KASTÉLYOK:

Lamberg-kastély /barokk, 1766/
Egyemeletes barokk kastély, mely gróf Lamberg Antal megbízásából Fellner Jakab tervei alapján épült. Gazdag tömeg­tagolású épület, azonos fô- és hátsó homlokzattal, manzárdtetôvel és sá­vos homlokzatdíszítéssel. A kastély a hozzátartozó barokk parkkal és újjá­épített kútházzal a város egyik leg­szebb műemléke. Emeletén a rendezvényeknek is helyet adó patinás városi könyvtár, földszintjén a közművelődés terei, valamint Wekerle Sándor emlékszoba és helytörténeti gyűjte­mén­y található.

Luzsénszky ill. Láncos-kastély /copf, 1790/
Építtette a Luzsénszky család, nevét az elôtte húzódó lánckerítésrôl kapta. A város fôterének meghatározó, egyemeletes, 16 tengelyes, sátortetôs épülete. A kastélyt 2 íves, vörösmárvány keretű kocsibehajtó és 3 páros oszlopon vörösmárvány erkély díszi­ti. A bal oldali kocsibehajtóban a hatszögű pad­lókockán szignálva: Georg Ilsinger 1815. A kastély épülete jelenleg Mór Város Önkormányzatának és a Polgármesteri Hivatalnak ad otthont.

TEMPLOMOK, KÁPOLNÁK:

Kapucinus-templom és rendház /1701/
A Kapucinus tér keleti oldalának széles, lép­csô­zetesen megközelíthetô magaslatán épített templom Mór jellegzetes épülete. 1881. évi újjáépítése során elôször csonka tornyot kapott és csak évekkel késôbb nyer­te el ma ismert formáját. Mindhárom oltár­képe Johann Norbert Baumgartner bécsi ka­pu­cinus festôtôl származik. Az oltár mellett az 1848-ban meggyilkolt Lamberg Fülöp Ferenc vörösmárvány emléktáblája áll. A kiterjedt Lam­berg család több tagját a templom altemp­lo­­má­ban temették el. A rendház a templo­mmal egy­be épített, nyolctengelyes kivitelű. Kb. 10000 kötetes, jó ál­la­potú rendi könyvtára van.

Magyar-templom /neogótikus, 1888/
A városközpontban meredek, részben támfallal erôsített magaslaton helyezkedik el. Mór középkori plébánia-templomának helyén építették, felhasználva annak nyugati tornyát. Plébánosát a pápai tized-jegyzék 1333-35-ben említi, a templomról az elsô feljegyzés 1484-bôl való. A mai templomot Havranek Ferenc építész és Arányi műépítész tervei szerint Csáder Ferenc vállal­kozó építette. Háromhajós, neogótikus temp­lom, az elsô emeleti középkori gúlasisakos toronnyal. Körülötte temetô, melyet a XVIII. század végétôl már nem használtak.

Református-templom /1787/
Szabadon álló, téglalap ala­kú épület, homlokzathoz csatla­kozó gúlasisakú toronnyal. A torony felsô része 1880-as években épült. A templomot 2004-ben újították fel.

Szent Vendel kápolna /1746/
Fogadalmi kápolnaként épít­te­t­e Weber József és felesé­ge, Szent Lénárd és Szent Vendel tisz­­te­letére, az 1743-as marhavész pusztításának emlékére.

Szent Rókus kápolna /1836/
Neogótikus stílusú kápolna a homlokzat bal olda­lán álló hegyes, sisakos toronnyal. A kápol­nát a kolera járvány emlékére építették.

Szent Orbán kápolna /1794/
A Kecske-hegy gerincén egy hatalmas fa tövében álló,
ba­rokk stí­lusjegyeket hor­do­zó szôlôhegyi kápolna.

Kápolna - Mór Árkipuszta /1740/
Barokk fa oltára Nepumuki Szent János szoborral jelentôs műemlé­k. Családi kriptaként használták az 1950-es éve­ki­g.

PINCÉK, PRÉSHÁZAK:

A présházak és a pincesorok a bortermelô kultúra és a népi építészet jellegzetes elemei, amelyek barokk, klasszicista romantikus stílusjegyeket is hordoznak. Sajnos a régi pincék nagyobb részét mára lebontották, vagy átépítették. Eredeti présházakat találunk még a Pince utcában, a Pincesor utcában, a Hársfa utcában és a Vénhegyi út mentén. A Kapucinus templom alatt található a boltíves Kapucinus-pince.

Jelentôsebb pincék, présházak:

Hársfa u. 10. volt Lamberg-pince /XVIII. század második fele/
A Lamberg család volt uradalmi pincéje, az elôtte ültetett évszázados hársfa még ma is áll.

Pince utca 14. /klasszicista, 1840/
A móri pincék előtt helyezkedett el a prés­ház, ahol a szőlőműveléshez, borászat­hoz szükséges eszközöket tárolták.

KÖZTÉRI SZOBROK, EMLÉKMűVEK:

Szent Sebestyén szobor /1739/
A korintoszi oszlopon álló szobrot a pestis elmúlásának emlékére állították.

