a Móri-víz és környékének helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról
Mór Város Önkormányzata, Mór közigazgatási területen található Móri-víz völgy természetvédelmi jelentősége, oktatási-ismeretterjesztési és kirándulóhelyként betöltött szerepe alapján, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkörében eljárva helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás céljából az alábbi rendeletet alkotja.
1. §
Mór Város Önkormányzata Mór város határában található Móri-víz völgyének természeti értékeinek hosszú távú megőrzése, oktatási-ismeretterjesztési és kirándulóhelyként való fenntartása céljából helyi védelem alá vonja.
2. §
A terület
a) megnevezése: Móri-víz Völgy Természetvédelmi Terület
b) jellege: természetvédelmi terület
c) kiterjedése: 120 ha 2479 m2
3. §
A terület védetté nyilvánításának indokolását és védett természeti értékeinek felsorolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
4. §
A védett terület ingatlan nyilvántartási adatait a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
5. §
A védett terület kezelési tervét a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. §
A védett terület természetvédelmi kezelését a Képviselő-testület által felkért Móri-Árok Természeti Öröksége Alapítvány végzi.
7. §
Ez az önkormányzati rendelet 2009. december 21. napjától lép hatályba.
Kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően gondoskodik.
Fenyves Péter Dornyi Sándor
polgármester jegyző
1. számú melléklet a 34/2009. (XII.17.) Ök. rendelethez
•1. A védetté nyilvánítás indokolása
Mór város környékének arculata, napjainkra szinte teljes mértékben eltér az egykori természetes állapottól. A móri Földhivatalban folytatott kutatás során sikerült tanulmányozni az 1883-ban Mórról és környékéről készített kőnyomatos térképeket. Úgy tűnik a 120 éves térképek első pillantása után (a mai viszonyokhoz képest), mintha egy másik terület térképét tartanánk a kezünkben. Hihetetlen, rég elfelejtett információkat mutatnak a több mint, egy évszázados nyomatok. Sok mindenre lehet következtetni a térkép felirataiból, egyes területrészek, dűlők régi elnevezéseiből. Számunkra különösen érdekes a régi mezőgazdasági szerkezethez kapcsolódó birtokviszony, illetve az ezzel együtt járó, apró nadrágszíj parcellás struktúra. Következtethetünk, továbbá az eltűntetett régi utak, betemetett árkok, felszántott rétek, és a szabályozott, töltések közé zárt folyó előtti állapot tájképi megjelenésére.
A képzeleten túl, az alábbi összehasonlítás elkészítésére ad lehetőséget a két emberöltővel ezelőtti, és a mai állapotot mutató térképek tüzetes vizsgálata. Ezt a vizsgálatot mutatja az
1. Táblázat. 1. táblázat: Az 1883 évi, és a mai állapot összehasonlítása Összehasonlítás alapja (290 ha) | 1883 évi állapot | Mai állapot | Csökkenés % |
Rétek, kaszálók kiterjedése |
Kb. 148 ha |
73 ha |
50,7 |
Erdők kiterjedése |
Kb. 9 ha |
4.32 (fasorok nélkül) |
50,8 |
Árkok hossza |
1333,4 m |
3110 m |
+57,2 |
Vízfolyás hossza |
8026 m (10405 m!) |
5980 m |
42,5 |
Földrészletek száma |
817 |
44 |
94,6 |
Az
1. Táblázat adataiból egyértelmű képet kapunk arról, hogy milyen mértékben fogyott a természet közelinek mondható területek száma. Ez átlagosan 48 %-os csökkenés!
A Móri-víz mederhosszánál a zárójelben jelzett érték az egykori meanderező meder, és a Malom-árok összevont hosszúsága. A mai meder ennek csupán 57, 5 %-a. A folyón átívelő két híd (Móron ill. Bodajkon) légvonalban mért távolsága 5320 m, ami az egykori meder 51,1%-a, míg a mai meder a légvonalban mért távolságnál csak 10 %-kal hosszabb.
A földrészletek számának óriási csökkenésének oka a mezőgazdasági szerkezet átalakulása. Ennek tudható be, hogy sok kis apró rét, legelő szántó művelés alá került, s így az arra addig jellemző természetes növényzet eltűnt.
Egyedüli növekményről, csak az árkok hosszúságát tekintve lehet beszélni. Sajnos ennek az oka a terület lecsapolási, a minél gyorsabb vízelvezetés, a magasan lévő talajvízszint megszüntetésének a szándéka.
A múlt vizsgálatakor a konkrét számadatokon kívül, érdekesek a régi feliratokból levonható tanulságok. Két vízimalom működött hajdanán, a Horváth-szögi Öreg-malom, és a Kecskemalom-tavi rétnél a Kecske malom. A Kecske malom egykori helye még érzékelhető, illetve a Malom-árok torkolata vélelmezhető a Móri-víz töltésén. Szintén a régi térkép alapján lehet következtetni egy egykori tó, a Véntó létezésére.
Az elmúlt évtizedekre jellemző nagyüzemi mezőgazdasági termelés környezetet romboló technológiájával, sok szép tájképi elemtől fosztotta meg a mai nemzedéket, valamint jelentős mértékben csökkentette a növény és állatvilág életterét.
E kedvezőtlen folyamat nem ált meg a rendszerváltás óta. Sőt, fokozódott a kárpótlás során földterületekhez jutott gazdálkodók természetet nem tisztelő tevékenysége, illetve régiónk lendületes ipari és infrastrukturális fejlődése miatt. Az ebből származó, rögtön kézen fogható előnyök folytán, az ipar mára már meghatározó a város, és környékének alakulásában. Az ipari termelés előtérbe helyezésével, természet- és környezetvédelemről, védendő természeti értékről (mintha azok nem is lennének) még helyi szinten is csupán elvétve esik szó.
Fenti komoly veszélyeztető tényezők ellenére, szerencsére fellelhető még néhány maroknyi terület, melyek még megmenthetőek magunk és az utókor számára.
Ilyen terület a Móri-víz és környéke. A „Parátlitól" (Velegi úti lakóteleptől) egészen Bodajkig végigfutó rétek, nádasok, égeres-füzesek csodálatos szépségű fűzérként fogják közre a patakot a Vértes és a Kelet-Bakony között. Ez a látszólag gazos, mocsárvidék mezőgazdaságilag igen kevés értéket képvisel, főleg az időjárástól mindig változó talaj és felszíni vizek miatt, mely tényezőnek köszönheti természeti értékét. Kaszálói, kis erdőligetei kivételével valóban majd értéktelennek mondható, ám az élővilág számára élő-, szaporodó-, búvó és táplálkozóhely, valóságos oázis a szomszédos mezőgazdasági területek „kultúrsivatagában". Az utolsó pillanatokban vagyunk ahhoz, hogy megvédjük értékeit, megismerjük, és tegyünk azon tényezők ellen, melyek veszélyeztetik fennmaradásukat.
Sajnos mára már a Móri-víz környéke sem érintetlen, mégis jelen állapota még természet közelinek mondható, ott természetvédelmi szempontból ritkaságokat találunk. Másik érdekessége, és szerencséje éppen, az intenzív mezőgazdasági művelésre való alkalmatlansága. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy megmaradt szinte eredeti formájában, nem érte átfogó táj átalakítási tevékenység. Járva ezt a szép területet, elképzelhetjük, milyen lehetett sok-sok évvel ezelőtt, mikor még a civilizáció ártalmai nem érték ilyen mértékben környezetünket.
Fontos dolog ez, hiszen a Móri-árokban mára már ez az egyetlen terület, amely emlékeztet a hajdan volt szabályozatlan vízfolyás árterületére, annak növény és állatvilágára, amely nap, mint nap ki van téve a különböző káros emberi tevékenységeknek. Ezért is sürgető feladat helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítani. A terület szerencséje a természeti értékeken kívül, hogy a területen legtöbbet mozgó helyi érdekek közül a Vajali Vadásztársaság tagsága, köztük Groszeibl Zoltán fővadász is kiemelten fontosnak tartja e kis területet megőrizni rövidtávon a környékbeliek, hosszútávon az utókor számára.
•2. A terület környezeti adottságának bemutatása
2.1. Domborzati viszonyok
A Móri-árok a Láng-Vass féle reliefenergiatérképen a Dunántúli-középhegység DNY-Vértes peremi szakaszának izoreliefenergia vonalai közé esik. Geomorfológiai arculata eltér a Dunántúl egyéb területeitől, különösen a geológiai, geomorfológiai, talajtani, klimatikus és botanikai vonatkozásban. Ezért kifejezetten résztájnak tekinthető (Kiss 1992). Az átlagos tengerszint feletti magasság 160-200 m közötti. A legmagasabb a Vértes lábánál lévő Felső Magyalos 305,7 m. Legalacsonyabb pont a Mór-Bodajki vízfolyásnál mért 142,2 m.
A két középhegységet borító erdőséget szelíd dombok követik a Móri-víz irányába, majd a folyó mentén a terület szinte teljesen síkká válik.
A terület alapkőzete 4-500 m vastag tengeri és szárazföldi üledék. A felső pannóniai beltenger visszahúzódása után a süllyedő árok 40-50 m vastagságú homokos, kavicsos folyóvízi hordalékkal töltődött fel (Erdős 2002).
Az árok dombságai nagyobbrészt hosszan elnyúló, annak irányával, lefutásával megegyező anyag. Löszhátak, kavicsdombok, melyek „tanú-, szigethegyek".
Jelentősebb magasságok a vértesi oldalon: Ürge-, Látó-, Kecske-, Dávid-hegy.
Jelentősebb magasságok a bakonyi oldalon: tárnoki Hintási Páskom, Koplaló, Tőrösi dombok.
2.2. Éghajlati adottságok
A vizsgált terület a Dunántúli-középhegység éghajlati körzetbe tartozik, melyet a Köppen-féle éghajlatrendszerben cfbxx-el jelölnek. Klimatikus jellemzőit az
1.-2. Táblázat tartalmazza.
1. Táblázat: A régió klimatikus adottságai
Adatforrás: OMSZ Önálló Időjáráselőrejelzési Osztály |
Adat |
Érték |
Átlagos évi középhőmérséklet (C): |
10.81 |
Tenyészidőszak alatti középhőmérséklet (C): |
17.81 |
Fagyos napok száma: |
21-22 |
Havas napok száma: |
16-17 |
Hótakaró átlagos vastagsága (cm): |
19-19 |
Hőségnapok száma: |
25-30 |
Átlagos maximális hőmérséklet: |
22.1 |
Napsütéses órák száma: |
1900-2000 |
2. Táblázat: A régió átlagos hőmérséklet és csapadék értékei
|
Hónap | Havi átlagos |
Hőmérséklet (C) | Csapadék (mm) |
JANUÁR |
-1,2 |
35,00 |
FEBRUÁR |
0,8 |
33,00 |
MÁRCIUS |
5,6 |
35,00 |
ÁPRILIS |
11,4 |
44,00 |
MÁJUS |
16,3 |
57,66 |
JÚNIUS |
19,8 |
62,66 |
JÚLIUS |
21,7 |
50,00 |
AUGUSZTUS |
20,9 |
74,33 |
SZEPTEMBER |
16,8 |
46,33 |
OKTÓBER |
11,1 |
43,66 |
NOVEMBER |
5,2 |
54,66 |
DECEMBER |
0,8 |
38,33 |
(Vajal Vadásztársaság 10 éves Vadgazdálkodási Üzemterve) |
Ám ettől eltérően a Móri-árok kifejezett, egységes karakterizálható mezoklimatikus bélyeget hordoz, amelyen belül számtalan mikroklimatikus elkülönülés tapasztalható. (Kiss 1992.)
