szülős beszoktatás (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez), a napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről, szülői értekezletek, a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások. Óvodánkban működik a szülők közösségét képviselő, összefogó szervezet, a Szülői Munkaközösség. Fontos az óvodavezető és az óvónők folyamatos kapcsolattartó szerepe. Az éves munkatervben közösen megfogalmazott, rögzített feladatok megvalósítása által válik élővé a kapcsolat. 16.2. Az óvoda és bölcsőde Az óvoda kapcsolatot tart a bölcsődével. A gyermekeket óvodába lépés előtt ez az intézmény is nevelheti, ezért az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében óvodánk olyan tartalmi kapcsolatot alakított ki, amely során egymás nevelőmunkáját megismerhetjük, segíthetjük. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék. 16.3. Az óvoda és az iskola Az óvodai élet után az iskola meghatározó szerepet tölt be a gyermek életében. Városunk iskoláival a kapcsolattartás folyamatossága az együttműködés nélkülözhetetlen eleme. A kölcsönös intézménylátogatás lehetőséget ad a programok megismerésére, összehangolására. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségekről, értekezletek, továbbképzések, egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés, közreműködés. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az utóbbi években az iskola már felkészült arra, hogy az óvoda- iskola átmenetet biztosítsa, de mi gyakoribbá tesszük a jövőben az első osztályos tanító nénikkel való kapcsolattartást, ezzel lehetőséget adva számukra gyermekek megfigyelésére, megismerésére. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. A zeneiskolával való kapcsolat műveltséggazdagító lehetőségeket rejt magában. Rendezvényeinken szereplésre hívjuk a zeneiskolai növendékeket, kérjük azokat a gyermekeket, akik intézményünkben töltötték óvodás éveiket. A volt óvodások muzsikálása az élő zene élményét még erősebbé teszi. Óvodánknak lehetősége nyílik arra is, hogy a környezetében működő művészeti együttesekkel, alkotókkal, közművelődési intézményekkel kapcsolatot alakítson ki. Így részt veszünk a városi Könyvtár múzeumpedagógiai és könyvtári foglalkozásain, a Szabadiskola kiállításait látogatjuk a Művész telepen. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak feladatainkhoz és a szükségletekhez. Óvodánk együttműködik a pedagógiai szolgálat intézményeivel, a Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szakszolgálattal, Családsegítő Központtal. Figyelemmel kísérve a szociálisan hátrányos helyzetben levő családok sorsát, szükség esetén jelzést teszünk a szociális intézmények felé. Jó kapcsolatot ápolunk a védőnővel és az óvodaorvossal, akik rendszeresen, illetve jelzés alapján végzik a gyermekek vizsgálatát, fejlődésüket egészségügyi szempontból nyomon követik. A későbbiek folyamán kapcsolattartási formáinkat a partneri igények alapján fejlesszük tovább. 16.4. Óvodánk kapcsolatot tart a Német Nemzetiségi Önkormányzattal. Nemzetiségi nyelven nevelő óvodapedagógusunk részt vesz a város másik német nyelvi nevelést folytató óvodájának német munkaközösségi tevékenységében. A kisebbségi önkormányzat továbbképzési ajánlatait figyelemmel kíséri, részt vesz azokon, amelyek a programhoz, illetve a nemzetiségi nyelvi neveléshez illeszkednek. Pályázatok készítéséhez, az óvodában zajló német nemzetiségi nevelés ellenőrzéséhez segítséget kérünk és kapunk a kapcsolattartás során. Kapcsolatot azokkal az intézményekkel tartunk, ahol az óvodában folyó programhoz ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat szerez gyermek, szülő és az óvodapedagógus. 17. Gyermekvédelem az óvodában 17.1. Aszociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Óvodánkban a gyermekvédelmi munka nagy jelentőséggel bír. A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küszködő családok száma. A gyermekek szociális háttere szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényei épp úgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyermeket nevelő, esetleg csonka családokét. