Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének
43/1997. (XII.12.) Ök. rendelete
a magánszemélyek kommunális adójáról

A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban. Htv.) 1. § (1) bekezdésében megfogalmazott törvényi felhatalmazás alapján Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a magánszemélyek kommunális adójáról a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések
1.§.

1. E helyi adó bevezetésének célja, hogy az önkormányzat költségvétésébe befolyó kommunális adóbevételek felhasználásával javuljon a települési infrastruktúra - különös tekintettel a szennyvízelvezető és tisztító hálózat, út- és járdahálózat - színvonala és kiépítettsége.
   
2. Az önkormányzat a beszedett adó összegéről éven-ként - a költségvetési beszámoló részeként- tájékoz-tatja a város lakosságát.
   
3. Az önkormányzat adó megállapítási joga a Htv-ben és e rendeletben meghatározott ingatlantulajdonra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra terjed ki.
   
4. E rendelet hatályba lépésének időpontja: 1998. jan. 1.
   
   

II. Fejezet

Az adókötelezettség
2. §.

Kommunális adókötelezettség terheli a Htv. 12.§-ban, valamint a Htv. 18.§-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Az adó alanya
3. §.

1. Építmény esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adó-alanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
   
2. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
   
3. Bérlakás esetén az adó alanya az, aki a nem magán-személy tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

III. Fejezet

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
4. §.

1. Építmény esetében:
   a) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
   b) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a má-sodik félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
   c) Az építmény használatának szünetelése az adó-kötelezettséget nem érinti.
2. Lakásbérleti jog esetében:
   a) Az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létre-jöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
   b) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az adókötelezettség bejelentésének szabályai
5. §.

1. Az adózó az adókötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak bevallás benyújtásában jelenti be.
   
2. Az önkormányzati adóhatósághoz az adózó bejelenti:
   a) az azonosításhoz,
   b) az adóalap,
   c) a mentességek, kedvezmények,
   d) az adó megállapításához szükséges adatokat
   
3. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - az előírt nyomtatványon az adóhatóságnak be kell jelen-tenie.
   
   

IV. Fejezet

Az adó mértéke
6. §.

Az adó mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogviszonyonként:
a) lakásbérleti jogviszony: 1.200 Ft/év
b) külterületi (volt zártkerti építmény): 1.800 Ft/év
c) nem lakótelken álló belterületi pince, présház:
1.800 Ft/év
d) lakástulajdon esetében komfortfokozattól, övezeti elhelyezkedéstől és hasznos alapterülettől függően:

Az adó évi összege az I. övezetben
	Komfort nélküli	Félkomfortos, komfortos	Összkomfortos
60 m2 alatti	1.800 Ft	2.400 Ft	3.000 Ft
60-120 m2	2.400 Ft	3.000 Ft	4.500 Ft
120 m2 feletti	3.000 Ft	4.500 Ft	6.000 Ft

Az adó évi összege az II. övezetben
	Komfort nélküli	Félkomfortos, komfortos	Összkomfortos
60 m2 alatti	1.500 Ft	2.100 Ft	2.700 Ft
60-120 m2	2.100 Ft	2.700 Ft	3.900 Ft
120 m2 feletti	2.700 Ft	3.900 Ft	4.500 Ft

Az adó évi összege az III. övezetben
	Komfort nélküli	Félkomfortos, komfortos	Összkomfortos
60 m2 alatti	1.200 Ft	1.800 Ft	2.400 Ft
60-120 m2	1.800 Ft	2.400 Ft	3.000 Ft
120 m2 feletti	2.400 Ft	3.000 Ft	3.600 Ft

Az adó évi összege az IV. övezetben
	Komfort nélküli	Félkomfortos, komfortos	Összkomfortos
60 m2 alatti	900 Ft	1.200 Ft	2.100 Ft
60-120 m2	1.200 Ft	1.800 Ft	2.400 Ft
120 m2 feletti	1.500 Ft	2.400 Ft	3.000 Ft

e) vállalkozói tevékenység célját szolgáló épület, vagy épületrész esetében hasznos alapterülettől függően:

16-25 m2 között: 4.500 Ft/év
26-35 m2 között: 7.500 Ft/év
36-50 m2 között: 10.500 Ft/év
50 m2 felett: 12.000 Ft/év"

V. Fejezet

Adómentesség
7. §.

1. Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a telek tulajdonosa, továbbá a nem lakótelken álló belterületi pince, présház, a külterületi (zártkerti) építmény és a vállalkozói tevékenység célját szolgáló épület vagy épületrész kivételével valamennyi nem lakás céljára szolgáló építmény.
2. Mentes a magánszemélyek - lakástulajdon és a lakásbérlet utáni - kommunális adója alól az a móri állandó lakos, aki az adóév első napjáig a 70. életévét betöltötte, kivéve, ha a lakást nem a tulajdonos, illetőleg nem a bérlő használja.
   3. A (2) bekezdés szerinti mentesség házaspár esetében akkor is fennáll, ha az említett időpontig csak egyik házasfél tölti be a 70. életévét.

VI. Fejezet

Értelmező rendelkezések
10. §.