Fentieket, illetve a vizsgált terület különlegességét bizonyítják a Móron mért csapadék és hőmérsékleti adatok. A
3. Táblázatban szereplő értékek az 1959-1988 évek, a zárójelben szereplő adatok az 1901-1950 évek kerekített, átlagos értékeit mutatják, hónapokra lebontva.
3. Táblázat: Móron mért hőmérséklet és csapadék adatok Hónap | Havi átlagos |
Hőmérséklet (C) | Csapadék (mm) |
JANUÁR |
-0,56 |
42,65 (35) |
FEBRUÁR |
1,23 |
32,78 (36) |
MÁRCIUS |
5,31 |
28,99 (39) |
ÁPRILIS |
10,05 |
51,38 (51) |
MÁJUS |
15,54 |
76,35 (71) |
JÚNIUS |
18,41 |
80,90 (60) |
JÚLIUS |
20,31 |
82,35 (58) |
AUGUSZTUS |
19,90 |
82,38 (61) |
SZEPTEMBER |
15,37 |
59,91 (55) |
OKTÓBER |
9,51 |
57,70 (55) |
NOVEMBER |
4,80 |
48,89 (53) |
DECEMBER |
0,76 |
48,56 (41) |
(Kiss 1992)
2.3. Hidrológiai viszonyok
A Móri árok ősfolyója az Őssárvíz volt, mely a Kárpátok nyugati része felől lefolyó vizet vezette a Mezőföldön keresztül az Alföld felé (Erdős 2002).
Mára sajnos a vizsgált terület vízhálózata gyérnek mondható. A felszínre jutó víz mennyiségét nagyban csökkentette a bányászati tevékenység, melynek révén sok forrás apadt el. Ma a Móri-víz vizsgált szakaszát tápláló források száma 17 db. A források nagy része időszakos, vizük kemény, karsztvíz jellegű. A források vízhozama a karsztvízszinttől függ. A térségről általában elmondható, hogy sem talaj, sem rétegvizekben nem bővelkedik.
Főbb tápláló források, vízfolyások: Káposzta-ér, Vájós-kút, Két-ér illetve a móri halastavak túlfolyása, Jenő-kút, Koplalói források, Látó-hegyi tó túlfolyása, Hét-kúti forrás. E vízmennyiség folyóba kerülésével, majd az alsóbb szakaszon további gyűjtéssel alakul ki a Fehérvárcsurgón mért 500 l/sec vízhozam.
Fenti kedvezőtlen hidrológiai adottságok miatt is fontos a védendő területre nagyobb figyelmet fordítani. A Móri-víz hordalékos völgysíkján a talajvíz 2-3 m mélyen található, míg a folyó melletti réteken ez az érték 20 cm-re módosul. Itt csapadékos esztendőben a rét talajába vágott keréknyomokból is csak legnagyobb nyári melegben tűnik el a víz. A régióban ez különlegesség, ennek köszönhető a terület jellegzetes, különleges élővilága.
2.4. Jellemző talajtípusok
A Mór környéki talajok genetikai főtípusai a következők:
- - váztalajok
- - kőzethatású talajok
- - közép-és DK-európai barna erdőtalajok
- - csernozjom talajok
- - réti talajok
- - folyóvízi és tavi üledékek, hordalékok talajai
A vizsgált terület szempontjából a két utóbbi főtípus érdekes, további jellemzőik:
Réti talajok:- a) Közepes humuszrétegű, karbonátos öntés réti talajok, iszapos homokon, vagy agyagon.
- b) Típusos réti talajok, mélyben enyhén szódás altípus, iszapos homokon, vagy homokos agyagon.
A körülményektől függően a hidromorf viszonyok oka felületi vízborítás, vagy a talajvíz közelsége.
Folyóvízi és tavi üledékek hordalékok talajai: E talajok legfőbb sajátossága, hogy a talajképződési folyamatok kialakulását valamilyen külső tényező akadályozta. A talajbiológiai folyamatok felszínre gyakorolt hatását a permanensen ismétlődő áradások üledékei legátolták (Kiss 1992).
A környék talajfelszínére jellemző a nagy erodáltság. Mór talajainak 40%-a közepesen vagy erősen erodált, a talajok 35%-ánál lenne szükség talajjavításra (Erdős 2002).
•3. A Móri-víz völgyének természetvédelmi vizsgálata
A védetté nyilvánítás alapját, a területen található védett természeti értékek, védelemre érdemes tájképi elemek, védett növény és állatfajok adják. Felkutatásukkal nyeri el a védelmi javaslat igazi értelmét, illetve a kutatómunka eredményei indokolják az eljárás szükségességét, amelyet Groszeibl Zoltán és Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány munkatársai végeztek.
A védett területek hálózatának létrehozása egy olyan komplex folyamat részének tekinthető, ami együttesen biztosítja a természetvédelmi célok elérését. E komplex cselekvéssorozat elemeit többféle bontásban nevezhetjük el. A következő felsorolás két összefoglaló tanulmány (Shafer 1999, Margules-Pressey 2000) nyomán összegzi a legfontosabb lépéseket.
- Az érintett régió élővilágát, élőhelyeit leíró adatok összegzése.
- Az érintett régió érvényesítendő prioritások kijelölése, az elérendő természetvédelmi célok pontos meghatározása.
- Annak áttekintése, hogy a jelenlegi védett területhálózat milyen mértékben biztosítja a megfogalmazott célok elérését.
- A célok eléréséhez szükséges új, védett területek helyének kiválasztása
- Az alkalmazandó védettségi kategóriák meghatározása.
- A védett terület megtervezése
- A védett terület létrehozása, a védelmi kategóriának és a kitűzött céloknak megfelelő kezelés alkalmazása
- A védett terület biotikus és abiotikus állapotának rendszeres monitorozása, a kijelölt célállapotoktól való eltérésének korai jelzése.
- A szükséges intézkedések megtétele, szükség esetén a 2-5. pont újragondolása (Standovár 2001).
3.1. Botanikai felmérés
A vizsgált terület florisztikai beosztása: A védendő terület Magyarország növényföldrajzi beosztásában a következő:
Klímaöv, vegetációzóna: erdős puszták öve
Flóratartomány: Pannóniai flóratartomány (Pannonicum)
Flóravidék: Dunántúli-középhegység (Bakonyicum)
Flórajárás: Vértes és Bakony (Vesprimense)
(Soó nyomán, Kovács 1995)
A terület már említett különlegessége, miszerint éghajlatában és tájképi megjelenésében is eltér az elméletileg ide vonatkozó nagyobb földrajzi egységtől, leginkább a növényföldrajzi besorolás során szembeötlő. Ugyanis nem, illetve nem csak a Vértes és Bakony flórajárás elemei fedezhetőek fel, hanem az innen déli irányban elterülő Mezőföld elemei is megjelennek. Ez nem csoda, hiszen tulajdonképpen, annak észak-nyugati kis nyúlványa.
Így módosulhat a növényföldrajzi beosztás a következök szerint:
Flóravidék: Az Alföld flóravidéke (Eupannonicum)
Flórajárás: Duna-vidék (Colocense)
A rét sok helyen emlékeztet a Turján vidék rétjeire, de valószínűleg közelebb áll az igazsághoz az a kijelentés, hogy a középhegységi flóravidékbe beékelődő alföldi flóravidék jellegzetes elemei, mintegy átmeneti zónaként keverednek egymással.
A területen jelen lévő társulások közül a magaskórósok és kiszáradó láprétek (
Molinietalia) rendjével lehet a legtöbbet azonosítani. Ebbe tartozik a területen található 7 védett fajból 5 faj: a hússzínű ujjaskosbor (
Daczylorhiza incarnata), a mocsári kosbor (
Orchis laxiflora subs. palustris), szibériai nőszirom (Iris sibirica), fehér zászpa (
Veratrum album), réti iszalag
(Clematis integrifolia).
A szintén védett agárkosbor (
Orchis morio) a mezofil rétek, kaszálórétek (
Arrhenatheretalia) rendbe tartozik.
A felsorolt védett fajok nagy része cönoszisztematikailag a
Molinio-Juncetea-ba sorolható be. Rájuk a lomberdő és a szubmediterrán lombredő klíma (T=5-6), az üde-nedves vízháztartás (W=4-7) és a közel semleges-enyhén meszes talajlúgosság (R=3-4) a jellemző.
A terület növénytársulásai: A területen jelen lévő őshonos növényfajok leghatékonyabb védelme gyakorlatilag a fajok előfordulási helyeinek a védelme. Védelem alá helyezésével lehet óvni a növények egyedeit és a vele szoros összefüggésben álló életközösséget. Ha a biotópon belül bármi zavar keletkezik (pl. szántóföldi munkák, mederkotrás, fakitermelés, stb.) a védett növényfajok eltűnhetnek a velük együtt élő állatokkal együtt. Ezért nagy figyelmet kell fordítani az emberi behatásokra, amiknek többsége a mostani és a későbbi jelenléte természetvédelmi szakemberek irányításával pozitív irányba fordíthatók.
A védendő terület fontosabb növénytársulásainak ÉIÚ szerinti besorolása: A módosított Á-NÉR alapján készült Élőhelyismereti Útmutató 2.0 (Bölöni, J. - Kun, A. - Molnár, Zs. szerk. 2003) besorolásai szerint, az alábbi növénytársulások fordulnak elő a területen:
- - Láprétek (D1)
- - Kékperjés rétek (D2)
- - Mocsárrétek (D34)
- - Patakparti és lápi magaskórósok (D5)
- - Galagonyás-kökényes-borókás cserjések (P2B)
- - Égerligetek (J5)
A védendő terület fontosabb növénytársulásainak besorolása: Borhidi-Sánta (1999) besorolásai alapján az alábbi potenciálisan veszélyeztetett és védelemre javasolt társulások fordulnak elő a területen:
- - patakparti nádasok és magaskórósok rendje (Nasturtio-Glycerietalia Pignatti 1953) CORNIE azonosító szám: 53.4
- - patakparti égerligetek alcsoportja (Alnenion glutinosae-incanae Oberd. 1953) CORNIE azonosító szám: 44.32
- - kékperjés és kiszáradó láprétek csoportja (Molinion coeruleae Koch 1926) CORNIE azonosító szám: 97.31
- - sík és dombvidéki mocsárrétek csoportja (Deschampsion caespitosae Horvatic 1931) CORNIE azonosító szám: 37.26
- - bokorfüzesek és puhafaligetek rendje (Salicetalia purpureae Moor 1958) CORNIE azonosító szám: ---
Védett növények listája Magyar név | Tudományos név | Védettség | Eszmei érték (Ft) |
Hússzínű ujjaskosbor |
Dactylorhiza incarnata | védett | 10 000 |
Mocsári kosbor |
Orchis laxiflora subsp. palustris | védett | 10 000 |
Réti iszalag |
Clematis integrifolia | védett | 2 000 |
Szibériai nőszirom |
Iris sibirica | védett | 10 000 |
Kisfészkű aszat |
Cirsium brahycephalum | védett | 2 000 |
Agárkosbor |
Orchis morio | védett | 10 000 |
Fehér zászpa |
Veratrum album | védett | 2 000 |
3.2. Zoológiai felmérés
A területen gerinctelen állatokra vonatkozóan még nem történt részletes kutatás, a többszöri megfigyelések viszont arra hívják fel a szakemberek figyelmét, hogy vannak itt védendő fajok.