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Gyermekvédelmi munkánk hosszú távú célja a speciális segítséget igénylő gyermekek és családok komplex gondozása. 17.2. Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében: . Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása. (Cipősdoboz akciók, karitász csomagok, Alapítvány támogatása, külső támogatók felajánlásai stb). . A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása. (roma gyerekek, migráns gyerekek). . A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítását a Pedagógiai Programunkban fellelhető összes óvodai tevékenység biztosítja. . A családi életre, az egészséges életmódra nevelés. (óvodai gyermek-illetve szülős programok, amelyeket a mindenkori Éves munkaterv rögzít.) . A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot. (az óvodai mindennapos testnevelés, Ovi foci, Egészséges életmód munkaközösség által szervezett tevékenységek stb.) . Az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való -együttműködésre késztető- kapcsolattartás. Az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet. A gyermekre való fokozott odafigyelés lehetővé teszi, hogy időben felfedezhessük fel a személyiségfejlődési problémákat (nehezen nevelhetőség, testi, szellemi fejlődésben való elmaradás). A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak korai felderítés alapján lehetséges. . A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermek védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős. . A gyermekek fejlődésénél tapasztalt hiányosságok észlelése esetén, az óvónő egyéni bánásmóddal, fejlesztéssel próbál segíteni. Ha szükséges, szakember segítségét kéri (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus). . Ha a gyermek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látja a családban, akkor a gyermekvédelmi megbízotthoz fordul. Mivel a családnak a nevelésben elsődleges a szerepe, ebben az esetben az óvónő és a gyermekvédelmi megbízott, külső segítséget vesz igénybe. A külső (családokra figyelő) intézmények tagjaival rendszeres, hatékony kapcsolat kiépítésére törekszik (orvos, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ stb.) 17.3. Szülőknek felajánlott segítség . Tájékoztatás jogi és életvitellel kapcsolatos tanácsadási lehetőségekről. . Óvodapszichológus segítsége. . Sportolási lehetőség az óvodában. . Ismeretterjesztő fórumok, foglalkozások. . Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségéről szülői értekezleten, írásos tájékoztatón keresztül a faliújságon. . Szülőkkel közös programok. (játszóházak, munkadélutánok, Szülői Szervezet ülései, Alapítványi bál stb.) A gyermekvédelmi megbízott feladatai: . Minden tanév elején összegyűjti a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek adatait, amelyet megküld a speciális intézményeknek (Gyámhivatal, Családsegítő). . Munkatervet készít, mely tartalmazza a kapcsolattartás formáit, csoportos óvónőkkel, szülői munkaközösséggel, orvossal, védőnővel, önkormányzattal, . A feladatokat időrendben rögzíti, segélyezésre, étkezési hozzájárulásra javaslatokat tesz, figyelemmel kíséri a nevelési tanácsadóhoz, illetve a tanulási képességet vizsgáló bizottsághoz irányított gyermekeket. Rendszeresen látogatja a veszélyeztetett gyermekeket, és a hátrányos helyzetű családokat . Hatósági kérésre környezettanulmányt készít. . Figyelemmel kíséri a HHH-s és SNI-s gyermekek részvételét az óvoda által szervezett programokban, valamint a logopédiai, a gyógytestnevelés és az egyéb fejlesztő tevékenységekben. . Gyermekvédelmi továbbképzéseken részt vesz, az ott hallottakról tájékoztatja kollégáit. . Figyelemmel kíséri a gyermekek törvény által előírt jogainak tiszteletben tartását. . Működteti a gyermekvédelmi jelzőrendszert. . Az évente készült