Wekerle Sándor (1848-1921)

Magyarország első polgári származású miniszterelnöke. Háromszoros miniszterelnök, többször töltötte be a pénzügyminiszteri posztot, jogász, országgyűlési szónok, képviselő, pénzügyi szakember, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.



Wekerle Sándor pénzügyi karrierje 1870-ben a Pénzügyminisztériumban kezdődött, ahol Széll Kálmán pénzügyminiszter felismerte tehetségét. Gyorsan haladt felfelé a hivatali ranglétrán (fogalmazó, titkár, osztálytanácsos, miniszteri tanácsos hét év alatt). A Budapesti Tudományegyetemen magántanárként közigazgatási jogot oktatott. 1881-től már gyakran képviselte a minisztériumot pénzügyi, közgazdasági, államhitel, vasúti és költségvetési ügyekben. 1884-ben a Vaskorona rend III fokozatával tüntették ki elsősorban a nyugdíjtörvény létrehozásáért. Egy kereskedelmi bank felajánlott igazgatói állását nem fogadta el. 1887-től parlamenti képviselő. Tisza Kálmán pénzügyminisztersége idején államtitkár lett, majd 1889-től pénzügyminiszter Tisza kormányában. Kinevezése államtitkárként kifejtett tevékenységének elismerése. Tekintélyét bizonyítja az, hogy a Tisza-kormány bukása után a Szapáry-kormányban is övé maradt a pénzügyi tárca. Szapáry lemondása után a pénzügyi tárcát megtartva lett 1892 novemberében miniszterelnök.

Első pénzügyminisztersége, illetve miniszterelnöksége alatt az államháztartás egyensúlyát helyre tudta állítani, eltüntette a költségvetési deficitet, többlettel zárt. A minisztersége előtti 28 évben 313,7 millió forint hiány halmozódott fel összesen. Első minisztersége hét éve alatt 381,3 millió többletet ért el. Az állami bevételeket fokozta, a fogyasztási adók, az illetékek és a jövedékek reformjára fektette a hangsúlyt. Az adórendszer mellett a pénzügyi adminisztrációt is alaposan átszervezte. Nevéhez fűződik az államadósságok konverziójáról szóló törvény megalkotása. A kölcsönhöz a hazai bankok konzorciumán kívül külföldi bankokat is igénybe vett.

Nevét a pénztörténetbe a valutarendezéssel írta be. Az 1866-os háború után a pénzügyi helyzet hosszú ideig nem javult. Az állam által kibocsátott bankfedezet nélküli államjegyek értéke folyamatosan ingadozott. Az ezüst értéke hullámzott, majd zuhant. A valutarendezés gondos előkészítő munkát igényelt: a lakosságot, a közvéleményt fel kellett világosítani a rendezetlen valuta káros következményeiről, az osztrák felet meg kellett győzni a rendezés lehetőségéről és szükségességéről, és megteremteni a feltételeit, hogy az ország az új valuta bevezetéséhez szükséges mennyiségű aranyhoz jusson. A valutarendezés kivitelezésének befejezését Lukács László pénzügyminiszter valósította meg. Az 1892-ben bevezetett aranyalapú korona a korszak és a térség egyik legerősebb valutája lett az első világháborúig.

Wekerle 1906-tól négy éven át koalíciós kormány élén másodszor is miniszterelnök, és pénzügyminiszter. Második minisztersége alatt az egyenes adók reformjára került sor. A reform legjelentősebb része, hogy a személyes jövedelmet vette megadóztatás alá (1909). 1917 augusztusától 1918 októberéig - már betegen - harmadszor is vállalta a miniszterelnökséget IV. Károly király kérésére. A Monarchia felbomlását nem tudta megakadályozni. A pénzügyi, sőt rövid ideig a belügyi tárcát is kezében tartotta. A proletárdiktatúra idején túszként tartották fogva. 1920 után a politikától visszavonult: gazdasági, szakmai tevékenységet folytatott a Közművelődési Tanács, a Pénzügyi Tanács elnökeként.

Pénzügyi tevékenységén kívül kiemelendő szerteágazó tevékenysége közül az állam és az egyház további szétválását elősegítő intézkedések, az állami anyakönyvezésről, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvények megteremtése. Neki köszönhetően javult viszonyunk Ausztriával, rendezte honvédelmi ügyeinket is. A bányászat és a kohászat is nagy átalakításon ment át. Számos közéleti, tudományos tisztséget viselt: a Közigazgatási Bíróság elnöke, az Országos Kaszinó igazgatója, később a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A főváros egy részét teljesen átalakította. A Wekerle- telep máig városrész és fogalom. Életművét az első világháború megsemmisítette, de az utókor az általa lerakott alapokon fejlődött tovább. Számos város díszpolgári címet adományozott Wekerlének, sőt nótákban, dalokban is megörökítették nevét.

Szerző: Garami Erika /penzportal.hu