Az eddig megfigyelt védett fajok: Magyarnév | Latinnév | Védettség | Eszmei érték (Ft) |
Imádkozó sáska |
Mantis religiosa | védett | 2000 |
Szarvasbogár |
Lucanus cervus | védett | 2000 |
Nappali pávaszem |
Inachis io | védett | 2000 |
Kardoslepke |
Iphiclides podalirius | védett | 10000 |
Fecskefarkú lepke |
Papilio machaon | védett | 2000 |
A területen található védett gerinces állatfajok a természetes környezetükben egyre jobban ki vannak szolgáltatva olyan külső tényezőknek pl: emberi zavarás, szennyezés, vízelvezetés, mely hatások károsan érvényesülnek az itt kialakult változatos élővilágra.
A jelenlévő fajok közül, mint pl.: a kétéltűek, amelyeknek szaporodásukhoz fontos a víz jelenléte, és egyben ennek az ökoszisztémának fontos tápláléka is. Azon állatfajok, melyek a környékben fészkelnek, viszont ide járnak táplálkozni a fennmaradásukhoz fontos ennek a területnek, és egyben természetes értékeinek megmentése.
Védett gerinces állatok listája A fajnevek utáni rövidítések magyarázata: F=fészkelő, V=vonuláskor, T=táplálkozó, kóborláskor gyakori vagy rendszeres vendég, R=ritka faj.
Magyar név | Latin név | Védettség | Eszmei érték (Ft) | Megjegyzés |
Kétéltűek |
Amphibia |
| |
|
Pettyes gőte |
Triturus vulgaris | védett | 2000 |
|
Barna varangy |
Bufo bufo | védett | 2000 |
|
Zöld varangy |
Bufo viridis | védett | 2000 |
|
Barna ásóbéka |
Pelobates fuscus | védett | 2000 |
|
Levelibéka |
Hyla arborea | védett | 2000 |
|
Mocsári béka |
Rana arvalis | védett | 2000 |
|
Erdei béka |
Rana dalmatina | védett | 2000 |
|
Kecskebéka |
Rana esculenta | védett | 2000 |
|
Kacagó béka (tavi béka) |
Rana ridibunda | védett | 2000 |
|
Kis tavi béka |
Rana lessone | védett | 2000 |
|
Vöröshasú unka |
Bombina bombina | védett | 2000 |
|
Hüllők |
Reptilia | | |
|
Mocsári teknős |
Emys orbicularis | védett | 50000 |
|
Fürge gyík |
Lacerta agilis | védett | 10000 |
|
Zöld gyík |
Lacerta viridis | védett | 10000 |
|
Vízisikló |
Natrix natrix | védett | 10000 |
|
Rézsikló |
Coronilla austriaca | védett | 10000 |
|
Madarak |
Aves | | |
|
Barátcinege |
Parus palustris | védett | 2000 |
F |
Barátposzáta |
Sylvia atricapilla | védett | 2000 |
F |
Barázdabillegető |
Motacilla alba | védett | 2000 |
F |
Barna rétihéja |
Circus aeruginosus | védett | 50000 |
F |
Békászó sas |
Aquila pomarina | Fokozottan védett | 1000000 |
R |
Berki tücsökmadár |
Locustella fluviatilis | védett | 10000 |
F |
Bíbic |
Vanellus vanellus | védett | 2000 |
F |
Búbosbanka |
Upupa epops | védett | 50000 |
F |
Cigánycsuk |
Saxicola torquata | védett | 2000 |
F |
Csilp-csalp füzike |
Phylloscopus collybita | védett | 2000 |
F |
Citromsármány |
Emberiza citrinella | védett | 2000 |
F |
Cserregő nádiposzáta |
Acrocephalus scirpaceus | védett | 2000 |
F |
Csuszka |
Sitta europaea | védett | 2000 |
F |
Egerészölyv |
Buteo buteo | védett | 10000 |
F |
Énekes nádiposzáta |
Acrocephalus palustris | védett | 2000 |
F |
Énekesrigó |
Turdus philomelos | védett | 2000 |
F |
Erdei cankó |
Tringa ochropus | védett | 2000 |
V |
Erdei fülesbagoly |
Asio otus | védett | 10000 |
F |
Erdei pinty |
Fringilla coelebs | védett | 10000 |
F |
Fehér gólya |
Ciconia ciconia | Fokozottan védett | 100000 |
V,T |
Fekete gólya |
Ciconia nigra | Fokozottan védett | 500000 |
V,T |
Fekete rigó |
Turdus merula | védett | 10000 |
F |
Fenyőpinty |
Fringilla montifringilla | védett | 2000 |
V |
Fenyőrigó |
Turdus pilaris | védett | 10000 |
V |
Foltos nádiposzáta |
Acrocephalus schoenobaenus | védett | 2000 |
F |
Függőcinege |
Remiz pendulinus | védett | 2000 |
F |
Fülemüle |
Luscinia megarhynchos | védett | 10000 |
F |
Fürj |
Coturnix coturnix | védett | 50000 |
F |
Füsti fecske |
Hirundo rustica | védett | 2000 |
V,T |
Gatyás ölyv |
Buteo lagopus | védett | 50000 |
V |
Guvat |
Rallus aquaticus | védett | 10000 |
F |
Gyurgyalag |
Merops apiaster | Fokozottan védett | 100000 |
V,T |
Hamvas küllő |
Picus canus | védett | 50000 |
R |
Hantmadár |
Oenantha oenanthe | védett | 10000 |
V |
Haris |
Crex crex | Fokozottan védett | 500000 |
F |
Hegyi billegető |
Motacilla cinerea | védett | 10000 |
R |
Héja |
Accipiter gentilis | védett | 50000 |
F |
Holló |
Corvus corax | védett | 10000 |
V,T |
Kabasólyom |
Falco subbuteo | védett | 50000 |
F |
Kakukk |
Cuculus canorus | védett | 10000 |
F |
Karvalyposzáta |
Sylvia nisoria | védett | 50000 |
F |
Kék cinege |
Parus caeruleus | védett | 10000 |
F |
Kék galamb |
Columba oenas | védett | 50000 |
V |
Kékes rétihéja |
Circus cyaneus | védett | 50000 |
V |
Kenderike |
Caeduelis cannabina | védett | 10000 |
F |
Kis poszáta |
Sylvia curruca | védett | 10000 |
F |
Kis sólyom |
Falco columbarius | védett | 50000 |
V |
Kuvik |
Athene noctua | Fokozottan védett | 100000 |
F |
Léprigó |
Turdus viscivorus | védett | 10000 |
F |
Macskabagoly |
Strix aluco | védett | 50000 |
F |
Meggyvágó |
Coccothraustes coccothraustes | | 10000 |
F |
Mezei pacsirta |
Alauda arvensis | védett | 10000 |
F |
Mezei poszáta |
Sylvia communis | védett | 10000 |
F |
Molnár fecske |
Delicon urbica | védett | 2000 |
V,T |
Nádi sármány |
Emberiza schoeniclus | védett | 10000 |
F |
Nádi tücsökmadár |
Locustella luscinioides | védett | 10000 |
F |
Nádirigó |
Acrocephalus arundinaceus | védett | 2000 |
F |
Nagy fakopáncs |
Dendrocopos major | védett | 10000 |
F |
Nagy kócsag |
Egretta alba | Fokozottan védett | 100000 |
V,T |
Nagy őrgébics |
Lanius excubitor | védett | 50000 |
V |
Nyaktekercs |
Jynx torquilla | védett | 10000 |
F |
Örvös galamb |
Columba palumbus | | |
F |
Őszapó |
Aegithalos caudatus | védett | 10000 |
F |
Parlagi sas |
Aquila heliaca | Fokozottan védett | 1000000 |
V |
Partifecske |
Riparia riparia | védett | 10000 |
F |
Réti tücsökmadár |
Locustella naevia | védett | 10000 |
F |
Rozsdás csuk |
Saxicola rubetra | védett | 10000 |
F |
Rövidkarmú fakusz |
Certhia brachydactyla | védett | 2000 |
F |
Sárga billegető |
Motacilla flava | védett | 10000 |
F |
Sárgarigó |
Oriolus oriolus | védett | 10000 |
F |
Sárszalonka |
Gallinago gallinago | védett | 50000 |
V |
Széncinege |
Parus major | védett | 10000 |
F |
Szürke cankó |
Tringa nebularia | védett | 10000 |
V |
Szürke gém |
Ardea cinerea | védett | 10000 |
V,T |
Szürke légykapó |
Muscicapa striata | védett | 10000 |
F |
Tengelic |
Carduelis carduelis | védett | 10000 |
F |
Tövisszúró gébics |
Lanius collurio | védett | 10000 |
F |
Vadgerle |
Streptopelia turtur | védett | 10000 |
F |
Vörös vércse |
Falco tinnunculus | védett | 50000 |
F |
Vörösbegy |
Erithacus rubecula | védett | 10000 |
F |
Zöld küllő |
Picus viridis | védett | 50000 |
F |
Zöldike |
Carduelis chloris | védett | 10000 |
F |
Sordély |
Miliaria calandra | védett | 10000 |
F |
Emlősök |
Mammalia
| | |
|
Keleti sün |
Erinaceus concolor | védett | 2000 |
|
Vakondok |
Talpa europaea | védett | 2000 |
|
Erdei cickány |
Sorex araneus | védett | 2000 |
|
Törpecickány |
Sorex minutus | védett | 2000 |
|
Mezei cickány |
Crocidura leucodon | védett | 2000 |
|
Közönséges vízicickány |
Neomys fodiens | védett | 2000 |
|
Közönséges denevér |
Myotis myotis | védett | 50000 |
|
Vízi denevér |
Myotis daubentoni | védett | 10000 |
|
Szürke hosszúfülű denevér |
Plecotus austriacus | védett | 10000 |
|
Törpedenevér |
Pipistrella pipistrellus | védett | 10000 |
|
Korai denevér |
Nyctalus noctula | védett | 10000 |
|
Kései denevér |
Eptesicus serotinus | védett | 10000 |
|
Vidra |
Lutra lutra | védett | 250000 |
|
Nyuszt |
Martes martes | védett | 2000 |
|
Hermelin |
Mustela erminea | védett | 10000 |
|
Közönséges menyét |
Mustela nivalis | védett | 2000 |
|
2. számú melléklet a ..../2009. (...) Ök. rendelethez
A Móri-víz Völgy Természetvédelmi Terület ingatlan nyilvántartási adatai
Érintett település: Mór
Hrsz. | alr. | Terület (ha, m2) | Érték (AK) | Művelési ág | Tulajdonos |
01046/1 |
b | 3,8190 | 26,73 |
erdő |
Kamarás József |
01047 |
| 1993 | 0,00 |
kivett árok |
Magyar Állam |
01048/12 |
a | 3,2791 | 40,01 |
legelő |
Karovszky Zoltánné,
Gróf Gábor Imre |
b | 2411 | 0,92 |
erdő |
01061/1 |
| 2951 | 1,12 |
erdő |
Ferencz József és Ferencz Józsefné |
01061/2 |
b | 7,9007 | 188,72 |
rét |
26 magánszemély |
c | 3613 | 0,00 |
kivett árok |
01062 |
| 939 | 0,00 |
kivett árok |
Mór Város Önkormányzata |
01063 |
a | 7395 | 2,81 |
erdő |
Raduka János |
b | 1,6308 | 42,56 |
rét és árok |
01077/1 |
| 6853 | 25,01 |
rét és árok |
Gróf Gábor Imre |
01077/2 |
| 6717 | 24,52 |
rét és árok és járási mintatér |
Gróf László |
01077/3 |
| 6726 | 24,55 |
rét és árok |
Pábli Antal |
01078 |
| 473 | 1,23 |
rét |
Pábli Antal |
01080 |
| 1,0684 | 27,89 |
rét |
Pábli Antal |
01081/8 |
| 1,9981 | 52,15 |
rét |
Pábli Antal |
01082 |
| 1632 | 0,00 |
kivett árok |
Mór Város Önkormányzata |
01083/1
01083/2 |
a | 61,6822 | 1029,38 |
szántó |
55 magánszemély |
b | 5042 | 1,92 |
erdő |
d | 3,0023 | 71,18 |
rét és járási mintatér |