gyermekvédelmi kimutatás tartalmazza: . Óvodások száma. . Ebből veszélyeztetettek száma. . Hátrányos helyzetűek száma. . Három vagy több gyermekes családban élők. . Sajátos nevelési igényű gyermekek száma. . Veszélyeztetettség okai. 17.2 Szülők által igényelt, nem kötelező szolgáltatások. . Vízhez szoktatás Az óvodai élet keretén belül a Wekerle Sándor Szabadidő Központtal történt szerződés alapján vízhez szoktató program működik óvodánkban folyamatosan, amely szolgáltatás önkormányzat és szülő által közösen finanszírozott, a szülő által igényelhető. . Kirándulások Az évszakhoz, ünnepekhez igazodóan a Szülő által igényelt és finanszírozott szolgáltatás. . Bábszínház Óvodában, óvodán kívül, illetve a Városi Művelődési Központtal közösen szervezett, a gyermekek számára élményt nyújtó előadásokon való részvételt a szülő finanszírozza. . Hittan A Római Katolikus Egyházzal történt együttműködési megállapodás értelmében óvodánkban ingyenes szolgáltatásként kérhető a vallásos nevelés, amelyre a helyet és az eszközöket biztosítjuk. A foglalkozások az óvodában zajlanak az egyház által biztosított hitoktató irányításával a délutáni nevelési időben, szülői igény alapján. . Múzeum pedagógiai foglalkozások Szülők által finanszírozott, időszakos programok. A program elemzése, ellenőrzése, értékelése A hatékony óvodai nevelőmunka megkívánja az intézményen belüli rendszeres információáramlást. Az óvónő elsősorban önmagát ellenőrzi, és saját munkáját értékeli. Valamennyi problémás nevelési helyzetben az óvónő párjával együtt elemzi a történteket. Munkáját ugyanakkor jogosan ellenőrzi és értékeli az óvoda vezetője. Minden nevelési év végén egy átfogó értékelést végzünk és négyévenként szaktanácsadó véleményezését, kérjük. A hatékony működési rend, a sajátos tervezés, a folyamatos segítő ellenőrzés, hozzájárul helyi programunk megvalósulásához, a gyermeki személyiség kiteljesedéséhez. A szemléletmód váltás hatására programunk létrehozza az óvodai testület sajátos arculatát. Az óvodavezető feladata a program végrehajtásának átfogó ellenőrzése, értékelése, melynek ütemét az éves munkatervben rögzíti. Az ellenőrzés tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján és spontán alkalomszerű ellenőrzésekkel történik. Csoportlátogatásai alkalmával tapasztalatokat gyűjt a helyi program alkalmazhatóságáról. Az ismeretek alapján segítséget tud nyújtani az óvodapedagógusoknak abban, hogyan valósítsák meg a program célkitűzéseit. Az ellenőrzések célja:- a program szellemiségének megjelenése a mindennapi munkában. Hatása a gyermekek fejlődésében, a nevelők munkakedvére, mit mutatnak a szülők visszajelzései. A munkaértekezleteken, pedagógia megbeszéléseken lehetőség nyílik az eltelt időszak értékelésére, és az elkövetkezendő teendők egyeztetésére. A házi továbbképzések tapasztalatait értékeljük, megvitatjuk, a hiányosságokat megszüntetjük, a jó módszereket bevezetésre, megvalósításra ajánljuk. Programunk célkitűzéseit mindenkinek kötelező betartani, a mindennapi munkában az óvónők felkészültsége, egyénisége, módszertani szabadsága érvényesül. A program ellenőrzésében, értékelésében- az óvodavezető irányításával valamennyi óvónő részt vesz. 18. A pedagógiai munka dokumentációi Az óvoda működését meghatározó: . SZMSZ . Házirend Az óvoda hosszú és középtávú terveit tartalmazó: . Pedagógiai program . Intézményi Minőség Irányítási Program . Partneri igényekre alapozott intézkedési tervek Az óvoda rövidtávú terveit tartalmazó . éves munkatervek . csoportnaplók . írásos féléves tervezés . egyéni fejlődési napló . SNI-s gyermekek speciális fejlesztési dokumentációja . a BTM-s gyermekek fejlesztési dokumentációja . minőségbiztosítási mérő-és értékelő lapok dokumentációja 19. Óvodánk integrációs programja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai beilleszkedésének és sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás. A sikeres iskolakezdéshez nélkülözhetetlen