MIKSZ - Irodalmi folyóiratKedves Olvasóink!
Az amatőr költők és írók az utóbbi években nevet szereztek maguknak a móri irodalmi életben. Egyre többen vállalkoznak arra, hogy munkáikat akár önálló kiadásban is megjelentessék. Az azonban fontosabb, hogy az új móri irodalmi újságban is ott a helye a legjobbaknak.
Irodalmi és képzôművészeti folyóiratot szerkeszteni mindig gyönyörűség, különösen ennyi tollat, ceruzát, ecsetet forgató alkotó műveinek láttán. E lap megjelentetésével növekszik felelôsségünk is, hogy jogelôdünkben, a Móri Kristályban elért színvonalat megtartsuk, hogy továbbra is érdekes, változatos tartalmú és formájú, újszerű világlátást tükrözô alkotásokkal jelentkezzünk. Egy bizonyos esztétikai- szellemi szintet meg kívánunk tartani, összességében pedig olyan műveket igyekszünk közkinccsé tenni, melyek igaz értéket képviselnek az életre nyitott, fogékony olvasók számára.
Régi szerzôink mellett több új névvel is találkozhatunk a MIKSZ hasábjain, idôsebbekkel és fiatalabbakkal, az ún. MÓR-zsákkal egyaránt. Fôleg a móri és Mór környéki írókat, költôket és képzôművészeket szeretnénk megismertetni olvasóinkkal. Szerzôink témái igen szerteágazóak, de elsôsorban olyan fogalmakat járnak körül, mint az emberség, szeretet, összetartozás, az egyetemes emberi értékek. Műfaji megkötöttségek nincsenek: Találkozhatunk hagyományos és szabad versekkel, elbeszélésekkel, mesével, esszével, stb.
Reméljük, hogy minden irodalmat, művészetet kedvelô olvasónk talál megfelelô művet, vagy műveket, amelyek felkeltik a figyelmét, melyekben örömét lelheti. Az a szándékunk, hogy a MIKSZ a Móri Kristályban megismert szellemiséget és irodalmi hagyományokat folytassa mindannyiunk épülésére és szűkebb pátriánk kulturális életének gazdagítására.
Szerkesztőség
Tovább olvasás!
MÓRI KRISTÁLY - Irodalmi folyóiratBEKÖSZÖNTŐ
( Részlet)
A nagykorúság küszöbét (szept. 9.) átlépni készülő Alkotó Képzőművészek és Írók Országos Szövetsége új családtaggal bővült. A kis „jövevény” a tradícionális keresztségben a Móri KRISTÁLY nevet kapta, s engem ért a megtiszteltetés, hogy elsőként és személyesen köszönthetem egykori szülőföldem legújabb kulturális vívmányát. Az AKIOSZ életében – mint regionális irodalmi lap – a Móri KRISTÁLY sorrendben éppen a huszonegyedik, s amennyiben hiszünk a számmisztika rendszerének csalhatatlanságában, ezt a számot a szerencse számának tartjuk és nagyfokú bizalommal viseltetünk irányában: „Sors bona nihil aliud!” vagyis „Jószerencse, semmi más!”
Prosszer G. Júlia író, költő
az Alkotó Képzőművészek és Írók Országos Szövetségének alelnöke
- 2007. június -
Tovább olvasás!
Kertész Pálné verseiMóri kantáta
Zengjetek szavak
dicsérjétek Mórt
a Vértes gyöngyszemét!
Zengjétek el, hogy
parkban fák alatt
sárkánnyal küzd
Szent György lovag,
Hogy Bacchus ül
a Táborhegyen,
Ezerjó csillog
serlegében.
Zengjétek el, hogy
évszázadokon
gazdag örökség:
hangyaszorgalom,
és szőlők között
illatos pincék
emelték rangra
a város nevét.
Zengjétek el, hogy
szeretve őrzött
számtalan emlék
idézi múltját.
Jelent és jövőt
művelt ifjúság
kezére bízva
híre fennmarad!
Mór, 1997. október
Tovább olvasás!
Somogyi Ferenc verseiAPOKALIPSZIS
(Mór, 2002. május 9.)Fekete zászlókkal gyászol a város,
és a lelkekben sír még a döbbenet:
- Igaz lehet, hogy így lealjasodjék
az "Isten képére teremtett ember?" -
Hogy mélyebbre süllyedni már nem lehet
ennél; - hogy így semmire becsüljék,
és aljas érdekből kioltsák
a legdrágább kincset, az életet?
Az ész megáll, csak báván gondolkodik:
- mely ok vezethet ilyen rémtettekre,
hogy fegyvert fogjon, és nyolc emberélet
vesztére törve, gyilkolni serkentse?
- Világszerte tombol az erőszak:
öldöklés, népirtás, pusztítás, halál.
Bármerre nézzen is a kutató,
mindenütt csak szörnyűséget talál.
Hatalomvágy és nacionalizmus
elég ok rá, hogy a harc kitörjön,
s mert a gyöngébbnek sohsincs igaza:
- adta, vagy kapta, visszajár a kölcsön.
Meghát a "mindig szagtalan" arany,
a "mindenára", "ördögszülte" pénz,
Miatta, érte gyilkolnak, rabolnak,
mert belőle még a legtöbb is kevés.
A vadállat is öl, ha megéhezik,
de nem gyűlölet vagy bosszú vezérli,
Saját fajtáját nem írtja soha,
sőt elfogadja, ha szagát megérzi.
Csupán az ember az, ki fegyverkezik
társa ellen, - s a testvérgyilkosság
bűnével csak a "homo sapiens",
a büszke ember tetézi végkeit.
Oly korban élünk, hogy a tisztesség
titokban gyakran szégyenli magát,
- ha végiggondolja a törzsfejlődés,
meg a történelem némely szakaszát.
- S így szól: Jó lenen egy tisztább korban élni,
amikor félnünk egymástól már nem kell
Mikor nem leszünk egymás farkasa,
s büszkék lehetünk rá, hogy EMBER, az ember.
Tovább olvasás!