g | 5246 | 0,00 |
kivett árok |
h | 6,9641 | 159,30 |
rét és járási mintatér |
01084 |
| 9566 | 0,00 |
kivett út |
Mór Város Önkormányzata |
01085 |
a | 7,6604 | 133,29 |
rét és árok |
23 magánszemély |
c | 4728 | 0,00 |
kivett töltés |
d | 1542 | 0,00 |
kivett töltés |
01087 |
| 3521 | 0,00 |
kivett út |
Mór Város Önkormányzata |
01088/1 |
| 2,4140 | 42,00 |
rét |
Sarok Lajos |
01088/2 |
| 1,1908 | 20,72 |
rét |
6 magánszemély |
01089 |
| 3097 | 0,00 |
kivett árok |
Magyar Állam |
01090/1 |
a | 2,2692 | 27,68 |
legelő |
Ruff Csaba |
b | 1,5995 | 38,87 |
szántó |
c | 806 | 0,98 |
legelő |
01090/2 |
a | 4571 | 5,58 |
legelő |
Gróf Gábor Imre |
b | 2,4804 | 60,27 |
szántó |
c | 1431 | 1,75 |
legelő |
01090/3 |
a | 6664 | 8,13 |
legelő |
Karovszky Zoltánné |
b | 2,3999 | 58,32 |
szántó |
c | 973 | 1,19 |
legelő |
Összesen | 120,2479 | 2118,78 |
|
|
Mór területei művelési áganként
Művelési ág | Terület (ha, m2) | Érték (AK) |
legelő | 6,9928 | 85,32 |
szántó | 68,1620 | 1186,84 |
rét | 14,6193 | 332,71 |
rét és árok | 10,6491 | 225,41 |
rét és járási mintatér | 9,9664 | 230,48 |
rét és árok és járási mintatér | 0,6717 | 24,52 |
erdő | 5,5989 | 33,5 |
kivett árok | 1,6520 | 0,00 |
kivett út | 1,3087 | 0,00 |
kivett töltés | 0,6270 | 0,00 |
Összesen | 120,2479 | 2118,78 |
3. számú melléklet a .../2009. (...) Ök. rendelethez
1. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV
- Általános információk
•1.1. A terület azonosító adatai
a) azonosításra alkalmas név: |
Vajal-forrás és Környéke Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület |
b) a Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma: | |
c) tervezési terület helyi jelentőségű védett terület-részeire vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma: | Önk rend. |
d) nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy nemzetközi jelentőségű terület jelölése, sorszáma: | - |
f) a tervezési terület kiterjedése: | Kb. 120 ha 2479 m2 |
g) a megye megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: | Fejér |
h) a települések megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: | Mór |
i) a tengerszint feletti magassága (szélső értékek): | 150 m |
j) a tervezési területet fedő 1: 100 000 méretarányú térképszelvények száma:
| EOTR - |
k) az illetékes természetvédelmi hatóság megnevezése: | Mór Városi Önkormányzat Jegyzője |
l) a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő megnevezése | Móri-Árok Természeti Öröksége Közalapítvány. |
1.2. A terület rendeltetése Természetvédelmi: Biztosítsa a védendő terület hosszú távú megőrzését, ezzel az ott élő védett növény- és állatfajok sokféleségének védelmét, élőhelyük megtartását.
Tájképi elem védelme: A környéken egyedülálló tájképi elem együttes, a patak mentén csodálatos szépségű fűzérként végigfutó rétek, nádasok, égeres-füzesek látványának megőrzése.
Oktatási-ismeretterjesztési és kirándulóhely: A város közelében természetvédelmi oktatást segítő bemutatóhely.
1.3. A terület jogi helyzeteHelyi jelentőségű természetvédelmi terület
1.4. A terület elhelyezkedése, határaiA tervezési terület Fejér megyében, Mór város központjától DK irányban, a „Parátli"-tól kezdődődik. Innen Bodajk település felé hosszú, keskeny sávban eléri Bodajk település közigazgatási határát. A keskeny téglalap alakú terület hossztengelyét a Móri-víz folyó adja. Nyugati, illetve keleti határait a réteket, erdőfoltokat övező szántóterületek adják.
Középpontjának hozzávetőleges földrajzi koordinátái: EOV Y: 472106, EOV X: 181215.
A tervezési terület lehatárolása az 1. számú térképmellékletben került feltüntetésre.
1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok Hrsz. | alr. | Terület (ha, m2) | Érték (AK) | Művelési ág | Tulajdonos |
01046/1 |
b | 3,8190 | 26,73 |
erdő |
Kamarás József |
01047 |
| 1993 | 0,00 |
kivett árok |
Magyar Állam |
01048/12 |
a | 3,2791 | 40,01 |
legelő |
Karovszky Zoltánné,
Gróf Gábor Imre |
b | 2411 | 0,92 |
erdő |
01061/1 |
| 2951 | 1,12 |
erdő |
Ferencz József és Ferencz Józsefné |
01061/2 |
b | 7,9007 | 188,72 |
rét |
26 magánszemély |
c | 3613 | 0,00 |
kivett árok |
01062 |
| 939 | 0,00 |
kivett árok |
Mór Város Önkormányzata |
01063 |
a | 7395 | 2,81 |
erdő |
Raduka János |
b | 1,6308 | 42,56 |
rét és árok |
01077/1 |
| 6853 | 25,01 |
rét és árok |
Gróf Gábor Imre |
01077/2 |
| 6717 | 24,52 |
rét és árok és járási mintatér |
Gróf László |
01077/3 |
| 6726 | 24,55 |
rét és árok |
Pábli Antal |
01078 |
| 473 | 1,23 |
rét |
Pábli Antal |
01080 |
| 1,0684 | 27,89 |
rét |
Pábli Antal |
01081/8 |
| 1,9981 | 52,15 |
rét |
Pábli Antal |
01082 |
| 1632 | 0,00 |
kivett árok |
Mór Város Önkormányzata |
01083/1
01083/2 |
a | 61,6822 | 1029,38 |
szántó |
55 magánszemély |
b | 5042 | 1,92 |
erdő |
d | 3,0023 | 71,18 |
rét és járási mintatér |
g | 5246 | 0,00 |
kivett árok |
h | 6,9641 | 159,30 |
rét és járási mintatér |
01084 |
| 9566 | 0,00 |
kivett út |
Mór Város Önkormányzata |
01085 |
a | 7,6604 | 133,29 |
rét és árok |
23 magánszemély |
c | 4728 | 0,00 |
kivett töltés |
d | 1542 | 0,00 |
kivett töltés |
01087 |
| 3521 | 0,00 |
kivett út |
Mór Város Önkormányzata |
01088/1 |
| 2,4140 | 42,00 |
rét |
Sarok Lajos |
01088/2 |
| 1,1908 | 20,72 |
rét |
6 magánszemély |
01089 |
| 3097 | 0,00 |
kivett árok |
Magyar Állam |
01090/1 |
a | 2,2692 | 27,68 |
legelő |
Ruff Csaba |
b | 1,5995 | 38,87 |
szántó |
c | 806 | 0,98 |
legelő |
01090/2 |
a | 4571 | 5,58 |
legelő |
Gróf Gábor Imre |
b | 2,4804 | 60,27 |
szántó |
c | 1431 | 1,75 |
legelő |
01090/3 |
a | 6664 | 8,13 |
legelő |
Karovszky Zoltánné |
b | 2,3999 | 58,32 |
szántó |
c | 973 | 1,19 |
legelő |
Összesen | 120,2479 | 2118,78 |
|
|
1.6 Területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások
1.6.1. Településrendezési vonatkozások Mór Városi Önkormányzat Képviselő-Testülete a 76/2006. (VIII.30.) számú határozattal és a 23/2006. (IX. 25.) számú rendelettel elfogadta Mór Településrendezési Tervét. A településrendezési tervben meghatározásra került, hogy Mór területén természetvédelmi szempontból az alábbi védettségeket kell figyelembe venni:
Móron ex lege védett terület (láp, kunhalom, szikes tó) nem található. A település közigazgatási területén ex lege védett források helyezkednek el.
A település területén érzékeny természeti terület nem található.
A település területén országos védelem alatt álló terület (Vértesi Tájvédelmi Körzet) található, amely a tervezett Vértesi - Naturpark területéhez fog tartozni, ahol a természeti és kulturális értékek hasznosítását az idegenforgalom - elsősorban a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés - lehetőségeit feltáró részletes vizsgálattal ajánlott alátámasztani. Az oktatási - kutatási - ökológiai célú idegenforgalmi hasznosítást, valamint a természetkímélő gazdálkodást szükséges előnyben részesíteni.
A településen az országos ökológiai hálózat egyéb területei: Ökológiai folyosó területek a vízfolyások mentén helyezkednek el.
Természeti területek a Tímár erdő tömbje és a Móri víz mellett húzódnak.
A településen Natura 2000 területek kijelölésre kerültek.
Az országos védelemre nem tervezett és törvény ereje által sem védett területek közül számos természeti, illetve ökológiai értékekben gazdag. Ezen területek védelmét helyi természetvédelmi területek kialakításával, illetve a területhasználatok ökológiai védelmet biztosító szabályozásával lehet elérni.
A természeti védelem kialakítása megkönnyíti a tájvédelmi, művelési ág váltási javaslatok végrehajtását, ezáltal lehetővé teszi az élőhelyek rehabilitálását, ökológiai, illetve zöld folyosó kialakítását. A helyi védettségekkel a táj fontos elemeinek a fennmaradása biztosítható. A település területén helyi jelentőségű természetvédelmi területként védelemre tervezett területek:
- a Vajal-forrás és környéke, amelynek természetközeli állapota mély fekvésének köszönhetően megmaradt. Az itteni, viszonylag kis kiterjedésű nádasban őshonos, hatalmas szürke nyár matuzsálemek, valamint szintén idős füzek állnak. Számos állatfajnak nyújt menedéket az intenzív mezőgazdasági termeléssel övezett terület. A helyi jelentőségű természetvédelmi területen a tájszerkezet jellegzetes elemeit bemutató tanösvények kialakítása javasolható.
- a Móri-víz környéke, ahol rétek, nádasok, éger-füzesek kísérik a vízfolyást a Vértes és a Kelet-Bakony között. Ez, a talaj- és felszíni vízviszonyok miatt mezőgazdaságilag értéktelennek mondható terület ökológiailag igen jelentős értéket képvisel, számos természetvédelmi ritkaság található meg itt. Az élővilág számára élő-, szaporodó-, búvó- és táplálkozóhely, természetközeli állapotban való megőrzése az intenzív mezőgazdaság övezte területen rendkívüli fontosságú.
A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.
A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, feltöltést, bozót- és cserjeirtást végezni.
