Mór Városi Televízió Kht. alapító okiratának módosításáról
 

 
Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete - alapítói hatáskörében eljárva - a következő döntést hozza:
 
Mór Városi Televízió Kht. alapító okiratát jelen határozat mellékletben foglaltak szerint módosítja és 2009. január 1-jei hatállyal felhatalmazza az ügyvezetőt a módosított alapító okirat cégbíróságnál történő bejegyzésére.
 
 
 
 
 
 
                          Fenyves Péter                                                 Dornyi Sándor
                            polgármester                                                          jegyző
 
 

Melléklet a 372/2008. (XII.17.) Kt. határozathoz

 
ALAPÍTÓ OKIRAT
egységes szerkezetbe foglalt módosítása
1. Mór Város Önkormányzata (Mór, Szt. István tér 6.) a 221/2000./XI.29./ Kt. számú határozata alapján döntött a Mór Városi Televízió Közhasznú Társaság megalapításáról.
 
A 2006. évi IV. tv. (továbbiakban: Gt.) 365. § (3) bek. alapján a közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el.
Ennek megfelelően Mór Város Önkormányzata mint alapító (a továbbiakban: Alapító) az alábbiak szerint elhatározza, hogy a Mór Városi Televízió Közhasznú Társaság

NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG-ként
 
(továbbiakban: társaság) működjön tovább a közhasznú társaság alapító okiratának módosításával.
 
2. A társaság célja:
 
Nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység folytatása, ill. nyereség és vagyonszerzés nélkül, gondoskodni Mór városában a (helyi) közérdekű információk gyors és pontos közreadásáról, valamint az állampolgárokat érintő, érdeklő műsorok közvetítése az 1996. évi I. tv. szabályozásának megfelelően.
 
3. A társaság neve:
 
Mór Városi Televízió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
 
A társaság rövidített neve:
 
MÓR VÁROSI TELEVÍZIÓ NONPROFIT KFT.
 
4. A társaság székhelye:
 
8060 Mór, Szt. István tér 6.
 
5. A társaság alapítója:
 
Mór Város Önkormányzata
Székhelye: 8060 Mór, Szt. István tér 6.
 
Képviseli:
Fenyves Péter polgármester
 
 
6. A társaság törzstőkéje:
 
3.000.000.- Ft, azaz hárommillió forint, amely kizárólag pénzbeli betétből áll.
 
 
7. A társaság tevékenységi körei:
 
A társaság tevékenységi köre - a társasági célok elérése érdekében és a TEÁOR szerint - az alábbi tevékenységeket foglalja magában, melyek a TEÁOR számok változása miatt az alábbiak szerint módosul:
 
Főtevékenység:    59.11'08  Film-, video-, televízióműsor-gyártás
 
       18.20'08  Egyéb sokszorosítás
       58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
       58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység
59.12'08  Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
  59.13'08  Film-, video- és televízióprogram terjesztése
59.14'08  Filmvetítés
59.20'08  Hangfelvétel készítése, kiadás
  60.10'08  Rádióműsor-szolgáltatás
  60.20'08  Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása
62.03'08  Számítógép-üzemeltetés
  63.11'08  Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
63.91'08  Hírügynökségi tevékenység
73.11'08  Reklámügynöki tevékenység
  73.12'08  Médiareklám
  73.20'08  Piac- és közvélemény-kutatás
74.20'08  Fényképészet
  79.90'08  Egyéb foglalás
  90.02'08  Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
90.03'08  Alkotóművészet
90.04'08  Művészeti létesítmények működtetése
 
Közhasznú tevékenysége az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint:
- kulturális tevékenység,
 
TEÁOR szerint:
 
59.11'08  Film-, video-, televízióműsor-gyártás
59.12'08  Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
59.13'08  Film-, video- és televízióprogram terjesztése
59.20'08  Hangfelvétel készítése, kiadás
  60.10'08  Rádióműsor-szolgáltatás
  60.20'08  Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása
63.91'08  Hírügynökségi tevékenység
73.20'08  Piac- és közvélemény-kutatás
74.20'08  Fényképészet
79.90'08  Egyéb foglalás
  90.02'08  Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
90.04'08  Művészeti létesítmények működtetése
90.03'08  Alkotóművészet
 
mely tevékenységet és az ehhez kapcsolódó engedélyköteles tevékenységeket az Országos Rádió és Televízió Testülethez (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) benyújtott az 1996. évi I. tv. 113. §. hatálya alá tartozó vezetékes és műholdas műsorszolgáltatókra vonatkozóan előírt bejelentkezés alapján gyakorolja.
 