alapvető készségek megfelelő fejlesztésének színtere az óvoda, ahol – az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül, játékos eszközökkel és módszerekkel hatékonyan tudunk fejleszteni. A hátrányos helyzetű családok gyermekei kognitív fejlődésükben öt éves korukra lényegesen elmaradnak a kedvezőbb körülmények között élő társaiknál. Tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy ezeket a hátrányokat óvodai nevelésünk során csökkenteni tudjuk. Kiemelt jelentősége van a szülőkkel történő együttműködésnek, mely a kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az együttműködés során az óvodapedagógusoknak és az óvoda családsegítőjének – helyzetüknél és képzettségüknél fogva – kiemelt szerepük és felelősségük van. Integrációs programunk jellemzői Pedagógiai programunk tartalmi elemei szinte valamennyi ponton harmonizálnak az oktatási miniszter által - A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § (4) bekezdése alapján - kiadott, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs programmal. Gyermekeink szociokulturális háttere színes képet mutat. A nagyon jó és az elhanyagoló környezetből egyaránt járnak hozzánk gyermekek. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségeik felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is. A Környezet tevékeny megismerése programunk célrendszerén belül kiemelt jelentőséggel bíró célok: . Segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés. Gyermekeink különböző családi háttérrel különböző közösségekben élnek. Néhányan tagjai például etnikai csoportoknak, szüleik által vallási felekezeteknek, nemzetiségnek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek. A gyermekek az óvodában is tagjai egy az óvodai, a fejlesztési folyamatban pedig gyakran egy-egy kisebb csoportnak, valamint a teljes óvodai közösségnek. A későbbiek során személyes kapcsolataik egyre inkább át meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba és közösségekbe és ezekben megtalálják helyüket, fejleszteni szükséges képességeiket és szociális motívumaikat. Célunk . a szociális képességek fejlesztése, . szociális kommunikációs képességek fejlesztése, mint a kommunikáló felek aktivitásának: azaz érzelmi állapotának, magatartásának és viselkedésének aktuális befolyásolási képességének fejlesztése. . csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése a gyermekeink életkorához illeszkedő ünnepeink megünneplése, versenyek, és számos, az óvodai életre jellemző helyzetek során. . az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeinek megalapozása és fejlesztése a segítő együttműködés rendszeres alkalmazásával, a segítő nevelői magatartás megtapasztalásával, valamint a mozgásos és a különböző versenyjátékok gyakorlása során . a kötődés képességének fejlesztése, melynek gazdagsága, ereje és minősége meghatározza a szociális életminőséget, a szociális viselkedést, és a személyiség szociális fejlődését. . Célunk az egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés. Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen: meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, stabilizálni, védeni tudja önmagát: optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkció, e célok eredményes és hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, azokat végrehajtani és megvalósítani. A személyre szóló nevelés végső célja az önfejlesztő személyiség, az önfejlesztésre nevelés. Ez magában foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztést és az én, a személyes tudat kialakulásának, fejlődésének segítését. Óvodai nevelésünk célja ezen képességek megalapozása. Célunk : . az egészséges és kultúrált személyiség fejlesztése érdekében személyes motívumok kialakítása. . Az önkiszolgálási motívumok közé tartozó biológiai szükségletek, a komfortszükséglet a mozgás és élményszükséglet. . Önvédelmi motívumok fejlesztése az egészséges életmódra nevelés, a