A település területén található idős, értékes fák helyi jelentőségű védett természeti emlékként védelem alá kerülnek. A helyi jelentőségű védett természeti emlék nem károsítható, nem vágható ki. Fakivágási engedély csak abban az esetben adható ki, amennyiben azt a növényegyed egészségi állapota szükségessé teszi és a fakivágás balesetveszély elhárítására irányul. A kivágást követően a fa helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó. A helyi jelentőségű védett természeti értékek védelem alá helyezéséről azon ingatlanok tulajdonosait, amelyen a természeti érték található, értesíteni kell.
1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája
A természetvédelmi kezelési terv készítője:
Móri-árok Természeti Öröksége Alapítvány
Groszeibl Zoltán Természetvédelmi szakmérnök
A tervezési terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet:
Móri-Árok Természeti Öröksége Alapítvány
2. A tervezési terület környezeti, természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek leírása
2.1. Környezeti jellemzők
2.1.1. Éghajlat
A terület klimatikus adottságait röviden az alábbi táblázatok mutatják be:
Adat |
Érték |
Átlagos évi középhőmérséklet (C): |
10.81 |
Tenyészidőszak alatti középhőmérséklet(C): |
17.81 |
Fagyos napok száma: |
21-22 |
Havas napok száma: |
16-17 |
Hótakaró átlagos vastagsága (cm): |
19-19 |
Hőségnapok száma: |
25-30 |
Átlagos maximális hőmérséklet: |
22.1 |
Napsütéses órák száma: |
1900-2000 |
Hónap |
Havi átlagos |
Hőmérséklet (C) |
Csapadék (mm) |
JANUÁR |
-0,56 |
42,65 (35) |
FEBRUÁR |
1,23 |
32,78 (36) |
MÁRCIUS |
5,31 |
28,99 (39) |
ÁPRILIS |
10,05 |
51,38 (51) |
MÁJUS |
15,54 |
76,35 (71) |
JÚNIUS |
18,41 |
80,90 (60) |
JÚLIUS |
20,31 |
82,35 (58) |
AUGUSZTUS |
19,90 |
82,38 (61) |
SZEPTEMBER |
15,37 |
59,91 (55) |
OKTÓBER |
9,51 |
57,70 (55) |
NOVEMBER |
4,80 |
48,89 (53) |
DECEMBER |
0,76 |
48,56 (41) |
2.1.2. Hidrológia
A tervezési terület a Móri-árok középső része, vízgyűjtője a szomszédos Vértes hegység DNY-i és Bakony hegység K-i területeinek.
A régióban a felszínre jutó víz mennyiségét nagyban csökkentette a bányászati tevékenység, melynek révén sok forrás apadt el. A térségről általában elmondható, hogy sem talaj, sem rétegvizekben nem bővelkedik.
A Móri-víz vizsgált szakaszát tápláló források száma durván 17 db. A források nagy része időszakos kemény karsztvíz jellegű. A források vízhozama a karsztvízszinttől függ.
Főbb tápláló források, vízfolyások: Káposzta-ér, Vájos-kút, Két-ér illetve a móri halastavak túlfolyása, Jenő-kút, Koplalói források, Látó-hegyi tó túlfolyása, Hét-kúti forrás.
Jelentős mennyiségű tisztított szennnyvíz kerül a móri szennyvíztisztító telep révén a folyóba.
E vízmennyiségek folyóba kerülésével, majd az alsóbb szakaszon további gyűjtéssel alakul ki a Fehérvárcsurgón mért 500 l/sec vízhozam.
A Móri-víz hordalékos völgysíkján a talajvíz 2-3 m mélyen található, míg a folyó melletti réteken ez az érték 20 cm-re módosul. Itt csapadékos esztendőben a rét talajába vágott keréknyomokból is csak legnagyobb nyári melegben tűnik el a víz. A régióban ez különlegesség, ennek köszönhető a terület jellegzetes, különleges élővilága.
2.1.3. Felszínalaktan
A tervezési terület a földrajzilag a Dunántúli-középhegység nagytájban, a Vértes-Velencei hegyvidék középtájban, a Móri-árok kistájban helyezkedik el.
A Vértes DNY-i széle (Csóka-hegy) sasbérces szerkezetű. Innen dombvidék jellegű területek (Kecske-hegy, Látó-hegy) képezik az átmenetet a Móri-víz folyót szegélyező, szinte alföldi sík (Sárrét) között. A tervezési területtől nyugatra ismét dombvidék jellegű területek következnek, melyek szintén átmenetet képeznek a Móri-víz és a Keleti-Bakony között.
2.1.4. Földtan, vízföldtan
A tervezési terület a
szakaszos süllyedéssel képződött Móri-árok egyik, ÉNY-DK-i irányú haránttörésében helyezkedik el. A Móri-árok a pannon emeletben tengerszoros, a felső pleisztocénben és a pleisztocén kezdetén ősfolyó, az Őssárvíz medre volt, mely a Kárpátok nyugati része felől lefolyó vizet vezette a Mezőföldön keresztül az Alföld felé. A környék legmélyebben fekvő területéről van szó, kb. 150 m a tengerszint feletti magassága.
2.1.5. Talajtan
A Mór környéki talajok genetikai főtípusai a következők:
-váztalajok
-kőzethatású talajok
-közép-és DK-európai barna erdőtalajok
-csernozjom talajok
-réti talajok
-folyóvízi és tavi üledékek, hordalékok talajai
A tervezési terület talajtani szempontból elkülönül a közvetlen környékétől a vizsgált terület szempontjából a két utóbbi érdekes, további jellemzőik:
Réti talajok
- a. Közepes humuszrétegű, karbonátos öntés réti talajok, iszapos homokon, vagy agyagon.
- b. Típusos réti talajok, mélyben enyhén szódás altípus, iszapos homokon, vagy homokos agyagon.
A körülményektől függően a hidromorf viszonyok oka felületi vízborítás, vagy a talajvíz közelsége.
Folyóvízi és tavi üledékek hordalékok talajai
E talajok legfőbb sajátossága, hogy a talajképződési folyamatok kialakulását valamilyen külső tényező akadályozta. A talajbiológiai folyamatok felszínre gyakorolt hatását a permanensen ismétlődő áradások üledékei legátolták.
2.2. Biológiai, ökológiai jellemzők
2.2.1. Növényvilág
A vizsgált terület florisztikai beosztása:
Klímaöv, vegetációzóna: erdős puszták öve
Flóratartomány: Pannóniai flóratartomány (Pannonicum)
Flóravidék: Dunántúli-középhegység (Bakonyicum)
Flórajárás: Vértes és Bakony (Vesprimense)
2.2.1.1. Növénytársulások
A terület már említett különlegessége, miszerint éghajlatában és tájképi megjelenésében is eltér az elméletileg ide vonatkozó nagyobb földrajzi egységtől, leginkább a növényföldrajzi besorolás során szembeötlő. Ugyanis nem, illetve nem csak a Vértes és Bakony flórajárás elemei fedezhetőek fel, hanem az innen déli irányban elterülő Mezőföld elemei is megjelennek. Tulajdonképpen ez nem csoda, hiszen azzal határos, annak észak-nyugati kis nyúlványa.
Így módosulhat a növényföldrajzi beosztás a következök szerint:
Flóravidék: Az Alföld flóravidéke (Eupannonicum)
Flórajárás: Duna-vidék (Colocense)
Valóban, a rét sok helyen emlékeztet a Turján vidékre, illetve az ott található rétekre. De valószínűleg közelebb áll az igazsághoz az a kijelentés, hogy a középhegységi flóravidékbe beékelődő alföldi flóravidék jellegzetes elemei, mintegy átmeneti zónaként keverednek egymással.
2.2.1.2. A vizsgált terület növénytársulásainak ÉIÚ szerinti besorolása
A módosított Á-NÉR alapján készült Élőhelyismereti Útmutató 2.0 (Bölöni, J. - Kun, A. - Molnár, Zs. szerk. 2003) besorolásai szerint, az alábbi növénytársulások találhatóak a területen.
- B1a - Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások
- B5 - Nem zsombékoló magassásrétek
- D1 - Láprétek (Caricion davallianae)
- D2 - Kékperjés rétek
- D34 - Mocsárrétek
- D5 - Patakparti és lápi magaskórósok
- P2b - Galagonyás-kökényes-borókás cserjések
- J5 - Égerligetek
2.2.1.3. A területen végzett korábbi monitoring eredményei: - Kis-dűlő alatti terület növénytársulása Rókasásos láprét (Caricetum vulpinae Soó 1927).
Potenciálisan veszélyeztetett természetes társulás (Borhidi-Sánta 1999). - A Kecske-malom környékének növénytársulása a Kékperjés vagy kiszáradó láprétek csoportjába tartozó Meszes talajú kékperjés rét (Succiso Molinietum hungaricae).
Védett növényfaj:
Kisfészkű aszat (Crisium brachycephalum)Védelemre javasolt társulás (Borhidi-Sánta 1999). - A Karám-rét - Fink-rét növénytársulása a Kékperjés vagy kiszáradó láprétek csoportjába tartozó Meszes talajú kékperjés rét (Succiso Molinietum hungaricae).
Védelemre javasolt társulás (Borhidi-Sánta 1999).Védett növényfaj:
Dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) - A Hosszú-sárrét aljának növénytársulása a Sík és domvidéki mocsárrétek csoportjába tartozó Csenkeszes nedves kaszálórét (Ciriso cani-Festucetum pratensis).
Védett növényfaj:
Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)Mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp.palustris)Réti iszalag (Clematis integrifolia)Szibériai nőszirom (Iris sibirica)Kisfészkű aszat (Crisium brahycephalum)Védelemre javasolt társulás (Borhidi-Sánta 1999). - A bodajki Felső-réttel szomszédos területek növénytársulása a Sík és domvidéki mocsárrétek csoportjába tartozó Csenkeszes nedves kaszálórét (Ciriso cani-Festucetum pratensis).
Védett növényfaj:
Fehér zászpa (Veratrum album)Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)Kisfészkű aszat (Crisium brahycephalum)Vízmelléki csukóka (Scutellaria galericulata)Szibériai nőszirom (Iris sibirica)Vízmelléki csukóka (Scutellaria galericulata)Védelemre javasolt társulás (Borhidi-Sánta 1999). 2.2.2. Állatvilág
2.2.2.1. Gerinctelen fauna
Kellő szakértelem, illetve az ilyen irányú munka felszerelési hiányosságai miatt konkrét felmérés nem történt. Azonban jó néhány védett nagy lepke, és védett bogár faj, illetve további védett rovarfajok megfigyeléséből, illetve az élőhelyi adottságokból egyértelműen következik egy esetleges szakértő vizsgálat sikeressége.
2.2.2.2. Kétéltűek
A terület kétéltű állománya nagyon fontos pl. az itt táplálkozó gólyák számára, ezért védelmük - szaporodásra alkalmas vízfelületek kialakítása - igen lényeges feladat.
Megfigyelt kétéltű fajok (minden kétéltű faj védett):
Barna varangy (Bufo bufo)Zöld varangy (Bufo viridis)Erdei béka (Rana dalmatina)Mocsári béka (Rana arvalis)Leveli béka (Hyla arborea)Vöröshasú unka (Bombina bombina) 2.2.2.3. Hüllők
A vizsgált területen megfigyelt hüllő fajok (minden hüllő faj védett):
- Fürge gyík (Lacerta agilis) jelentős állománya él a területen, főleg a szárazabb Kis-dűlő környékén.
Zöld gyík (Lacerta viridis) jelentős populációja él a Felső- réten.