A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
 
Az egyéb engedélyköteles tevékenységeket - s annak részeit - a társaság az engedély megszerzése után kívánja gyakorolni.
 
 
8. Mellékszolgáltatás, pótbefizetés
 
Alapító a társaság számára mellékszolgáltatást nem teljesít, a társaság esetleges veszteségének fedezésére az Alapító pótbefizetési kötelezettséget nem vállal.
 
9. A társaság időtartama:
 
A társaság határozatlan időre jön létre.
 
10. Az Üzletrész
A társaságnak alapításkor egy üzletrésze van, mely teljes egészében az Alapító tulajdona.
Az üzletrész kívülálló személyre csak akkor ruházható át, ha az Alapító a törzsbetétét teljes mértékben befizette, és az új tag nyilatkozatában elfogadja a jelen alapító okirat rendelkezéseit, s vállalja, hogy a társaság tovább folytatja közhasznú tevékenységét.
Az üzletrész felosztása esetén az Alapító Okiratot a Gt. rendelkezéseinek megfelelően módosítani kell.
 
11. A törzstőke felemelése és leszállítása
 
A törzstőke felemelésére és leszállítására a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy az alaptőke felemeléséről az Alapító határozattal dönt.
Ha az új törzsbetét szolgáltatása egyben új tag belépésével is jár, úgy az Alapító Okirat 10. pontjában foglaltak szerint kell eljárni.
A törzstőke csak akkor emelhető fel, ha az Alapító a korábbi törzsbetétjét teljes egészében befizette.
A törzstőke felemelésével létrejövő új törzsbetét megszerzéséhez közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat szükséges. A nyilatkozatban meg kell jelölni a vállalt mellékszolgáltatásokat is, illetve ki kell jelenteni, hogy a nyilatkozattevő a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
Az Alapító a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése - külön befizetés nélkül - az Alapító törzsbetétét növeli.
A törzstőke 3 000 000 Ft-nál azaz Hárommillió Ft‑nál alacsonyabb összegre nem szállítható le.
 
12. Nyereség, veszteség
A társaság közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében üzletszerű tevékenységet folytat.
Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat.
 
A társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel és az Alapító részére osztalék címén nem fizethető ki, e nyereséget a közhasznú tevékenységekre kell fordítani.
 
A társaság üzletszerű tevékenységéből származó esetleges veszteségekért az Alapító a Gt. 111. §. (1) bekezdése szerint felel.
 
13. Üzleti év
Az üzleti év a naptári évvel azonos. A társaság első üzleti éve az Alapító Okirat hatálybalépésének napján kezdődik és az 2000. december 31. napjáig tart. Ezt követően a társaság üzletéve a naptári évvel egyező.
A társaság működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni.
A társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
 
14. Vegyes rendelkezések:
 

• 14/1. A társaság számviteli törvényben előírt éves beszámolóját, valamint közhasznúsági jelentését az Alapító határozattal hagyja jóvá.
• 14/2. Az Alapító határozatait írásban tértivevényes levélben közli a társasággal. Ezen határozatokat a társaság ügyvezetője köteles bevezetni a Határozatok Könyvébe. Az iratbetekintés szabályait a 16/6 pont tartalmazza.
• 14/3. Tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Móri Városi Televízió adásában minden év július 31. napjáig a társaság nyilvánosságra hozza.
• 14/4. A cégbejegyzésig a társaság előtársaságként működik a Gt. 15. és 16. §-a alapján.
• 14/5. A társaság - Alapító által jóváhagyott - belső szabályzata tartalmazza az 1997. CLVI. tv. 7. §. (2) bekezdésében foglaltakra vonatkozó rendelkezéseket.