E rendelet alkalmazásában:

1. Önkormányzat illetékességi területe: az önkormány-zat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló- térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
2. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasz-nálat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is-, a földhasználat és lakásbérlet.
3. Külterület: a település közigazgatási határának bel-területén kívül eső földrészlete, beleértve a zártkertet is.
4. Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-6.) pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrész-lettel együtt.
5. Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg, ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
6. Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, csapadékvíz- és szennyvízelvezetési, tisztí-tási, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszé-lési igényeit elégíti ki) valamint az út- és járdaépítés.
7. Összkomfortos lakás, az amely legalább
   a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószo-bával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
   b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel);
   c) melegvízellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etázs melegvíz - ellátással, villanybojlerrel, gázvízmelegítővel) és
   d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etázs fűtéssel) rendelkezik.
8. Komfortos lakás, az amely legalább
   a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
   b) közművesítettséggel;
   c) melegvízellátással és
   d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfű-téssel) rendelkezik.
9. Félkomfortos lakás, az amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
   a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel;
   b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellá-tással) és
   c) egyedi fűtési móddal rendelkezik.
10. Komfort nélküli lakás, az amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
    a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószo-bával és főzőhelyiséggel, WC használatával és
    b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
    c) a vízvétel lehetősége biztosított.
11. Hasznos alapterület: A végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,9 m; a teljes alapterületbe a helységek összegezett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
    
12. Kiegészítő helység: az amely a lakás és üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamosabb emberi tartózkodásra részben és ideig-lenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince)

Mór város övezeti besorolása az adóztatás szerint:

Ady Endre Agyag Akácfa Akai Alkotmány Arany János Árki utca Árki puszta Árpád Bajcsy Zsilinszky Bányász Bartók Béla Báthory Béke Bethlen Bocskai Budai Nagy Antal tér Cserhát Csókakői Csokonai . Deák Ferenc Deák Ferenc Deák Ferenc Deák Ferenc. Deák Ferenc Dobó István Dózsa György Dózsa György Dózsa György Dózsa György Dózsa György Építők Erkel Ferenc Érmellék Erzsébet tér Esze Tamás Ezerjó Fellner Jakab Felsődobos Futár Füzes Gyár Győri Hársfa Hegy Hegyalja Honvéd Hunyadi Ifjúság Jegenye Jókai Jószerencsét József Attila Kálmán Imre Kapucinus tér Kert Kígyó Kinizsi Kis Kisbéri Kiserdő Kisfaludy Kistábor Kodály Zoltán Kodály Zoltán Kórház Kossuth Lajos Kossuth Lajos Kossuth Lajos Kölcsey Köztársaság tér Liszt Ferenc Lovarda Major Május 1. Martinovics Martinovics Mátyás király Mester Mikes Kelemen Mónus I. köz Mónus I. utca Napsugár Nemes Orgona Perczel Mór Petőfi Sándor Petőfi Sándor Pince Pincesor Radó Antal Rákóczi Rózsa Szabadság tér Széchenyi Széchenyi Szent Borbála Szent István Szilágyi Erzsébet Szondi Tábor Táncsics Mihály Téglás köz Tímár puszta Újlak Úttörő Vágóhíd Vámos köz Városház köz Vásár tér Vasút Velegi u Vénhegyi Vértes Vértes Vértes Virág Vörösmarty Wekerle Sándor Wekerle Sándor Wekerle Sándor Wesselényi Zrínyi Zrínyi

1 - 37 - ig 2 - 28 - ig Petőfi u-ig Vágóhid -ig a többi szakasz 1 - 35 - ig 2 - 34 - ig 37 - 49 - ig 36 - 50 - ig 50/A , 51 - a többi sz. Kórház u-ig Kórház u- tól 1 - 15 - ig 2 - 24 - ig a többi szakasz Futár u-ig a többi szakasz átjáróig átjáró után Hársfa u- ig Hársfa u. után Gyógyszertárig 1 - 33 - ig 2 - 16 - ig a többi szakasz Vértes u-ig Ady u - ig a többi szakasz Vénhegy u-ig a többi szakasz

I. III. III. III. III. I. III. IV. III. I. III. III. III. III. III. III. II. II. III. III. I. I. II. II. III. III. I. I. II. II. III. III. III. II. I. III. II. III. IV. II. III. III. III. II. II. III. III. III. III. III. II. III. III. III. I. III. III. III. III. III. III. II. III. I. II. II. I. I. II. III. I. III. I. III. III. II. III. III. III. III. III. III. I. III. III. II. II. III. II. III. III. III. III. II. II. III. III. I. III. III. III. I. III. IV. III. III. II. I. I. III. I. III. II. I. I. II. III. III. I. I. II. III. II. III.


 

VIII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések
11. §.

A kommunális beruházásokkal kapcsolatos szabályok *

* A helyi adókról szóló törvénynek az idevágó 10. §-át az 1995. évi XCVIII. törvény hatályon kívül helyezte

1. Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a beruházás helye szerint illetékes önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból.
   
2. Ha a helyi adó éves összege nem éri el az (1) bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető
3. Az adóalany az adólevonási jogát az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesítheti, ha
   a) az adólevonási joga 1996. január 1. napja előtt nyílt meg,
   b) az 1996. január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását 1996. évben fejezi be,
   c) az 1996. január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít.

12. §.

Átmeneti eljárási szabályok 1998. évben

1. Az adó bevezetésének évében az adó bevallásának és megfizetésének időpontjai:
   a) Bevallási határidő: 1998. március 31.
   b) Az adó I. félévi összegének esedékessége: 1998. június 30.
   Az adó II. félévi összegének esedékessége: 1998. szeptember 15.

Záró rendelkezések
13. §.

1. 1. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény valamint az adózás rendéjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény előírásai az irányadók.
   2. E rendelet kihirdetéséről a jegyző köteles gondos-kodni.
   3. A rendelet hatálybalépésével 1998. január 1. napjától hatályát veszti a kommunális adókról szóló 28/1992. sz. Ök. rendelet.

Schmidt Ferenc polgármester
Dr. Kutér László jegyző