Vízisikló (Natrix natrix) többször megfigyelt faj a Móri-víz felső folyásán.
2.2.2.4. Madarak
A védett madarak csoportosítása rendhagyó módon nem a nomenklatúra szerint, hanem az élőhelyek összefüggése szerint:
Nedves kaszálók, rétek madárvilágaAz egyik legfontosabb kiemelten veszélyeztetett faja lehet e területeknek a
Haris (Crex crex) a nedves rétek potenciális élőhelyet nyújtanak számára, ám kétséget kizáró megfigyelése még nem volt.
Fürj (Coturnix coturnix) szintén nagyon fontos a fészkelője ezen élőhelyeknek, (kapcsolódva a szomszédos mezőgazdasági területekkel) stabil populációja él.
Fehér gólyának (Ciconia ciconia) Mór környékén a legfontosabb táplálkozó helye az egész védelemre javasolt terület.
Fekete gólyának (Ciconia nigra) Tavaszi és nyár eleji időszakban szinte mindennapos megjelenéséről beszélhetünk. Valószínűleg a közeli erdőségekben költ.
Bibic (Vanellus vanellus) rendszeres költő, de csak kis egyed számban.
Rozsdás csuk (Saxicola rubetra)Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Mocsárrétek és a szegélyező erdőfoltok, cserjésekSárszalonka (Gallinago gallinago) többszöri fészkelési kísérlete került megfigyelésre. Nem elképzelhetetlen, hogy nagyobb vízállások idején rendszeres költőfaja e területeknek.
Réti tücsökmadár (Locustella naevia) kis számban, de rendszeres fészkelő.
Guvat (Rallus acvaticus) Vizicsibék (Porzana sp.) Szürke cankó (Tringa nebularia) alkalmanként vonul és táplálkozik a területeken.
Nagy kócsag (Egretta alba) rendszeresen megjelenő faj.
Szürke gém (Egretta cinerea) rendszeresen megjelenő faj.
Gyurgyalag (Merops apiaster) és a
Búbosbanka (Upupa epops) a kb. 800 m-re észak-nyugati irányban lévő lösz oldalakban rendszeresen költ.
Parti fecske (Riparia riparia) a közeli homokbánya rendszeres fészkelője.
Fogoly (Perdix perdix) sajnos mára már csak alkalmi előfordulása ismert, bár a terület alkalmas lenne fészkelő helynek is. 2006-ban megkezdett repatriálása stagnál.
Sárga billegető (Motacilla flava) vonuláskor.
Barázda billegető (Motacilla alba)Vörösbegy (Erithacus rubecula)Fülemüle (Luscinia megarchynchos)Cigány csuk (Saxicola torquata)Hantmadár (Oenanthe oenanthe) csak vonuláskor.
Fekete rigó (Turdus merula)Kis poszáta (Sylvia curruca)Mezei poszáta (Sylvia communis)Barátposzáta (Sylvia atricapilla)Karvalyposzáta (Sylvia nisoria)Nagy őrgébics (Lanius excubitor) Tövisszúró gébics (Lanius collurio)Mezei veréb (Passer montanus)Erdei pinty (Fringilla coelebs)Meggyvágó (Coccotraustres coccotraustes)Zöldike (Carduelis chloris)Tengelic (Carduelis carduelis)Kenderike (Carduelis flavirostris)Citromsármány (Emberiza citrinella)Sordély (Miliaria calandra)Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) A magányos fák, illetve a környező erdők madaraiEgy-egy magányos fa önmagában is egy teljes életközösségnek a megtestesítője. A rovaroktól a gerincesekig - leginkább a madarak - szinte minden nemzetség képviselteti magát egy fajjal. Nagyon fontosak ezek a fák mivel a hatalmas koruk, illetve szabad növésük következtében pontos habitus képet kapunk róluk, mert teljesen más formában fejlődnek, mint a zárt erdőkben. Hosszan fejlődő rovaraink - pl. Szarvasbogár - bölcsői. Odvaikkal fontos fészkelő helyeket biztosítanak az odúlakó madarak számára.
Kék galamb (Columba oenas)Vadgerle (Streptopelia turtur)Kakukk (Cuculus canorus)Erdei fülesbagoly (Asio otus)Macskabagoly (Strix aluco)Zöld küllő (Picus viridis)Hamvas küllő (Picus canus)Nagy fakopáncs (Dendrocopus major)Nyagtekercs (Jynx torquilla)Léprigó (Turdus viscivorus)Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis)Szürke légykapó (Muscicapa stiata)Barát cinege (Parus palustris)Kék cinege (Parus caeruleus)Szén cinege (Parus major)Őszapó (Aegitolos caudatus)Csúszka (Sitta europea)Fakusz (Certhia sp.)Nagy fülemüle (Luscinia luscinia)Seregély (Sturnus vulgaris)Sárga rigó (Oriolus oriolus)Holló (Corvus corax)Kuvik (Athene nocuta)Kabasólyom (Falco subbuteo)Vörös vércse (Falco tinnunculus)Egerészölyv (Buteo buteo) Alkalmanként előforduló ritkább madarak Parlagi sas (Aqila heliaca)Kis sólyom (Falco colombarius)Békászó sas (Aquila pomarina)Gatyás ölyv (Buteo lagopus)Héja (Accipiter gentilis)Kékes rétihéja (Cycus cianeus)Vonuló északi récefajok
2.2.2.5. Emlősök
Sün (Erinaceus concolor)Közönséges erdei mókus (Sciurus vulgaris)Nagy pele (Glis glis)Menyét (Mustela nivalis)Nyuszt (Martes martes)Hermelin (Mustela eriminea)Vidra (Lutra lutra) 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők
2.3.1. MezőgazdaságA tervezési terület nagy részben szántó és rét, de előfordul legelő, erdő is.
2.3.2. ErdőgazdálkodásA tervezési területen egyetlen, a Mór 225 erdőtag, „A" részletét (3,8 Ha) érinti erdészeti üzemterv. Az üzemterv adatai szerint az erdőrészlet talajvédelmi rendeltetésű, de nem védett.
A területen található többi erdőtársulás, facsoport magányos fák egyedei erdészeti szabályozáson kívül állnak. Ez a tény nagy veszélyt is jelent megőrzésük szempontjából.
2.3.3. VadgazdálkodásVadgazdálkodási tevékenység folyik a területen. A tervezési terület a Vajal Vadásztársaság Mór vadászati jogosultságával érintett, 07 400 210 141 kódszámú vadászterületben fekszik.
2.3.4. Üdülés és idegenforgalomA tervezési területen közút nem halad, nagyközönség számára átlagos közlekedési (személyautó, kerékpár) eszközökkel az év jelentős részében nehezen megközelíthető. Ilyen irányú feltáratlansága, illetve értékei ismeretének hiányában ritkán látogatott. Turisztikai szempontból jelenleg csak a lovaglásban járatosak keresik fel.
2.3.5. Települési viszonyokA tervezési területen lakott terület nincs.
2.3.6. Oktatás, bemutatásA tervezési területen jelenleg nincs kiépített oktatással, bemutatással kapcsolatos létesítmény, de tervezett a védett területrészen az oktatást és bemutatást egyaránt szolgáló tanösvény és információs táblák kialakítása.
2.3.7. KutatásA területen részletes ökológiai, botanikai, zoológiai, vagy átfogóbb természetvédelmi kutatás, illetve ezekhez kapcsolódó monitoring tevékenység nem folyt, csak alkalmi és részleges botanikai és zoológiai felmérések történtek.
2.3. 8. Kultúrtörténeti értékekA tervezési területen nem lelhető fel kultúrtörténeti érték. Érdekességként lehet megemlíteni a régi vízimalom még felfedezhető gátmaradványait.
2.4. Táji értékek
A vizsgált terület tájképi megjelenése a környéken egyedülálló! A tervezési terület különleges tájképi értékkel bír, elsősorban a terület jellege, a területen található növénytársulások idilli összhangja természetközelisége miatt. A szomszédos környezet jellegében, művelésében nagyban különbözik, minden részlete régóta magán viseli az antropogén hatások eredményeit.
2.5. Adatbázisok
- településrendezési terv
- vízjogi üzemeltetési engedélyek
- vízminőség adatok
- tulajdoni lap
- fotódokumentáció
II. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS TERVEZETE
3.1. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése
A helyi jelentőségű védelemre tervezett területet természetszerű élőhelyként kell megőrizni. A környékét olyan mérvű táj átalakítási tevékenységek érték, melyek részleteiben sem emlékeztetnek a hajdani viszonyokra. A védendő terület még viszonylag egységesen mutatja, illetve emlékeztet az egykori állapotokra. Szerencsére maroknyi területen ugyan, de fokozottan védett fajok is megmaradtak. Botanikai szempontból a különleges tájképi értékkel is bíró, növénytársulások, zoológiai szempontból, mint védett állatfajok számára élőhelyet biztosító terület emelendő ki. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a terület alkalmas arra, hogy természetvédelmi kezeléssel nagyban fejleszthető.
Méret: A terület mérete közepes, elegendő a védelmi célok megvalósításához.
Sokféleség: A közvetlen környezethez viszonyítva a biológiai sokféleség kimagasló.
Természetesség: A területen található élőhely a mezőgazdasági szempontból művelésre alkalmatlanságának köszönheti a természetközeli állapotban maradását, így számos értékes fajnak nyújtanak élőhelyet.
Ritkaság: Számos ritka növény és állatfajnak nyújt élőhelyet a terület.
Sérülékenység: A terület a környezeti tényezők miatt sérülékeny.
Jellemzőség: A területen található növénytakaró jellemző a hasonló körülmények (mikrorégió) közötti természetes területekre. Ökológiai egységben elfoglalt helyzetét, potenciális természetvédelmi értékét, különleges jelentőségét éppen az adja, hogy a környéken hasonló területekről már az ilyen jellegű állapot az antropogén hatások miatt eltűnt.
Története: a terület mai képének kialakulását a mellékelt tájtörténeti elemzésben kerül részletezésre.
3.2. A természetvédelmi célkitűzések, stratégiák meghatározása
3.2.1. Célkitűzések
- Biztosítsa a területen található természetközeli állapotú élőhely hosszú távú fennmaradását, valamint a tervszerű természetvédelmi kezelés hatására az élőhely jelenlegi állapotának javulását,
- A tervezett élőhely rekonstrukciókkal és élőhely teremtő intézkedésekkel növekedjen a terület biodiverzitása, valamint a területen előforduló védett állat és növényfajok populációinak mérete,
- A terület biztosítsa a látogatók számára a természetközeli állapotú élőhely és ehhez kötődő fajok megismerésének, megfigyelésének lehetőségét.
- Fejlesztés, rekonstrukció
3.2.2. Természetvédelmi stratégiák
A terület rendeltetésének biztosításához alapvető stratégiai feltétel a terület jelenlegi állapotának, jellegének hosszú távú megőrzése, lehetőség szerint további javítása.
Ezért a terület ingatlan nyilvántartás szerinti művelési ágának megváltoztatása, valamint az ingatlanok funkciójának és jellegének megváltoztatása (pl. rét, legelő terület elszántás miatti csökkentése, útépítési területvesztés.) kifejezetten nem kívánatos tevékenység!A védett terület által érintett ingatlanok jelenlegi természetközeli állapota megfelelő természetvédelmi kezelés mellett alkalmas a terület helyi védettségű rendeltetésének hosszú távú biztosításához. A rendeltetésben foglalt funkciók hosszú távú biztosítása érdekében a környezeti és természetvédelmi kezelési terv bizonyos tevékenységeket időben és térben szabályoz, illetve tilt, valamint meghatározza a szükséges természetvédelmi kezelési beavatkozásokat.