 
 
15. Az Alapító
A társaság legfőbb irányítója az Alapító, aki jogait írásban meghozott, s a társasághoz eljuttatatott alapítói határozatokkal gyakorolja.
 
Minden alapítói határozatot be kell vezetni a Határozatok Könyvébe.
 
A társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba - a jogszabályban erre felhatalmazott szervezeteken kívül - csak az Alapító által erre felhatalmazott személyek tekinthetnek bele.
 
15/1. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik:
 

• a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést,
• b) a társaság üzletpolitikájának, éves gazdálkodási tervének és költségvetésének megállapítása
• c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, valamint a törzstőke felemelése és leszállítása
• d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,
• e) üzletrész teljes körű vagy részbeni átruházásához való hozzájárulás
• f) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása,
• g) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása,
• h) a könyvvizsgáló kinevezése, felmentése, visszahívása és díjazásának megállapítása
• i) a társaság szervezeti-működési szabályzatával kapcsolatos elvi szempontok, a társaság belső irányítási, ellenőrzési rendjének meghatározása, az ügyvitel ellenőrzését biztosító intézkedések megtétele
• j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke a törzstőke legalább egynegyedét meghaladja, illetőleg amelyet a társaság ügyvezetőjével, vagy közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont] köt, valamint a cégbejegyzést megelőzően a társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása
• k) olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről,
• l) az ügyvezetők és felügyelőbizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése,
• m) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának, valamint más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépéséről való döntés elhatározása,
• n) az alapító okirat módosítása, a jog által védett szellemi alkotások feletti rendelkezés
• o) a szervezeti és működési (belső) szabályzat jóváhagyása,
• p) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
• q) mindazok az ügyek, amelyeket törvény vagy az Alapító Okirat, továbbá az Alapító határozata az Alapító kizárólagos hatáskörébe utal.
• r) minden olyan hitel felvétele, mellyel a hitelállomány az adott időpontban a saját tőke 10 %-át meghaladja
• s) cégjegyzési jogosultságról való rendelkezés

 
15/2. Az Alapító határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A b) pont esetében nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
 
15/3. Az Alapító Okirat - figyelemmel az 1997. évi CLVI. törvény 7. § (1) bekezdés a), 3. és d) valamint (2) bekezdés d) pontjában írtakra - rögzíti, hogy
 
- Alapítónak a társaság közhasznú tevékenységével kapcsolatos határozathozatalai (képviselő-testületi ülései) nyilvánosak, azon bárki részt vehet,
- a társaság működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen szerződésben szabályozott iratbetekintési és felvilágosításadási jog rögzítésével, illetve a 14/2, 14/3., 16/6, 22/7 és 22/8 pontokban rögzítettek alapján.
- Az Alapító nyilvános ülésén, a társaság éves beszámolóját, valamint közhasznúsági jelentését minden év május hó 31. napjáig jóváhagyja.
 
15/4. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
 
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
 
Az évente kötelező közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
 
 
 
16. Az ügyvezető
 
A társaság ügyeinek intézésére és a társaság törvényes képviseletére az Alapító ügyvezetőt választ. A társaságnak egy ügyvezetője van, aki tevékenységét a társaságnál munkajogviszony keretében látja el.
 
A társaság ügyvezetőjének az Alapító:
Fenesi András (an: Tatai Katalin Mária, szül.: Kaposvár, 1978.01.14., szig. szám: AF 070922) 8000 Székesfehérvár, Ybl M. ltp. 5. II/2. sz. alatti lakost jelöli ki 2009. január 1-től 2011. december 31. napjáig szóló időtartamra.
 
16/1. Az Alapító az ügyvezetőnek írásban utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő végrehajtani köteles, de ez esetben mentesül a 30. §-ban foglalt felelősség alól.
 
16/2. Az ügyvezető képviseli a társaságot harmadik személlyel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
 
16/3. A társaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja. Az ügyvezető irányítja a társaság munkaszervezetét. Az ügyvezető - az Alapító tájékoztatása mellett - képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatja.
Az ügyvezető ismételten is újraválasztható.
 