konfliktusok kezelésére történő nevelés kapcsán. . A szuverenitás motívumainak kialakítása, mint az önállósulási és öntevékenységi vágy. A reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés eredményeként az önértékelési motívumok fejlesztése, mint az önbizalom és az önbecsülés. A móri Meseház Óvoda Egészségnevelési programja „Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden határa reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében”. (Rudolf Steiner) 1. Az egészségnevelés jogszabályi háttere A nevelési –oktatási intézmény feladatai a gyermek, tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben. Az EMMI rendelet 128.§ (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi- lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési – oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési – oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. (4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési- oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Felépítése Nyomon követés és értékelés (Hol állunk most?) Visszacsatolás az eredmények alapján (Hová tartunk) (Hogyan valósítjuk meg?) 2. Helyzetkép Óvodánk épülete megfelel a jelenleg érvényes jogszabályoknak. A csoportszobák és kiszolgáló helyiségek mellett rendelkezünk még: - tornaszobával - orvosi szobával - logopédiai és pszichológiai foglalkoztató szobával - tágas udvarral Minden kiszolgáló, szükségleteket ellátó helyiségnél fokozott figyelmet fordítunk a tisztaságra, az egészséges környezetre. A folyosók zöld növényekkel való ellátottsága jó, a csoportszobákban is Állapotfelmérés Egészségfejlesztési stratégia Cselekvési terv A projekt eredményeinek kommunikálása megfelelő, élősarkokkal gazdagított. Nagy udvarral rendelkezünk, így az összes csoportunk számára biztosítani tudjuk folyamatosan a friss levegőn való tartózkodást. Tornaszobánk megfelelő helyet biztosít a testnevelés foglalkozásoknak, nagyobb óvodai sport rendezvények lebonyolítására igénybe vehetjük a Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermét, és a Wekerle Sándor Szabadidő Központ sportcsarnokát. A homokozóink homokjának cseréjét évente egy alkalommal elvégezzük, a takarásukról napi szinten gondoskodunk. Épületünk karbantartása folyamatos, a festést, fertőtlenítő meszelést, nagytakarítást a nyári időszakban oldjuk meg. A papírhulladékot és műanyag PET palackot szelektíven a szülők bevonásával az óvoda udvarán elhelyezett tárolókban gyűjtjük, elszállítása havonta történik. Óvodánkban a korszerű, életkori sajátosságoknak megfelelő táplálkozás biztosított. Szükség szerint az ebédnél a speciális igényeket (tej, tojás érzékenység) a főzőkonyha figyelembe veszi. Az egészséges életmódhoz szükséges zöldség és gyümölcsfogyasztás napi szinten biztosított, ezen felül csoportjainkban heti rendszerességgel gyümölcs-, ill. zöldségnapot is tartunk, a szülők támogatásával. Évente 2 x 10 alkalommal vízhez szoktatást is szervezünk a gyermekeknek, melyen igény szerint részt vehetnek. - Jó kapcsolatot ápolunk a városi Családsegítő Szolgálattal. Az óvodában gyermekvédelmi megbízott foglalkozik a rászoruló gyermekek és családok érdekének védelmével. - Logopédiai fejlesztés történik óvodánkban logopédus közreműködésével - Gyógypedagógiai fejlesztés szükség szerint külső szakember biztosításával - Pszichológiai tanácsadás pszichológus segítségével - Sporthoz szükséges eszközök beszerzése, bővítése, a meglévők (pl. Mozgáskotta alkalmazása.) - Bozsik-programban való részvétel (ovi foci) - Évszakokhoz kapcsolódó kirándulások, séták szervezése, lebonyolítása. - FLOOR- labdajáték – autómentes naphoz csatlakozás - Közlekedési szabályok tudatosítása, rögzítése séták, kirándulások alkalmával (közlekedés biztonság megteremtése) 3. Egészségnevelő tevékenység Helyzetfelmérés Speciális személyi feltételek: iskolaorvos, védőnő Tárgyi feltételek: orvosi szoba (elsősegélynyújtó hely) A test-lelki egészség helyi jellemzői: Az évente ismétlődő egészségügyi felmérések (a védőnők és iskolaorvos végzi) alapján megállapítható, hogy szembetűnő - a sok mozgásszervi eltérés, főleg a lúdtalp, tartáshibák, a gerinc betegségei - a túlsúlyos gyerekek száma is növekszik a helytelen életvitel és étrend miatt egyre több a szemüveges gyermek, nem mindenki jár rendszeres ellenőrzésre, illetve nem viselik napi rendszerességgel. - előfordulnak bőrproblémák is, melyek többségét kezelik a szülők. Előzetes orvosi szűrés után a rászoruló gyermekek rehabilitációját gyógytestnevelő végzettséggel rendelkező kolléganőnk végzi. 4. Testi és lelki egészségnevelés általános céljai EMMI 131.§ (1) A nevelési oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen, és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra. (3) Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek bántalmazását, vagy deviáns viselkedésformákat észlel, akkor esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek az óvodapszichológus kiemelt segítségében részesülnek. (4) Amennyiben az érintett gyermek vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni. Óvodánk egészségnevelési általános céljai: - testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges gyermekek nevelése - megismertetni a gyermekekkel az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegségmegelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani bennük az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat. 5. Az egészségnevelés tartalma 5.1. Higiénikus, egészséges életvitel - empátia, alkalmazkodó készség fejlesztése - kulturált viselkedésre nevelés - az egészségkárosító magatartásformák elkerülése 5.2. Betegségek elkerülése, egészség megóvása - testi és személyi higiénia, tisztálkodás, öltözködés - közlekedési kultúra és biztonság - étrend, egészséges táplálkozás - baleset megelőzés - testnevelési, sport és óvodán kívüli sportrendezvényeken való részvétel - egészséges és biztonságos környezet kialakítása 5.3. A lelki egészség megóvása - lelki egyensúly megteremtése - pszichológiai tanácsadás lehetősége gyermek, szülő részére egyaránt 5.4. Az egészséges táplálkozás - kiemelt cél a gyermekétkeztetés megreformálása: az étlapot élelmezésvezetők állítják össze - a vegyszermentes élelmiszerek, illetve a korszerű táplálkozásnak megfelelő ételek fogyasztására törekvés - salátanapok, gyümölcsnapok, kóstolók szervezése gyermekek, szülők részére - tudatos egészséges táplálkozásra nevelés 6. Az egészségnevelés módszerei és eszközei 6.1. Az egészségnevelés formái, módszerei - egészséges ételek készítése, kóstolása (saláták, gyümölcssaláták stb.) - testnevelés foglalkozás, mindennapos testnevelés - sport rendezvények - kirándulások - séták (közlekedésbiztonság megszerzése, szabályok tudatosítása) - filmvetítés - előadás a szülők részére - egészségnap szervezése 6.2. Módszerválasztás szempontjai - tevékenységközpontú és életszerű legyen, - élményközpontú, motiváló legyen - feleljen meg a gyermek életkori sajátosságainak - pozitív életszemléletet adjon - együttműködésre épüljön - sok játékos elemet tartalmazzon 7. Az egészségnevelés erőforrásai 7.1. Humán erőforrások - képzések - továbbképzések tervezése, szervezése 7.2. Tárgyi erőforrások - szemléltető képek - szakkönyvek - audiovizuális eszközök 7.3. Anyagi erőforrások - költségvetés: az óvoda költségvetésében pénzügyi háttér biztosítása az egészségnevelési program megvalósítására- a fenntartó finanszírozási lehetőségétől függően - pályázati támogatások - alapítványi támogatás 8. Az egészségnevelés színtere Az egészségnevelés színterei Sport délelőttök (Wekerle Szab. Köz. , iskolák) Óvodán kívül Csoportközi szervezésben Csoportszobán belül Óvodán belül 9. Az óvoda kapcsolatai az egészségnevelésbe 9.1 Belső kapcsolatok Óvoda Óvodavezetés Munka- közösségek Alkalmazotti közösség Gyerekek Szülők Csoportos óvónők Óvodai könyvtáros Gyermekvédelmi felelős 9.2 Külső kapcsolatotok 9.3. A