A területet érintő ingatlanok állapotának megváltoztatása engedélyköteles és kizárólag a védett természeti terület rendeltetésével (lásd az 1.1.2. fejezetet) és a kezelési célkitűzésekkel összhangban történhet, amelyet határozatban kell előírni. A határozatot a jegyző adja ki, és végrehajtását ellenőrzi.
A védett természeti érték és természeti terület megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozás csak a jegyző, mint az első fokú természetvédelmi hatósági jogkört gyakorló hozzájárulásával lehetséges.
A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület tulajdonosának, illetve kezelőjének a feladata.
A védett természeti terület határainak táblával történő megjelölése szükséges.
A jelenlegi természeti állapot megőrzése mellett bizonyos élőhelyek rehabilitációja is indokolt lehet, például vizes élőhely rekonstrukció, tájidegen növényfajok eltávolítása, speciális szaporodó helyek kialakítása.
3.2.3. Korlátozó és veszélyeztető tényezők
- Anyagi források hiánya,
- Kedvezőtlen időben végzett mezőgazdasági munkálatok,
- Tűzifagyűjtés,
- Elszántás,
- Rétek korai kaszálása,
- Rétek kaszálása utáni legeltetés, illetve túllegeltetés,
- Túlzott látogató létszám okozta terhelés (turizmus), fegyelmezetlen magatartás,
- Látogatók okozta szemetelés,
- Havária esetén a folyó vízével potenciálisan bekerülő szennyező anyagok,
- Szennyvíztelep működési hibájából adódó szennyezés,
- Vízszintsüllyedés,
- Erdőtüzek,
- Globális klímaváltozás okozta környezeti változások,
- Erdőkártevők elszaporodása,
- A tájidegen fajok további terjedése,
3.3. A gyakorlati természetvédelmi feladatok meghatározása
Általános kezelési előírások
- - Mór város hatályos Helyi Építési Szabályzatában és Szabályozási Tervében (az Értékvédelem zónáihoz tartozó Táj és természetvédelem zónák között, mint helyi természetvédelmi területet szerepeltetni kell, a Szabályozási tervlapokon a védett területet jelölni kell,
- - Tilos további létesítmények telepítése, lakó- gazdasági, vagy egyéb építmény elhelyezése,
- - A látogatók a kijelölt úton és ösvényen gyalogosan közlekedhetnek,
- - A természetbeli állapotuk alapján gyep területeket kaszálással kell kezelni a gyomosodás megakadályozása érdekében. A rétek fokozottan védett növényfajok miatt különösen értékes részein szükség esetén időnkénti cserjeirtással a cserjésedést meg kell akadályozni,
- - A kaszálás időbeli korlátozása szükséges,
- - A védett területen biztosítani kell a látogatók számára a személyi hulladék megfelelő összegyűjtését szolgáló hulladéktárolók elhelyezését. Javasolt a tájba illő (fából készült) hulladékgyűjtők elhelyezése. A terület látogatásából származó gyűjtött és elhagyott hulladék összegyűjtéséről és elszállíttatásáról a terület kezelője gondoskodni köteles a szükségesnek megfelelő rendszerességgel,
- - A területen található tájidegen fákat és cserjéket el kell távolítani, helyettük szórt állásban őshonos fajok telepíthetők, de a zárt erdő kialakítása nem kívánatos,
- - Tilos a sajnálatosan egyre gyakrabban tapasztalható tűzifagyűjtés! Az esetlegesen veszélyessé váló fák, ágak eltávolítása a tulajdonos, vagy a természetvédelmi kezelő feladata,
- - Legeltetés szabályozása.
3.3.1. Mezőgazdaságra vonatkozó előírások A területen több olyan ingatlan található amely jelenleg a valós telekkönyvi mértékénél kisebb kiterjedésű, mivel száraz időszakban széleit elszántották. Tilos a jelenlegi természetközeli terület további csökkentése, a nádas és cserjés szegélyek megszüntetése, majd felszántása. Hosszú távon törekedni kell a már elvont, mély fekvésű területek rehabilitálására.
A védetté nyilvánítás nem okozná az eddigi gazdálkodás számottevő megváltoztatását. Természetesen a védett élővilágra károsan ható eljárások alkalmazását fel kell függeszteni, a jövőben a környezettudatos hasznosításnak kell teret adni. Szükség van a rétek eddigi kaszálására, ám kissé más módon. A kaszálás elvégzése a legveszélyesebb művelet a gyepek természetközei hasznosításában. A jelenlegi nagyteljesítményű, gyors kaszálógépek sok természetvédelmi kárt idéznek elő a földön fészkelő madárfajok esetében, ezért az első kaszálás idejét minél később kell elvégezni,
A gyepek kaszálásánál két szempontot kell figyelembe venni, az egyik az adott év csapadékviszonyai, a másik a földön fészkelő fajok ivadéknevelési előrehaladottsága. A kaszálások legkorábbi kezdete csapadékos évben június 15-től, száraz évben július 1-től lehetséges.
Kerülni kell a befelé szűkülő körkörös, csigavonalas kaszálási módot! Helyette ajánlott a vonalas, illetve a kifelé táguló körkörös kaszálás, így lehetősége van a madaraknak a fiókáik elvezetésére. Egy-egy terület kaszálásakor ajánlott kisebb sávok meghagyása búvóhelyül a ragadozók ellen (pl. fák környéke).
Igen jelentős hatású az állattartás, aktuálisan a birkanyájak legeltetése. Minden esztendőben, óriási mértékben túllegeltetik a területet a kaszálások után. A környező kukoricatarlók legeltetése során is a rét adja az állatok pihenőhelyét. Káros hatásai a „delelőhelyek" kialakulásában, a túllegeltetéssel járó káros szelekció, a taposás, szerves anyag felhalmozódásból adódó gyomosodás, valamint az állatvilág zavarásában ölt testet. A terepbejárás során megállapítást nyert az, hogy a terület erősen túl van legeltetve, tehát mértéktartóbb legeltetés szükséges. Azokat a területeket, ahol mocsári társulások találhatók, érdemes kivonni a legeltetésből, s a továbbiakban csak kaszálóként fenntartani. Az ilyen kezelés mellett lehetőséget adunk arra, hogy a közeli szomszédos termőhelyek védett növényei egy idő után itt is megjelenhessenek.
A gyepek homogén záródásának sérülésével, illetve az általánosan tapasztalható további, a mezőgazdaság számára is káros körülmények összeadódásaként agresszívan terjeszkedő tájidegen, adventív fajok okozta gyomosodás komoly problémát jelent. Fontos e növényfajok (pl. szerbtövis, kanadai aranyvessző, parlagfű, selyemkóró stb.) állományainak visszaszorítása, illetve az állománydinamikájuk folyamatos figyelemmel kísérése, terjeszkedési lehetőségeik csökkentése.
•3.3.2. Erdészeti vonatkozású előírások Korlátozottan, és spontán regenerálódva sporatikus kiterjedésben megmaradtak az egykoron meghatározó rétek, fasorok ligeterdők töredékei. Tájképi jellegük azonban erősen romlott, mert gyakran indokolatlanul vágtak ki idős, egészséges fákat. A fák pótlásával gyakran nem törődtek korábban. Ha mégis történt némi fatelepítés, akkor is gyakran tájidegen fafajokkal végezték el a pótlást, mint a nemes nyarak (Populus x euramericana), vagy az akác (Robinia pseudo-acacia).
A Móri-víz környékén látványos eredményeket hozna a rekonstrukció. Jelenleg a valószínűsíthető egykori állapothoz képest kevés fa található a területen. Ajánlatos volna az őshonos Magas kőris (Fraxinus excelsior) és a Kocsányos tölgy (Quercus robur) telepítését szorgalmazni, s mindenképp kerülni a fent említett tájidegen fafajokat.
A patakokat és árkokat kísérő égerligetek fenntartása fontos, hisz egy viszonylag ritka növénytársulásról van szó.
Tekintettel arra, hogy a tervezési területen található faállomány döntő része nem minősül erdőnek, így erdészeti üzemterv hiányában a kezelő feladata az alkalmazandó kezelés leírása.
A területen található őshonos fafajok egyedei, azok odvas, és letört ágai fontos rovarbölcsők, illetve védett fajok szaporodó és búvó és táplálkozóhelyei. Ezért a területen a fakitermelés, favágás, tűzifa és ágfagyűjtés a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon történhet.
A már kivágott, elpusztult fák helyét a szomszédos egyedek vegetatív vagy generatív eredetű újulatával érdemes mesterségesen is pótolni. A területi rehabilitáció esetén, szintén a fentiek szerint kell eljárni.
A terület előzetes vizsgálatai során, a tervezési területen, illetve annak szomszédos földrészletein több tájidegen fafaj jelenléte került megállapításra. A tájidegen fafajok és a javasolt beavatkozások terjedésük megakadályozására:
Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)Védekezés ellene: Elsősorban a magtermő egyedeket kell rövid időn belül visszaszorítani, hogy a magról történő további terjedése megszűnjön. Teljes egészében nem lehet kizárni a magról történő terjedést, mivel a környező területekről (akár 10-30 km) is bekerülhet vonuló madarak által a területre. Tősarjai ellen vegyszeres védekezéssel lehet a legjobban védekezni, erre a legalkalmasabb az augusztusi időszakban történő kivágás, majd vágási felület (metszéslap-kenés) Medallon extra totális vegyszerrel (szelektív módon ecsetelő kenéssel).
Bálványfa (Ailanthus altissima)A bálványfa önmagával térben, és időben dimenzionál, így minden konkurenciát kiszorít maga mellől. Gyökérsarjai az anyafa magtermőre-fordulásával azonos időben már megjelennek, és élete végéig folyamatosan terjed sarjról is.
Védekezés ellene: szükséges a bálványfa totális kiirtása a védett területről, jelenleg még megfogható a faj további terjedése, viszont, ha nem avatkozunk be időben, akkor a természetvédelmi kezelés jelentős energiáit ezen agresszívan terjedő fafaj elleni küzdelemre kell szánni. Hasonlóan az ezüstfához nyár végi időben kivágva a vágási felületet Medallon-nal megkenve védekezünk ellene, további két éven keresztül figyelni kell, hogy a sarja mennyire maradtak életképesek, és ezeket Medallon-nal injekciózva kell irtani.
Zöld juhar (Acer negundo)A Zöld juhar intenzív terjedése az egész környéken tapasztalható.
Védekezés ellene: Hasonlóan az előbbi fajokhoz, nyár végi időben kivágás után a vágási felületet vegyszeres kezelése javasolt tősarj ellen.
3.3.3. Vadgazdálkodásra vonatkozó előírások A területen folyó jelenlegi vadgazdálkodási tevékenység nem veszélyezteti a természetvédelmi értékek megőrzését. További vadászati és vadgazdálkodási berendezés csak különösen indokolt esetben létesíthető.
3.3.4. Vízgazdálkodás A vizsgált terület jelen állapotban maradásának egyik legfontosabb eleme a víz, és a magas talajvízszint. A Móri-víz folyásának további gyorsítása, a meder süllyesztése jóvátehetetlen károkat okozhat a magas vízszinthez kötődő ökoszisztéma életében. Ezért életbevágó az indokolatlan mederkotrási munkálatok elleni fellépés.