16/4. Az ügyvezető kötelezettségei:
 
a) Ellátja a társaság ügyeinek intézését, irányítja a társaság munkáját a jogszabályok és az Alapító határozatai által megszabott keretek között.
b) Vezeti a tagjegyzéket. A tagjegyzékben fel kell tüntetni:
- valamennyi tag nevét (cégét), székhelyét és törzsbetétét,
- a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint a tagok részéről gyakorolható elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezését,
- a tagok személyében, vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását, felosztását, a társaság tulajdonába kerülését, vagy bevonását.
c) Gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről.
d) Feladata a társaság vagyonmérlegének, vagyonkimutatásának elkészítése és az Alapító elé terjesztése.
e) Felelős az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés minden év május 31-ig történő elkészítéséért és ezeknek a felügyelő bizottság véleményével együtt az Alapító elé terjesztéséért.
f) Az Alapító kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást ad. Lehetővé teszi az Alapító részére a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést.
g) A társaság alapításának, az alapító okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése.
 
16/4. Az ügyvezető esetleges díjazásáról az Alapító dönt.
 
16/5. Az ügyvezető köteles az Alapító által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya.
 
16/6. Az ügyvezető köteles a társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről gondoskodni, illetve azokról felvilágosítást adni.
 
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az ügyvezető részére megküldeni.
Az ügyvezető köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az ügyvezető köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
 
16/7. Az ügyvezető a társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben társasági részesedést szerezhet és abban vezető tisztségviselő lehet.
 
16/8. Az ügyvezető a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket köthet.
 
17. A társaság képviselete és cégjegyzése
 
17/1. A társaságot az ügyvezető önállóan képviseli.
 
17/2. Cégjegyzés
A cégjegyzés - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - úgy történik, hogy a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá az ügyvezető önállóan írja nevét, hiteles aláírási címpéldányának megfelelően.
 
17/3. Az ügyvezető az ügyintézés körében önállóan jár el.
 
18. A felügyelőbizottság
 
A társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező.
A társaságnál háromtagú felügyelőbizottság működik. Tagjait az Alapító jelöli ki meghatározott időre.
 
A felügyelőbizottság tagjai:

• - Pap Kornélia (an.: Vágó Magdolna, lakóhely: 8060 Mór, Vértes u. 3. III/12.)
• - Balogh István (an.: Hodován Eszter, lakóhely: 8060 Mór, Béke u. 64.)
• - Udvardi János (an.: Pallag Mária, lakóhely: 8060 Mór, Cserhát u. 26.)

akiknek e megbízatása 2007. január 1-től 2009. június 30-ig terjedő időtartamra szól.
18/1. A felügyelőbizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
 
18/2. A felügyelőbizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg, melyet az Alapító határozatával hagy jóvá.
 
18/3. A felügyelőbizottság feladat- és hatásköre:
 

• ¨ Értesíti az Alapítót, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, alapító okiratba, illetve az Alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság érdekeit.
• ¨ Köteles megvizsgálni a társaságra vonatkozó valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, ami az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
• ¨ Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról, valamint a társaság közhasznúsági jelentéséről az Alapító részére.
• ¨ Kezdeményezheti a társaság Alapítója által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát.
• ¨ Kijelöli a társaságot képviselő személyt, ha a felülvizsgálatot a társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi és a társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné.
• ¨ Az ügyvezetővel kötendő ügyleteknél, továbbá az ügyvezető ellen indítandó perekben a társaságot a felügyelőbizottság kijelölt tagja képviseli
• ¨ Ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását.
• ¨ Ellenőrzi a vagyonmérleg és a vagyonleltár-tervezeteket.
• ¨ Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást a társaság munkavállalóitól, akik a felügyelőbizottság kérésére korlátozás nélkül jelentési és felvilágosítási kötelezettséggel tartoznak.
• ¨ Bármikor megvizsgálhatja a társaság könyveit, iratait, pénztárát, értékpapír- és áruállományát.
• ¨ A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult Alapítót tájékoztatni, ha arról szerez tudomást, hogy

 
a) a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Alapító döntését teszi szükségessé;
 
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
 
A felügyelőbizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelőbizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést a felügyelőbizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
 