védőnői munka önálló területei és feladatai óvodánkban Feladata a szűrővizsgálatok előkészítése, és az alábbi vizsgálatok önálló végzése: - az érzékszervek (látásélesség, színlátás, hallás) vizsgálata, - a szív, a keringési állapot megítélése a légzés, a pulzusszám és a vérnyomás mérése által, - mozgásszervek (statikai elváltozások, tartási rendellenességek) alapvizsgálata, - a kültakaró (bőr, fejbőr) látható elváltozásainak vizsgálata - a súly, magasság, mell körfogat mérése, - mentális zavarok felismerése, - az óvoda egészségügyi dokumentáció és nyilvántartás vezetése - az elsősegélynyújtásra való felkészítés Fenntartó Civil szervezetek Német Nemzetiségi Önkormányzat Vöröskereszt Drogprevencíós intézetek Óvoda Iskolaorvos Gyermekjóléti Szolgálat Védőnő - tanácsadás - kapcsolattartás a pedagógusokkal, szülőkkel. - tisztasági szűrés 10. Az egészségnevelés értékelés - a gyermekek egészségi állapotát több éven át nyomon követjük, adatait összehasonlítjuk, fejlődési lapon dokumentáljuk, melyen a védőnői státusz vizsgálat eredményeit is rögzítjük. 11. Az egészségnevelési program végrehajtása Az óvodánk egészségnevelési programjának végrehajtását éves munkatervünkben is megjelenítettük. Javaslatok: - vízhez szoktatási program további folytatása - óvodapszichológus, logopédus bevonása a nevelő munkába - az egészségnevelés érdekében a szülői értekezletek, szülői fórumok felhasználása - mozgást elősegítő KRESZ –park létrehozása óvodánk udvarán - Sport-óvoda cím elnyerésére törekvés - további sport délelőttök szervezése óvodán belül és kívül - eredményeink kommunikálása a honlapunkon, a helyi médiában, óvodai hirdető tábláinkon történik. Arra törekszünk, hogy segítsük a gyermekeknek, az óvoda dolgozóinak, a családoknak egészségük megőrzését. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbiakat teljesítjük: - minden testmozgási alkalom során megtörténik a keringési- és légző- rendszer megfelelő terhelése - minden testnevelés foglalkozás és egyéb mozgás örömöt, sikert jelentsen még az eltérő adottságú gyerekeknek is - az óvoda biztosítja a gyógytestnevelés helyben történő megtartását - naponta végezzük a mindennapos testnevelést - tornaszobánkat kedvezményesen bérbe adjuk a sportolni vágyó közösségeknek (pl. jóga) - élünk a partnerintézmények felkínálta mozgási lehetőségek bővítésével is (Petőfi Általános Iskola tornatermének használata, Wekerle Sándor Szabadidő Központ Sportcsarnoka). - Bozsik program, ovi –foci folytatása - Kirándulások, séták szervezése - Balesetveszélyes játékok folyamatos cseréje - Közlekedési szabályok rögzítése, tudatosítása séták szervezésével Elérhető eredmények: - A gyermekek étkezési szokásainak befolyásolásával a családok étkezési szokásaira is hatást gyakorolunk. (Mintaadás) - A rendszeres testmozgás az egyetlen eszköz az egyén jó fizikai állapotának megőrzésre, fejlesztésére, a betegségek elkerülésére. Olcsóbb, mint a mozgásszegény életmód miatt fellépő betegségek gyógyítása, kezelése. - Egészségnevelési technikák alkalmazásánál a kockázati tényezők leküzdése, a betegségek megelőzése. - Egészségi állapot erősítésére szolgál: . az egészséges táplálkozás . a mindennapos testmozgás . a személyi higiéné . a lelki egyensúly megteremtése . az egészséges és biztonságos környezet kialakítása . az egészségkárosító magatartásformák elkerülése . járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása . harmonikus családi élet kialakítása, fenntartása. . tudatos egészségnevelés a holisztikus (testi-lelki és szociális jólét állapota) egészségszemlélet jegyében. . egyenlő esélyű hozzáférés az információk megszerzésében Célok- az egészséges táplálkozás, életvitel népszerűsítés, a gyermekek felnőttek egyaránt akarjanak egészségesek, lenni, családi szokások befolyásolása. Várható eredmények az egészséges táplálkozás területén - csökken a zsír, szénhidrát és cukor és szénhidrát fogyasztása - terjed az egészséges élelmiszerek