Fontos tényező a vizsgált terület életében a Fejérvíz Zrt. móri szennyvíztisztító telepe. Szerepe kettős az itteni élővilág életterének alakulásában. Jelenléte egyrészt szerencsés, hiszen állandónak mondható vízellátást biztosít a nyári aszály idején is. A szennyvíztisztító telepen történt adatgyűjtés alapján elmondható, hogy a telep napi 1800-2000 m3 tisztított szennyvizet juttat a Móri-vízbe, ami nem elhanyagolható mennyiség.
Lényeges a mennyiség mellett, a folyóba jutó tisztított szennyvíz minősége is. A telep vezetőjének elmondása szerint, az innen kijutó víz a korábbi besorolás szerinti III. vízminőség védelmi kategória szabványának mindig megfelel, a telep ISO 14001 tanúsítással rendelkezik. A mechanikai, majd biológiai tisztítási folyamat mellet nincs kémiai beavatkozás (vas-szulfát használata a foszfor megkötésére).
Fenti pozitív körülmények mellett meg kell említeni, hogy a telep néha negatívan is hat. A hirtelen lezúduló nagy esők miatti tisztítatlan szennyvíz kiengedés történhet. Az ülepítő műtárgy, illetve az abban kezelt szennyvíz szélsőséges hidegben lefagy. Ilyen esetben a működési zavar, ill. annak elhárítása miatt, szintén tisztítatlan szennyvíz kerülhet a Móri-vízbe, amely óriási terhelést jelent. Ezért a fenntartónak állandó figyelemmel kell lennie a telep zökkenőmentes működésére. A fenti jelenségek következményeinek megakadályozására, a tervezett tájrekonstrukciós munkák pozitív választ adhatnak.
3.3.5. Oktatás, bemutatás A védett státus realizálódása, a terület fejlesztése után nagyobb társadalmi érdeklődés várható. A területen jól látszó helyen, a város felől bevezető utak mentén általános tájékoztató táblák elhelyezése szükséges, amely a védettség tényén túl tájékoztatja a látogatót a területen való tartózkodás legfontosabb szabályairól, és a korlátozásokról. Továbbá szükséges az oktatást és ökoturisztikai bemutatást szolgáló tematikus tanösvény kialakítása is. A tanösvény csak egyeztetett időpontban, vezetővel lenne látogatható.
Természetesen az így kialakuló valóban védett terület szerves részét képezheti a helyi oktatási intézmények tananyagának, illetve a jövő nemzedék környezettudatos nevelésének fontos helyszíne lehet.
3.3.6. Szabadidős tevékenységek Az utóbbi években a környéken jelentősen nőtt a lovassport iránti érdeklődés. A tapasztalatok szerint egyes lovascsoportok természetet nem tisztelő magatartása, a jelentős természetvédelmi károkozáson túl, egyéb, pl. mezőgazdasági károkat is okoz. A természetvédelmi kezelő feladatát képezi, hogy - az egyébként önmagában csekély terhelést jelentő - lovaglás káros hatásait kiküszöbölje a lovagolni szándékozókkal folytatott egyeztetésekkel.
A motorsportok több szempontból károsak, és veszélyesek a terület értékeire, ezért a területen minden ilyen jellegű tevékenység tilos.
2.3.7. Kutatás A területen ökológiai, botanikai, zoológiai, átfogó természetvédelmi kutatást kell végezni, hogy részletesebb adatok birtokába jusson a kezelő.
2.3.8. Egyéb használat A védett területrészen lakó, gazdasági ideiglenes vagy állandó épület, mezőgazdasági építmény nem létesíthető.
2.3.9. Mór Város közigazgatási határán kívül eső területek A védendő értékek nem érnek véget településünk közigazgatási határával, hasonló alakban folytatódnak a szomszédos Bodajk település külterültén. A bodajki terület szerves egységet alkot a már ismertetett móri területtel. A védett terület kialakítása és megőrzése, csak a két területrész egységes kezelésével lehet teljesen mértékben sikeres. Korábban egyeztetések történtek Bodajk Nagyközség Önkormányzatával is, melyek pozitív eredménnyel záródtak. Ezt a kapcsolatot meg kell újítani, és szorgalmazni a kapcsolódó bodajki területek helyi védelem alá vonását.
4. Munkaterv 4.1. Rövidtávon- A terület kitáblázását,az információs tábla kihelyezését 2009-bern meg kell valósítani
- Iskolai, illetve érdeklődők számára bemutatók szervezése
- A területen gazdálkodók gazdálkodási gyakorlatának környezettudatossá tétele
- A terület nyugalmának biztosítása (motorsportok, állattartás)
- Folyamatos hulladékgyűjtés
- Monitoring tevékenységek
4.2. Középtávon- A védett terület pontos geodéziai felmérése, az elszántott területek művelési ágnak megfelelő használata
- Tanösvény kialakítása, szeméttárolók kihelyezése
- A pénzügyi források függvényében bérleti viszonyba, vagy birtokba kerülni
- Rekonstrukciós tevékenységek tervezése
- A szomszédos területek monitoringjának megkezdése
4.3. Hosszú távon- A pénzügyi források függvényében élőhely rekonstrukciós feladatokat fokozatosan végrehajtásának megkezdése
Tájtörténet Amennyiben a jövő számára próbálunk valamit tenni, nem szabad megfeledkezni arról, hogy ennek a területnek múltja is van. A múltra vonatkozó kutatásaink mintegy 125 évre nyúlnak vissza. Megdöbbentő eltéréseket mutat az akkori, és a jelen állapot összehasonlítása. Elmondható, hogy a régió határozott ipari fejlődése, valamint az évszázadokra visszatekintő mezőgazdasági termelés szinte teljes mértékben megfosztotta a tájat egykori természetes adottságaitól. Két emberöltő alatt a terület megközelítőleg a felét elvesztette az egykor természetes állapotához kapcsolódó tájképi, és az élővilágnak életteret nyújtó értékeinek. E vizsgálat eredményei szintén a megőrzés lehetőségeinek kutatására, védetté nyilvánítás sürgető teendőire hívja fel a figyelmet.
A védendő terület a Bakony és a Vértes között terül el, és azoktól merőben eltérő természetvédelmi jelentőséggel bír. A környéken egyedülálló fás legelő, nedves kaszáló területekről van szó, melyeket ligeterdők határolnak. Valószínű, hogy a múltban a Móri-víz völgysíkjának egésze hasonló képet mutatott, de mára már csak e kis terület maradt meg az egykori árterületből. Sajnálatos módon, e területen korábban természetvédelmi munka, állomány felvételezés nem történt, illetve erről nincs tudomásunk.
Az 1883. évi kőnyomatos térképek vizsgálata
A móri Földhivatalban folytatott kutatás során sikerült tanulmányozni az 1883-ban Mórról és környékéről készített kőnyomatos térképeket. Úgy tűnik a 125 éves térképek első pillantása után (a mai viszonyokhoz képest), mintha egy másik terület térképét tartanánk a kezünkben. Hihetetlen, rég elfelejtett információkat mutatnak a több mint egy évszázados nyomatok. Sok mindenre lehet következtetni a térkép felirataiból, egyes területrészek, dűlők régi elnevezéseiből. Számunkra különösen érdekes a régi mezőgazdasági szerkezethez kapcsolódó birtokviszony, illetve az ezzel együtt járó, apró nadrágszíj parcellás struktúra. Következtethetünk továbbá az eltűntetett régi utak, betemetett árkok, felszántott rétek, és a szabályozott, töltések közé zárt folyó előtti állapot tájképi megjelenésére.
A képzeleten túl, az alábbi összehasonlítás elkészítésére ad lehetőséget a két emberöltővel ezelőtti, és a mai állapotot mutató térképek tüzetes vizsgálata. A régi és a jelen állapot egyeztetése során nem csak a védelemre javasolt területeket vetettem egybe, hanem az egykor nagyobb kiterjedésű, a mai védendő területhez hasonló, jól elhatárolható egységet. Ezt a vizsgálatot mutatja az alábbi táblázat.
Az 1883 évi és a mai állapot összehasonlítása
Összehasonlítás alapja (290 ha)
|
| 1883 évi állapot | Mai állapot | Csökkenés % |
Rétek, kaszálók kiterjedése | Kb. 148 ha | 73 ha | 50,7 |
Erdők kiterjedése |
| Kb. 9 ha | 4.32 ha (fasorok nélkül) | 50,8 |
Környező árkok hossza |
| 1333,4 m | 3110 m | +57,2 |
Vízfolyás hossza | 8026 m (10405 m!) | 5980 m | 42,5 |
Földrészletek száma |
| 817 | 44 | 94,6 |
A fenti táblázat adataiból egyértelmű képet kapunk arról, hogy milyen mértékben fogyott a természetközelinek mondható területek száma. Ez átlagosan 48 %-os csökkenés!
A Móri-víz mederhosszánál a zárójelben jelzett érték az egykori meanderező meder, és a Malom-árok összevont hosszúsága. A mai meder ennek csupán 57,5 %-a. A folyón átívelő két híd (Móron ill. Bodajkon) légvonalban mért távolsága 5320 m, ami az egykori meder 51,1%-a, míg a mai meder a légvonalban mért távolságnál csak 10 %-al hosszabb.
A földrészletek számának óriási csökkenésének oka a mezőgazdasági szerkezet átalakulása. Ennek tudható be, hogy sok kis apró rét, legelő szántó művelés alá került, s így az arra addig jellemző természetes növényzet eltűnt.
Egyedüli növekményről, csak az árkok hosszúságát tekintve lehet beszélni. Sajnos ennek az oka a terület lecsapolási, a minél gyorsabb vízelvezetés, a magasan lévő talajvízszint megszüntetésének a szándéka.
A múlt vizsgálatakor a konkrét számadatokon kívül, érdekesek a régi feliratokból levonható tanulságok. Két vízimalom működött hajdanán, a Horváth-szögi Öreg-malom, és a Kecskemalom-tavi rétnél a Kecske malom. A Kecske malom egykori helye még érzékelhető, illetve a Malom-árok torkolata vélelmezhető a Móri-víz töltésén. Szintén a régi térkép alapján lehet következtetni egy egykori tó, a Véntó létezésére.
2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők
2.3.1. MezőgazdaságA tervezési terület rét és legelő művelési ágú. A helyrajzi szám szerinti terület nagyobb része korábban gyümölcsös volt, melynek kiöregedése óta szántóként használják a földrészletet. A területen található kút víznyerési lehetőségként szolgál a környező szőlőültetvények növényvédelmi munkálataihoz.
2.3.2. ErdőgazdálkodásA tervezési területet nem érinti erdészeti üzemterv.
2.3.3. VadgazdálkodásVadgazdálkodási tevékenység folyik a területen. A tervezési terület a Vajal Vadásztársaság Mór vadászati jogosultságával érintett, 07 400 210 141 kódszámú vadászterületben fekszik.
2.3.4. Üdülés és idegenforgalomA tervezési terület közvetlenül a Borút mellett található, illetve a területet határoló utak gyakran turisták választott útvonalai a Vértes és Mór között. .
2.3.5. Települési viszonyokA tervezési terület Mór város belterületének, valamint a Kecske-hegyi zártkertek közelében határán helyezkedik el. Az ÉNY-i irányban szomszédos egykori szovjet laktanyát műtrágya üzemként használták. A csapadékvízzel elfolyó oldott műtrágya hatalmas környezetkárosító terhelést jelentett a környék számára.
A Kecske-hegyi zártkertekben eredendően hétvégi házakat, illetve gyümölcs és szerszámtárolókat egyre több esetben építik át állandó lakóhelyként szolgáló épületté, így jelentősen megnőtt az itt élők létszáma.