Nepomuki Szent János szobor /1746/
Fehér mészkôbôl állíttatta Hochburg Domonkos özve­gye. Jelenleg a Kapucinus-templom elôtt áll, csillag alakú, vörösmárvány korlát veszi körül.

Szent Flórián szobor /1844/
Luzsénszkyné Berényi Erzsébet 1745-ben állí­tott szobra helyére mészkôbôl emeltette báró Luzsénszk­y Károly a nagy móri tűzvész emlékére.

Kálvária a katolikus temetôben /1739/
A História Domus szerint 1739-bôl származik a 3 kereszt korpusz, Mária és Szent János álló, Mária Magdolna térdelő alakjával.

1848-as honvéd emlékmű /1874/
Fejér megye elsô 1848-as emlékművét több ezer ünneplô jelenlétében avatták fel a vesztes móri csata elesettjeinek emlékére. 2007-ben a városi önkormányzat felújítatta, melynek során új talapzatot és kerítést kapott a történelmi emlékhely.

I. világháborús emlékmű /Bory Jenô, 1932/
A város közepén a Szent István tér és a Kapucinus tér határán felállí­tott katonaszobor és felirat ôrzi az I. vi­lágháború halottainak emlé­két.

Szent György szobor és II. világháborús emlékmű /Nagy Benedek, 1994./
A II. világháború elesetteinek emlékére állíttatta Mór város rendszerváltás utáni elsô önkormányzata. A márvány oszlopon a sárkányt legyôzô Szent György bronz szobra látható, az oszlopon több bronzgyűrűn feliratozva az áldozatok nevei olvashatók.

Emlékmű a németek betelepülésének 300. és elűzésének 50. évfordulójára /Rigó István, 1998/
A Millecentenáriumi Emlékpark elsô köztéri alkotása modern stílusjegyeivel a német kisebbségek magyarországi életének állít emléket.



Boldog Gizella szobor /Nagy Benedek, 2001/
A millennium jegyében a Móri Városvédô és Szépítô Egyesület által kezdeményezett közadako­zás segítségével megvalósult szobor mára Mór egyik jelképe lett. I. Istvá­n király feleségét, a boldoggá avatott Bajo­r Gizellát ábrázoló bronz szo­bor ôz mellékalakkal, grá­­nit oszlo­pon felállítva. A né­­me­­tek és magya­rok békés egy­más mel­lett élésének és a város újkori tör­ténelmének ki­fe­jezô szimbóluma.

1956-os emlékmű /Nagy Benedek, 2006./
Az emlékművet az 1956-os forradalom és sza­­­badságharc 50. évfordu­lójára emeltette Mór Város Önkor­mányzata. A Millecente­náriumi Parkban elhelyzett, sti­iizált lyukas zászlót idézô acélplasztika fekete márványból kirakott fekvô emberalakot formázó térkövön áll. A kô­­­­koc­kákba vésve a megtorlások móri és környékbeli áldozatainak nevét olvashatjuk.

Dr. Zimmermann Ágoston emlékhely /Nagy Edit, 2006/
Mór neves tudós állatorvos professzora tiszteletére egykori szülô­háza előtt állíttatott domborművet a városi önkormányzat és a Magyar Állatorvosi Kamara Fejér megyei szervezete.

EGYÉB LÁTNIVALÓK:

Lamberg kastély barokk parkja
A Képzô- és Iparművészeti Alapítvány által 1990-tôl gondozott, és dr. Örsi Károly kertépítô mérnök tervei alapján Nagy Benedek és művésztársai irányításával felújított barokk park ma a város kihagyhatatlan nevezetessége. Gyönyörű növényzete között itt található a francia juhar magyarországi legnagyobb példánya.

A kovácsolt vasból készült Madárházban pávák élnek, a külön­leges faszerkezetű Zenepavilon pedig koncertek, szabadtéri színielôadások, sôt esküvôk színhelye. A 2004-ben a pavilon mellett megépített dísztó kellemes pihenôhelyet kínál a látogatóknak.

A parkban az alapítvány az évenkénti művészeti szimpóziumain készített sza­bad­téri szob­rokat helyezte el, amelyek gyűjteménye folyamatosan gyarapszik.

A jelenleg látható alkotások:

- Áthatások /Rigó István, 1998/
- Űzött szeptember
/Böszörményi István, 1998/
- Bukfencezô angyal és millenniumi
díszkút /Nagy Benedek, 2000/
- Vadkan /Dorogi János, 2007/

Arany János utca:
oromfalas népi lakóházak
Az 1785-i katonai felmérés által már jelzett utcavonalon a fésűs beépítés keresztcsűrös elrendezésű lakóházak részben felújítva láthatók.

Zsidótemetô
A 81.számú fôút keleti oldalán a belterü­leten található zsidótemetô a móri zsidó kultúra utolsó nyomait ôrzi. Mária Terézia rendelete alapján a svábsággal 40 zsidó család érkezett Mórra és környékére, a temetô azóta létezik. A síremlékek között a vörös gránittól a carrarain át a svéd már­ványig többféle emlékkô található. A II. világháború idején mártírhalált halt zsidó családok megemlékezô táblái (pl.: Lôwy család) is láthatók.