fogyasztása (gabona, zöldség, gyümölcs) - csökken a helytelen táplálkozásból fakadó megbetegedések száma (túlsúly, magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) Aktív testmozgás eredményei: - Mozgáslehetőség javítása biztonságos, korszerű játékeszközökkel - közérzet, egészség javulása - egészségszemlélet javulása - a hátrányos helyzetű gyermekek egészségi állapotának javulása Egészségről kialakított, egészségesnek tekinthető felfogás megszilárdítása - apró sikertelenségek elviselése - konfliktusok megoldása - érzelmek kifejezése, érzések kezelése - kapcsolatok építése - pozitív értékrend kialakítása - egészséges életmód követése „ Nincs egészsége, semmije sincs. Ha viszont jó egészségnek örvend, akkor szinte bármire képes lehet”. (David B. Agus) 20. Érvényességi rendelkezés A Meseház Óvoda Pedagógiai programja az Óvodai nevelés a külső világ tevékeny megismerésével címmel 2013. szeptember 1-től 2018. augusztus 31-ig érvényes. A Pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: . Nevelőtestületi javaslat . Partneri igények változása . Törvényi változás A döntés előkészítés szervei: . Nevelőtestület . Szülők Szervezete Közzététel: A Meseház Óvoda Pedagógiai programját Mór város honlapján (http://www.mor.hu) 2013. szeptember 02-től közzé tesszük, illetve az óvodában a vezetői irodában megtekinthető, olvasható. 21. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete rendelkezik a nevelési- oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. Ennek alapján az óvoda helységeinek felszerelése jónak mondható. Új eszközök beszerzését, illetve a pótlásokat a mindenkori anyagi lehetőségek figyelembe vételével ütemezzük az adott év költségvetésének tervezése során, illetve alapítványi pénzből és a szülők segítségét igénybe véve hajtjuk végre. Nkt. 47.§ (4) bek. b.) pontjában a sajátos nevelési igényű, (különleges bánásmódot igénylő gyermekek) óvodai integrációjához szakirányú végzettségű szakemberről és speciális technikai eszközök meglétéről rendelkezik. A Meseház Óvoda Alapító okiratában (309/2012. (XI.28.) Kt. határozata) a Fenntartó az alaptevékenységekhez sorolta a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, ellátását. Az integrációhoz szükséges speciális eszközökkel nem rendelkezik intézményünk, ezek beszerzéséhez kérjük a Képviselő testület támogatását: Hallási fogyatékosok: . vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék . Dallamíró . a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó (számítógép, illetve szoftver) . szurdologopédiai eszközök Látási fogyatékosok . Olvasó televízió gyengén látók, alig látók számára . Hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, szöges tábla, csörgő labda ZÁRADÉK A Meseház Óvoda Pedagógiai programjának alapja a 2004-ben elkészített, és az Országos Óvodai Alapprogram változásai, valamint az Oktatási törvényben történt változások figyelembe vételével többször módosított Helyi nevelési program, amelynek címe: Óvodai nevelés a környezet tevékeny megismerésével. Pedagógiai programunk tartalmazza: . a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről; . a Kormány 363/2012 (Korm. rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról; . a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet . a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről; . és a 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról törvényben és rendeletekben előírt : . az óvoda helyi nevelésének alapelveit, értékeit és célkitűzéseit, . azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, . a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, . a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, . a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, . a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, . az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, . a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, . az óvoda egészségfejlesztési tervét.