18/4. A felügyelőbizottság működése
 

• ¨ A felügyelőbizottság testületként jár el. Az első ülésén tagjai közül elnököt választ. Határozatképességéhez mindhárom tag jelenléte szükséges, a határozathozatal rendjét ügyrendjében szabályozza.
• ¨ A felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelőbizottság tagját e minőségében a társaság tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
• ¨ A felügyelőbizottság negyedévente legalább egyszer ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni az ülés napja előtt legalább 10 nappal. A felügyelőbizottság ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet illetve bármely döntésbe érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

• ¨ A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő. Határozathozatalában nem vehet részt az 1997. CLVI. tv. 8. §. (1) és (2) bek. szerint személy.(15/2. pont)
• ¨ Az Áht. 95/A. §. (7) bek. alapján - a megválasztással, illetve a kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - az Alapító hatáskörébe tartozó döntésről, annak meghozatalát megelőzően véleményt alkot, az Alapító Okirat 22/11. pontja szerint.

 
18/5. A felügyelő bizottság tagjai a társaságot érintő ügy tárgyalásánál tanácskozási joggal részt vesznek az Alapító képviselő-testületi ülésén.
 
18/6. Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma az alapító okiratban, meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülést összehívja, a társaság ügyvezetése a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles haladéktalanul az Alapítót értesíteni.
 
18/7. Ha a felügyelőbizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul az Alapítót értesíteni.
 
19. A könyvvizsgáló
 
Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.
 
A társaság könyvvizsgálója: Karpfné Kolozsvári Borbála Ibolya 8000 Székesfehérvár, József A. u. 21. III/7. sz. alatti lakos, a RADAR Könyvvizsgáló Kft. (8000 Székesfehérvár, József Attila u. 21. III/7.) ügyvezető könyvvizsgálója - 2007. február 1-től 2009. május 31-ig szóló megbízással.
A könyvvizsgáló újraválasztható.
A könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követően, a társaság ügyvezetése köt megbízási szerződést a polgári jog vonatkozó szabályai szerint.
A könyvvizsgáló tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján végzi.
 
19/1. A könyvvizsgáló feladat- és hatáskörébe tartozik:
 

• ¨ Ellenőrzi és véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét, melyről az Alapítónak jelentést készít.
• ¨ Köteles megvizsgálni az Alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
• ¨ Betekinthet a társaság üzleti könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet.
• ¨ Megvizsgálhatja a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit.

 
19/2. A könyvvizsgáló a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
 
19/3. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az Alapítót haladéktalanul értesíteni. Ha az Alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.
 
19/4. Megszűnik a könyvvizsgálói megbízás:
 
- az Alapító szervének döntése alapján visszahívással,
- a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával,
- törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával.
 
19/5. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.
 
20. A vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottságra és a könyvvizsgálóra vonatkozó közös szabályok
 
20/1. A vezető tisztségviselőre és felügyelőbizottsági tagjaira vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak és azokat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a Cégközlöny című hivatalos lapban kell közzétenni.
 
20/2. A társaság vezető tisztségviselőit és a felügyelőbizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az Alapító jelöli ki, illetőleg választja.
 
20/3. A vezető tisztségviselők a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapító okirat, illetve az Alapító által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben.
 
20/4. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
 

• a) a megbízás időtartamának lejártával,
• b) visszahívással,
• c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
• d) lemondással,
• e) elhalálozással,
• f) külön törvényben meghatározott esetben.

 
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha az Alapító az új vezető tisztségviselő kijelöléséről már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
 
20/5. A vezető tisztségviselő jogviszonyára a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.
 
20/6. Összeférhetetlenségi szabályok: (1997. évi CLVI tv. 8. §. (2) bek.)
 
20/6/1. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a társaság vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) a 20/6/1. a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
 
20/6/2. A társaság megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
 
20/6/3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
 
20/6/4. A társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható meg.
 
20/6/5. Ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az egyszemélyes társaság és - ha a Gt. 167. § (1) bekezdésében meghatározott tag gazdálkodó szervezet - e gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.
 
20/6/6. Nem lehet könyvvizsgáló a társaság alapítója, illetve tagja (részvényese). Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá a társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.
Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.
A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a Gt. 41. § (1) bekezdésben megjelölt szerződésben foglalt feladatait.
 
21. A társaság megszűnése
21/1. A társaság megszűnik, ha

• a) az Alapító elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
• b) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
• c) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,
• d) jogszabály így rendelkezik.

 
21/2. A társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően - a közhasznú társaságra vonatkozó külön szabályok szerint - kerülhet sor.
 
21/3. Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.
 
21/4. Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, úgy a tartozások kiegyenlítése után az Alapító részére csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb az Alapító törzsbetétjének teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a megszűnő nonprofit gazdasági társaság közhasznú tevékenységével azonos vagy ahhoz hasonló közérdekű célra fordítja.
22. Egyéb rendelkezések
22/1. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, az Alapító Okirat aláírásának időpontjára visszaható hatállyal jön létre és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
 
22/2. A társaság alapításával járó költség az Alapítót, a tag változásával vagy törzstőkéjének megemelésével illetve az Alapító Okirat bármilyen más módosításával járó valamennyi költséget a társaság viseli.
 
22/3. A társaság -az 1997. évi CLVI. törvény 26. § d) pontja szerinti- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
 
22/4 Amennyiben a közhasznú szervezet közhasznú jogállása megszűnik, úgy köteles köztartozásait rendezni, illetőleg a közszolgáltatási szerződéseiből eredő feladatait időarányosan teljesíteni.
 
22/5. A társaság, mint közhasznú szervezet közhasznú szolgáltatását bárki igénybe veheti, aki az ehhez szükséges műszaki feltételekkel rendelkezik.
 
22/6. A szolgáltatást igénybe vevők panaszukkal, az 1996. évi I. tv. előírásai szerint az ORTT Panaszbizottságához fordulhatnak az alábbi címen:

1088 Budapest, Reviczky u. 5.

 
22/7. A társaság működésének nyilvánosságát az Alapító biztosítja.
 
22/8. A társaság éves beszámolóját, közhasznúsági jelentését Mór Város Önkormányzata (Alapító) nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és hagyja jóvá.
 
22/9. Az Alapító ismeri és tudomásul veszi a társasági törvény előtársaságra vonatkozó rendelkezéseit és cégbejegyzésig ennek megfelelően jár el.
 
22/10. Jelen alapítói okiratban nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.), a Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
 
22/11. Az Alapító az Áht. 95/A. §. (7) bek. alapján - a megválasztással, illetve a kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelő bizottság (együtt továbbiakban: véleményt nyilvánító személy) véleményét megismerni.
 
22/11/1. Az Alapító a döntés meghozatala előtt legalább 20 nappal köteles írásban a véleményt nyilvánító személy részére rendelkezésére bocsátani az általa hozandó döntés tervezetét. A véleményt nyilvánító személy a döntés meghozatalát megelőző 8. napig köteles írásbeli véleményét (felügyelő bizottság esetében az ülésről készült jegyzőkönyvet) az Alapítónak eljuttatni.
 
22/11/2. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (például: távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy 8 napon belül köteles a véleményét írásban is az Alapító rendelkezésére bocsátani.
 
22/11/3. Az írásos vélemény (felügyelő bizottság esetében az ülésről készült jegyzőkönyv), illetve annak kivonata nyilvános, azt az Alapító határozatával együtt - a döntés meghozatalától számított 30 napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
 
22/11/4. Felügyelő Bizottság esetében a véleményezési jogot a Felügyelő bizottság ülésén gyakorolják, az ülés összehívásának rendjére, napirend közlésének módjára a 18/4. pont harmadik és negyedik francia bekezdésében rögzítettek az irányadóak.
 
22/11/5. Az Alapító döntését a véleményt nyilvánító személyekkel, valamint egyéb érintettekkel írásban, postai úton történő kézbesítéssel közli a döntést meghozatalától számított 30 napon belül.
 
Mór, 2008. ............. hó ............. nap
 
 
                                                                                 ____________________________
                                                                                               Fenyves Péter
                                                                                                polgármester
                                                                                     az Alapító képviseletében
 
 
Ellenjegyezte:
Mór, 2008. ............. hó ............. nap